Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-24 / 4. szám

4 Független Budapest Városi konyhakertek létesítése Báró Kürthy Lájos, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke, le­iratot intézett a városok polgármestereihez. Azt javasolja, hogy a háború által leginkább sújtott tiszt­viselők megélhetésének könnyítése végett a-város adjon nekik konyhakertészet folytatására alkalmas területet. Báró Kürthy Lajos leiratában a többek között ezeket mondja: »A háborúval kapcsolatos gazdasági hátrányok és élelmezési nehézségek különös súllyal nehezednek a megszabott fizetésű tisztviselő­osztályra. ólig egyrészt a háborúval járó munkaerő­hiány és a tokozott munkateljesítés szüksége leköti minden szabad idejüket, amelyet talán azelőtt mellék- kereset céljaira használhattak, másrészt jövedelmük nem emelkedett sem oly módon, mint a munkás­elemé, sem pedig az alkalmazó hatóság által nem emeltethettek annyira, hogy a megdrágult megélhetési viszonyok között a maguk és családjuk ellátásáról kielégitőleg gondoskodhassanak, ügy vélem, nem csalódom, ha a társadalom tisztviselő tagjait azok közé sorolom, akiknek élelmezési lehetőségeit szinte legelső helyen kell fokozni.« Báró Kürthy Lajos ez­után a kis kertek létesítését ajánlja a városoknak. Községi kötvénykibocsátási jog Nagybrittá- niában. A britt kormány valamennyi britt város számára törvényhozási felhatalmazást eszközölt ki, hogy a háború tartama alatt, sőt azt követőleg még hat hónapon túl is községi kötvényeket bocsáthassanak ki szükségleteik fedezése céljából. Ebadó-emelés a végtelenségig. Azok a rend­kívül nagy és terhes kiadások, melyek a háború követ­kezteben oly váratlanul szakadtak rá a szociális köte­lezettségeiknek teljes egészében megfelelni kívánó biro­dalmi német községekre, természetszerűleg maguk után vonták az önkormányzati közületeknek azt a törek­vését is, hogy bevételeiket, amennyire csak lehet, fo- kezzák. Sok mindenféle kísérletről számoltunk már be ezen a téren, de úgy látszik, hogy a bevételek fokozására való törekvések eszmeköre túlságosan széles alapon nem helyezkedik el, mert a legtöbb önkor­mányzati közület minduntalan visszatér arra a gondo­latra. hogy az ebadót kell szigorúan felemelni, mert ennek az adónak emelésével egyszersmind elérhető lenne az is, hogy a lakosság kevesebb kutyát tartana, ami különösen most, a közfogyasztás szempontjából, nem is lenne jelentéktelen eredmény. Néhány nagyobb város már fel is emelte az ebadót soha ezelőtt el nem képzelt magasságra. így pl. Erfurt városában az eb­adót egy kutya után évi ötven márkára, két kutya után százötven márkára emelte. Erfurtban tehát a két kutyát tartó gazdát egyenesen büntetik azért a luxu­sért, hogy két kutyát lart és ez a büntetés jut kifeje­zésre az adó-progresszióban. Ugyanezt az elvet vette át Stettin város is, ahol az első kutyáért újabban évi ötven márka, minden következő kutyáért évi 75 márka ebadó fizetendő. Erősen emeltek az ebadót az összes kelettengeri fürdők és sok más német város is, még pedig az eddigi adónak legalább is duplájára, úgy hogy egyelőre még eldöntetlen marad az a kérdés, hogy mi lesz ennek az adóemelésnek következménye : a közbevételek fokozása-e avagy pedig a luxus- vagy házőrző ebek megfogyatkozása ? A német birodalmi közélelmezési hivatal főnöke, Batocky, azonban úgy látszik, hogy az eredmények bármelyikét is határo­zottan kívánatosnak tartja, mert az elmúlt hóban oda- nyilatkozott egy interview alkalmából, hogy az ebadó- nak továbbemelését közérdekből határozottan szüksé­gesnek tartja. Ez a nyilatkozat a német sajtó egy nagy részében nagy felháborodást keltett, mert házőrző ebeknek ilyen súlyos módon való megadóztatását helytelennek és feleslegesnek tartják. Kiskert-szövetség Kecskeméten. Szeged város a város közelében kiskert-telepet létesitett, amelyet száz négyszögöles részletekben adtak bérbe a lakos­ságnak konyhakertészet céljaira. Egy ekkora területen 5—6 tagú családnak mindenféle konyhakertészeti szük­séglet bőven megterem. Kecskemét város polgár- mesterének jóváhagyásával most nehány kecskeméti emberbarát abban állapodott meg, hogy a Szegeden virágzó telep mintájára Kecskeméten, közvetlenül a város szomszédságában létesít ilyen telepet. Egy száz négyszögöles kiskert évi bérét (>—,7 koronában álla­pította meg. A háborús vigalmi adó Franciaországban. Január 10-ikén lépett eletbe a francia vigalmi adó, amelyet meglehetősen magas túlfizetés formájában vetett ki az állam a színházjegyekre, hangverseny­jegyekre, énekes kávéházak és mozgók jegyeire. A színházak úgy hozták közönségük tudomására a fel­emelt heiyárakat, hogy h rdetéseiken két oszlopban közölték a helyárakat; egyik oldalon a tulajdonképpeni helyárak voltak olvashatók, a másikon azok az árak, amelyekben már a háborús adó is benne volt. A mozgószinházak azt az ötletes kereseti módot tatáltak ki, hogy már január elseje óta szedték a háborús vigalmi adót, de 10-ikéíg még a saját zsebük számára. Január 10-ikén, amikor az uj adó életbe lépett, a színészek nagygyűlést tartottak, amelyen felszólították a színházigazgatókat, hogy azon a címen, hogy adót vetettek ki, ne szállítsák le az ő fellépti dijaikat, mert hiszen az adót úgyis a közönség fizeti. Elmondották ezen a gyűlésen, hogy a háború kitörése óta a színé­szeknek, különösen pedig az énekes kávéházak és kabarék szereplőinek »háborús fizetéseket« adnak. Azóta a színházigazgatók meggazdagodt k, mert minden szín­ház, mutatványos terem zsúfolásig tele van, de a színészek még mindig leszállított háborús fizetéseket kapnak A korábbi évfolyamai (1906,1907,1908,1909,1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915) félvászonkötésben kötetenként 20 koronáért kaphatók a kiadóhivatalban: VII., Szövetség-utca 22. szám. Pozsony a városi művek alkalmazottaiért. A városi művek alkalmazottai részére újból drágasági pótlékot log- engedélyezni Pozsony város törvény- hatósági bizottsága, minthogy az eddigi pótlekot a közgyűlés csak október 31-éig szavazta meg. A pótlék 20 százalék lesz és teljes összege 27.000 koronával terheli a művek költségvetését. Két egér egy sörösüvegben. Huszonöt év óta működöm a sörszakmában és ezen idő alatt sem nálam, sem másutt nem fordult elő az az eset, hogy eg)' sörösüvegben mindjárt két egeret találtak volna, egy sörösüvegben, amely­nek szűk nyakán az egér élve be sem juthat. Es mégis megesett a csuda ! Nekem nem is esett nehe­zemre a talány megfejtése : amióta nekem, hála az én több mint 25 éves körültekintő és cégem jó hírnevén alapuló üzleti tevékenységemnek, sikerült két nagy legtermelőképesebb osztrák sörfőzdének vezérképviseletét és ezáltal egy nagyobb sör­mennyiséget megszereznem, számos irigyem nekem támad a tisztességtelen verseny összes fegyvereivel. Miután minden hiábavalónak bizonyult, most —- egerekkel kísérleteznek ! Ezzel azonban ők kerültek az egérfogóba. PÁL HENRIK sörnagykereskedő. Minrlpnl/i megszereti és dicséri már első próba IvllllUGIIIVI után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü férfi ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitó'k, IV., Muzeum-körut 15. SZ. NEW-YORK MOZGÓ Dohány-utca 57. A New-York-palota mellett. Január 26—27-én (pénteken és szombaton) : SZIBÉRIA. Dráma a fehér cár birodalmából 4 felvonásban. Főszereplő Clara Kimball Joung. Könyvtárak, Olvasókörök és Kaszi­nók figyelmébe! Dr. Fáik Oroszország. Útirajzok sok képpel 4,— " . Budapesttől Lisszabonig.«Útirajzok 6,— Zsigmond Lourdes. Képekkel ..................... 1.­rm 'íupi • Bayreuth és a Wagner-szinház« ...— .40 müvei . »Mindennapi történetek.« Elbeszél. 4,— Mozgó fényképek.« Elbeszélések.-- 5,— > Sok mindenről.«Ifjúkori dolgozatok 2,— >Az énekesnő.« Modern novella 2.— Repülünk.« Elbeszélések ... ... ... 4,— «A söntéstől a rivaldáig.« Regény. Ifj. Kampis János rajzaival.(Fűzve2.40) 3,— Alltags-Geschichten.« Elbeszélések 6.— •■Hlärchens Brautzug.««' Elbeszélések 6 — • Wir fliegen.« Novellák és elbeszé­lések. Béndeli Zoltán fordítása ... 5.— Az egész gyűjtemény együttes megrendelésé-nél 30' «> engedmény. Mindezek a művek az ORSZÁG-VILÁG rendelhetők meg Budapest V , Hold-utca 7. sz. AMERIKAI IRODABÚTOROK ÉS TELJES IRODABERENDEZÉSEK pénzintézetek, hatóságok stb. részére. Árjegyzék díjtalan. LINGEL-bútorgyár Budapest, VII. kér., Rózsa-utca 4. sz. Excelsior bar az Excelsior szállodában. A főváros egyedüli előkelő ♦♦ szórakozó helye. ♦♦ ■___________________________________________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents