Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-29 / 35. szám
Tizenkettedik évfolyam. 1917. augusztus 29. 35. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ф Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész evre 20 kor. ♦ Félévre 10 kor. Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B,VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-u. 22 TELEFONSZÁM: József 45—82. Országos Polgári Párt elnevezés alatt szeptember elején akar megalakulni Bárczy tábora. Az egészséges szervezkedésnek, amely nemcsak szükségkép, de a lelkek felfrissülési vágya folytán is állott elő, tulajdonképen mi bontottuk ki a zászlaját, mi vetettük el a magot, amely, ime, nemsokára egészen megérik. Céljaink, amiket az egész polgári társadalom megmozditásával el akartunk érni, első pillanattól kezdve világosak és következetesek voltak. A polgárságnak dolgos tömegeit óhajtottuk közös zászló alá csoportosítani, hogy a közérdek utjából el lehessen seperni azokat a piócákat és parazitákat, akik évtizedeken át szedték a zsírját a népnek és az elámított polgárságnak. Zászlóbontásunk után a mozgalom élére Bárczy István polgármester állt, aki közismert húsvéti beszédében eliminálta az országos politikát az uj alakulásból s olyan szervezkedésre fektette a súlyt, amely a városi érdekeket mindenek fölé helyezi. Husvét óta vájjon mivé vedlett át ez a polgár- mesteri megnyilatkozás ? Az a jelszó, hogy az országos politika kiküszöbölődjék a szervezkedésből, tényleg valóra vált, de gyakorlati megvalósításánál éppen az ellenkező tendencia ütközött ki belőle. Bárczy megalakulandó pártját biztos talajnak érzik már a maguk számára azok a hajótöröttek, akik a Tisza-rezsim bukása folytán vezér és hatalmi pozíció nélkül maradtak.- Bárczy ama felszólításának, hogy mindenki, aki csatlakozni akar hozzá, lépjen ki eddigi politikai érdekszövetségéből, az egyetlen Springer Ferenc alkotmánypárti képviselő kivételével az összes munkapárti főnökök és klikkvezérek eleget tettek. Az első kerületnek az a kisebb frakciója, amely Platthy dr.-t vallja vezéréül, fogadta még Springeren kívül idegenkedéssel a polgármesteri felszólítást. Mi történt tehát a gyakorlatban ? A nemes intencióból, hogy a polgárság egész dolgos tömege a tiszta közérdek mesgyéjén haladjon, kontár alakulás lett, klikkek és törzsfőnökök odiózus csoportosulása azért, hogy más cégér alatt konzerválja a mai befolyásos körök hatalmi pozicióját. Az elsők között voltunk, akik kérve kértük Bárczyt, hogy tartsa távol magától ezeket az elemeket, mert a legnemesebb elhatározást is kompromittálhatják. Értesüléseink, amiket a megalakulandó Országos Polgári Pártról kaptunk, sajnos, ezt az álláspontunkat látszanak igazolni s napról-napra jobban megerősítik azt az aggó dalmunkat, hogy Bárczy kerülő utón, nyilván akarata ellenére, az uralkodó klikkek hálójába került. Szomorú perspektívát nyújtana ez az uj alakulás, ha ez az aggodalmunk valóra válnék s ismét izolálná magától azokat a polgári szervezeteket, amelyek mindenesetre jóhiszeműen csatlakoztak az előkészítés akciójához. A jóhiszeműség abban rejlett, hogy ez a Bárczy-féle alakulás nem a klikkek, hanem az igaz jogok és érdekek szolgálatába szegődik. De mielőtt végleges Ítéletet mondanánk a Bárczy-féle pártról, még egy utolsó terminust tűzünk ki magunknak arra nézve, hogy megismerjük az uj alakulás lényegét. Ez az időpont az alakuló gyűlés lesz, amelyen Bárczynak teljes nyíltsággal kell majd a programmot felállítania. Majd elválik, hogy lehet-e őszintén számítani arra, hogy a városi közélet porondjáról végkép eltűnik a klikkek önző és perfid politikája ! ? MERLEGEN. ж Uj demokrata-párt alakult a hetedik kerületben KLs Feienc dr. volt kerületi elöljáró és többszöri képviselőjelölt vezérlete alatt. Ez a legfrissebb demokrata-vezér még nemrégiben oszlopos tagja volt a hetedik kerületi munkapártnak, de esztendőkön át legerősebb támasza a meg- boldogu t szabadelvű-pártnak is. Most demokrata lett, mert a korszellem ezt írja elő praktikusabbnak. Az uj demokrata-párt már működik is egyébként és gyűjti a maga számára a szavazókat. Vájjon mit szól ehez a legfőbb demokrata-vezér, Vázsonyi Vilmos s milyen arccal köszönti táborában a munkapárti klikk e volt oszlopos tagját? ж A tizes bizottságban Sándor László figyelemreméltó kifogásokat hozott fiel a főváros élelmezése és az ácsorgás dolgában s természetes, hogy azok, akiknek semmi sem szent, amikor eszközre van szükségük a viszály szitásához és a dorongoláshoz, ezt a ma oly komoly kérdést is csak arra használják fel, hogy megbontsák a harmóniát a főváros és a főkapitány között. S szokás szerint üssenek egyet a fővároson, Sándor László és a főváros egyaránt ugyanazt a célt akarják szolgálni, változtatni, javítani akarnak a közé elmezés mai anomáliáin és igen rossz szolgálatot tesznek a közérdeknek, akik ennek a vállvetett buzgalomnak harmóniáját meg akarják bontani. A konkoly vetők okosabban tennék, ha a főváiros háza helyett a maguk háza előtt söpörnének. * Hárman valának eeyütt a közlekedési bizottság ülésén és sürgősen megszavazták a bérkocsi viteldijak száz százalékos emelését, aminek felét is nemrég még sokalta a közgyűlés. Fürgén elintézte a bérkocsisok dolgát a nyári közlekedésügyi triumvirátus és másnap — utólagos közgyűlési és miniszteri jóváhagyás reményében — már életbe is lépett a dupla viteldij. Ezzel elkerülték a már megszokott és minden tekintetben indokolt súrlódásokat, ami várospolitikának lehet igen üdvös, de a közérdek felé csak olyan köntörfalazás, amelyet hamarább utói lehet érni a sánta kutyánál. A lakáskérdés a napirenden. A fővárosi lakáskérdés, amelynek fontosságát és veszedelmeit a »Független Budapest« már hosszabb ideje hangoztatja, végre közeledik ahhoz a stádiumhoz, amikor a hosszú tanácskozásokat konkrét tettek váltják fel annak érdekében, hogy ezt a nehéz és bonyolult kérdést közelebb vigyék a megoldáshoz. A nyomasztó lakáshiányon kívül egyedül Wekerle Sándor miniszterelnökségének köszönhető, hogy a kérdés ily nagymértékben napirendre került. A társadalmi és szakkörök tartós érdeklődésén kívül az a különös előszeretet, amellyel Wekerle a lakáskérdéssel foglalkozik, biztosítéka annak, hogy most már történni fog e téren is valami. A Lakásépítési Állandó Bizottság múlt szerdai alakuló ülésén Wekerlét tudvalévőén a bizottság elnökévé választották, miután a miniszterelnök értesítette a bizottságot, hogy a mozgalomnak továbbra is vezére kíván maradni. Az alakuló ülésen elhatározták, hogy Kajlinger Mihály, a Mérnökegylet elnöke utján kérdést intéznek a miniszterelnökhöz, hogy milyen szerepet szánt a bizottságnak az uj átmeneti minisztériumok működésében, a népjóléti vagy az átmeneti minisztérium működésébe kivánja^e bekapcsolni a bizottság tevékenységét. Értesülésünk szerint e kérdésben Kajlinger a legközelebbi napokban lép érintkezésbe a miniszterelnökkel, akinek válasza a bizottság működésének további irányára döntő jelentőségű lesz. Éppen ezért a válasz vételéig nem is dolgoztak ki kész munkaprogrammot, ellenben a lakáskérdés műszaki (épitészeti) részét illetően máris kialakult tanulmányok állnak készen. Háromféle háztípust vettek tervbe, amelyeknek műszaki és lakáspolitikai szempontból való elbírálása azonban a bizottság további feladata marad. A bizottság előkészítői, akik a nyár alatt főként a kérdésnek ezzel az épitészeti oldalával foglalkoztak, még nem tárgyalták a probléma lényegét; a munkaerő-, anyag- és fuvarhiány megszüntetésének s az olcsó építkezési hitel megteremtésének ügyét. Úgy értesülünk, hogy Wekerle ezeket a kérdéseket gyökeres módon akarja megoldani. A munkaerőhiány kapcsán ismét szó van arról, hogy időlegesen felmentik az épitőanyag-gyári és épitőmunkások egy részét. Hogy a hadvezetőség e kérdésben most mennyivel lesz engedékenyebb, mint amikor erről legutóbb szó volt, az még kétséges. Arra azonban teljes bizonyossággal lehet számítani, hogy ezeket a munkásokat . a béketárgyalások kezdetén szabadságolni fogják s a leszereléskor is soron kívül bocsátják el őket, hogy a visszatérő tömegek számára a béketárgyalások és a leszerelés közé eső idő alatt tömegesen lehessen uj lakásokat építeni. Az anyaghiány tekintetében rekvirálásra gondolnak elsősorban. Gyöngyös újjáépítése alkalmából rengeteg ajánlattal halmozták el Harrer tanácsnok kormánybiztost s ezekben az ajánlatokban meglepő nagy mennyiségű építőanyagot kináltak fel a rekonstruációs építkezések céljára. Kiderült, hogy az országban szétszórtan igen nagy mennyiségű építőanyag van még készletben. Ezek felkutatását és összegyűjtését igen fontosnak tartják, mert jelentékenyen segítene
