Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-29 / 35. szám

Független Budapest az anyaghiányon. Ennek azonban a fuvarhiány állja útját, hiszen hogy ezek az anyagok eddig nem kerültek forgalomba, jórészt szintén a szál­lítási mizériákra vezethetők vissza. A fuvar­hiányt azonban olyan kérdésnek tartják, amely kellő hozzáértés mellett nem lehet oly nagy mértékű, hogy az építkezésnek döntő akadályát alkossa. Az olcsó építkezési hitel dolgában a legna­gyobbak a várakozások Wekerlével szemben. Kiváló pénzügyi tehetségétől várják, hogy a nehéz helyzetben is megoldást találjon. Való- szinti, hogy a nagybankok bevonásával állami hitelt fog nyújtani építkezések céljára s hogy az állami támogatás nem fog elmaradni, arra reményt nyújt Wekerlének az a hire, hogy pénz­ügyminisztersége idején üdvös és jó célra mindig jutott pénz. Bár a helyzet most a legsulymsabb, Wekerle bizonnyal most is megtalálja a mód­ját, hogy állami segítséggel talpra állítsa az építőipart, amelynek prosperálása az államnak s az egész gazdasági életnek oly dúsan kama­tozna. Hadik miniszter a városi polgárságért. — A gabonauzsora letörése. Amikor az Esterházy-kormány elfoglalta helyét, már az első napokban megjelentek a küldöttségek Mezőssy Béla földmívelésügyi miniszternél, hogy a gazdat rsadalom panaszát elsorolják, kifejtették, hogy a gabonaárak alacsonyak, hogy a szabadvásárlás meg­szüntetése, melyet a Ghyllány-Kürthy-rendszer kon- templált, veszélyezteti a gazdatársadalmat s a vago- nirozás kiszolgáltatja a gázdaközönséget a Haditermény bizományosainak. Ékes szavakkal sírták el azokat a veszélyeket, melyek Magyarországot fenyegetik, ha az átkos kapitalista-társadalom dominálni fog célzó- pontjaival a kormányzatban és előfordulhatna az az eléggé el nem Ítélhető anomália, hogy a gazdatársa­dalom nem kap módot arra, hogy ezt a jámbor tár­sadalmat, a városi polgárságot kellőképen kiuzsorázza és gabonaárúját oly haszonnal sózza a nyakába, hogy belenyögjön. A kormány engedett a gazdák képviselőinek, a Gaal Gasztonok, Darányi Ignácok és Zselénszky Róbertek kérésének. Elállott a vagonirozás tervétől és megengedte a szabadvásárlást. Nem azoknak állott ez az érdekükben, akiknek pár holdnyi földjén csak annyi terem meg, amennyi a maguk és családjuk el­tartásához szükséges : a kisgazdatársadalomnak, amely nem is igen jut abba a helyzetbe, hogy a városi lakosságnak gabonáját közvetlenül adja el, nem állott érdekében, hogy a vagonirozás elmaradjon. De érde­kében állott ez a nagygazdáknak, az ezerholdas magyar »nemzetfentartó« elemnek, mely sietett is ki­használni az alkalmat és néhány hét alatt olyan gabonauzsorát csinált, amilyenhez hasonlót a városi iparos vagy kereskedő soha nem merne megpróbálni. Maga Hadik János gróf élelmezési miniszter kénytelen volt elismerni, hogy a nagygazdatársadalom etikája nem épen erkölcsös alapokon nyugszik; ők, akik állandóan a »nem kívánatos elemek« uzsorájáról hallatnak zokszavakat, a legvakmerőbb kíméletlen­séggel és brutalitással vetették rá magukat az uzsorás­kodásra és úgy felsrófolták a maximált árakat, hogy a városi polgárság exisztenciáját rövid idő alatt ve­szélybe sodorták. A követendő példa természetesen talajra talált a kisgazdáknál is, akiknek szintén nem volt kedvük ellenére, hogy 100—300 koronáért adhattak túl egy métermázsa búzájukon. Kétségtelenül dicséret illeti meg Hadik János grófot, hogy még oly időkben, amikor lehet remélni a viszo­nyok szanálását, bátor és erős elhatározással lerán­totta a leplet a gabonánszorásokról és rayonirozás életbeléptetésével a szabadvásárlást megszüntette. Csak sajnálatosnak kell tartanunk, hogy az Esterházy-kor- mány ebben a kérdésben egy pillanatig is felült a gazdák panaszainak. Az ily7' politika csak arra lehet alkalmas, hogy azt a gyanút keltse a kormány ellen, hogy olyan egyo'dalu osztálypolitikát folytat, amely a városi polgárságnak ellenszenves, amit a demokrata­kormányoktól várhatunk el legkevésbbé. ~>i — if*>' l'hi* A főváros szénellátása. — Junktimot az élelmiszerexport és a szénbevitel között! — A múlt hét végén jelent meg a kormánynak a szénkészletek összeírásáról és a szénjegyek kibocsátásáról szóló rendelete. Az Országos szénbizottság a fogyasztók fejkvótáját aznapon­ként ötven kilogrammban állapította meg, ami képtelenül csekély mennyiség és legélénkebben bizonyítja, hogy a készletek nagymérvű foko­zására van szükség. Kétségtelen, hogy a főváros szénellátása körül baj van és bizonyos, hogy ezen a bajon gyor­san kell segíteni. A magyar fűtőszén oly kevés, hogy kis részét sem fedezi a szükségleteknek. Nem tudunk rá más módot: a kormánynak újra és újra meg kell győzni német szövetsé­geseinket, hogy sürgős szükségünk van segít­ségükre. Junktimot kell fel ál Utáni élelmiszereink németországi exportja és a német szénimport között. Ezenkívül figyelemmel kell lenniök arra, hogy békében is igen jó vásárlói voltunk a felsősziléziai szénnek és ellenkeznék a jó keres­kedő üzleti moráljával, ha régi, becsületes ügy­feleit a bajban cserbenhagynák. Az évtizedek óta felépi1 ett relációkat most, amikor nem tudunk magunkon segíteni, nem dönthetik romba a németek. Szükséges, hogy a fővárosba sürgősen érkez­zenek szénmennyiségek, hogy a közönség ide­jében gondoskodhassék szénkészletéről. A Buda­pestre való szénhozatalt a vidék kedvéért egye­nesen felfüggesztették, most azonban, hogy a vidék már megkapta a maga részét, gondolni kellene a főváros lakosságáról is. Sajnos, Buda­pest szempontjából a magyar bányák termelése aligha jelent nevezetes segítséget. Ezért akár­miképen is, de meg kell nyitni a németországi és az osztrák behozatal zsilipjeit, s különösen az utóbbira nézve a kormánynak a legradikáli­sabb eszközöktől sem szabad visszariadni, hogy Budapest szénszükségletéről kellően gondoskod­hassék. Javul a burgonyafelhozatal. A főváros burgonia-ellátásában a Közélelmezési Hivatal uj érájának megindulása óta kedvező változás állott be. Azelőtt hetenként alig 2—3 waggon burgo­nyát tudtak összekuporgatni, amit főként azokban a háborús bódékban osztottak ki, amelyek környékén szegény a lakosság. Hadik János grófnak uj hivata­lában úgyszólván első intézkedése az volt, hogy hcli nyolcvan vaggon burgonyafelhozatalról gondoskodott a főváros számára. A főváros 2—3 hét óta csekély eltéréssel megkapja ezt a heti mennyiséget, a folyó hétre pedig 100 vaggont helyezett kilátásba a Köz- élelmezési Hivatal. Á burgonyahiány ennek folytán enyhülni fog, de azt a célt, hogy a burgonya a húsárak mostani szer­telen magassága idején .tömegélelmezési cikkül szol­gáljon, nem lehet megvalósítani. Ez annál fontosabb volna, mert a többi főzelékféléből sincsenek nagy készletek s igy a burgonya hiányát nem lehet más főzelékfélével pótolni. A bajok legfőbb oka a nagy szárazság, aminek következése, hogy a nagyobb bevetett terület dacára is a rendesnél jóval kisebb a burgonyatermés. Ezen­kívül nem akarják az őszi burgonyát már most. arai­kor egyéb főzelék is akad, kiszedni a földből, mert az őszi termés természetszerűleg sokkal kiadósabb, mintha most minden burgonyát kiszednek. A főváros élénken résztvesz a Közélelmezési Hiva­talban folyó tanácskozásokon. Bevezeti Jenő dr. ta­nácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője és Schwarz Ármin, a hatósági zöldségüzem igazgatója állandóan szorgalmazzák a burganya-ellátás javulását. Ezt a célt fogja szolgálni a Közélelmezési Hivatal­nak az a rendelete, amelyet a legközelebbi napokban bocsátanak ki. A rendelet meg fogja tiltani a bur­gonya ipari feldolgozását, Erre csak akkor kerülhet a sor, ha táplálkozási célokra szükséges burgonyából felesleg mutatkoznék. Szigorú intézkedéseket terveznek a kéz alatti eladások ellen is, amelyeknél uzsoraára.- kat szednek az eladók. Mindezek és a várható to­vábbi intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy több árú jusson a fogyasztóknak. Az ellátás megjavulása szempontjából a leglényegesebb mégis az volna, ha q. felhozatal kérdését gyökeresen rendeznék. A legjobb burgonyatermelő-vidékek egész termését a főváros számára kellene rekvirálni, hogy a burgonya foko­zottabb mértékben váljék a szegényebb néposztályok olcsó és jó tömegtáplálékára, nem mint ma, amikor a heti fejadag fél kilogramm, holott még Bécsben is kedvezőbb a helyzet, ott t. i. a bécsi lapok jelentése szerint már több mini egy hónapra egy 'kilogramm a heti tejadag. Hírek a városházáról. A főváros tűzifa-szükséglete. A főváros köz- gazdasági osztálya huzamosabb ideje folytat tárgyalásokat a téli tüzifa-szükséglet fedezése dolgában a földmivelésügyi minisztériummal és a termelőkkel. Mig eddig főleg Bihar-, Krasső- szörény- és Zemplénmegyékben szerezte be a főváros tüzifa-szükségletét, addig most az or­szág minden részéből összesen mintegy 37.000 vaggon szállítását biztosította. A főváros azon­ban, hir szerint a legtöbb termelővel olyan szer­ződést kötött, amely szerint a szállítás végső határ­ideje a jövő tavasszal jár le. Ez rendkívül hát­rányos lehet a főváros tűzifa ellátására nézve, mert bizonytalanná teszi azt, hogy megkapja-e a szükséges időre a lekötött tűzifát. A főváros ezenkívül még további 2000 vaggonra tart igényt, a faértékesitő hivatal azonban ezt a be­jelentett készletek mennyiségétől teszi függővé. A 35.000 vaggon tűzifát a legszegényebb la­kosság minimális szükségletének fedezésére sem tartjuk elegendőnek és helytelenítjük azt, hogy a gyáraknak és gazdag magánosoknak mód­jukban áll közvetlenül gondoskodni szükség­letükről. Az egész termelést szigorú ellenőrzés alá kellene venni, megakadályozni azt, hogy el­adások maximális áron felül is történhessenek és a polgári lakosság részére szükséges meny- nyiséget minden mást megelőzően tartalékolni. A zöldségfelhozatal ismét csökkenőben van s nagyon kívánatos volna, hogy a fővárosnak módjában legyen a legutóbbi vidéki zöldség-rekvirálást megis­mételni. Ha erre most már csak kisebb mérvben nyí­lik alkalom, akkor sem szabadna elmulasztani, már abból az okból sem, hogy a telre nagyobb főzelek- készletet lehessen termelni. Nem kételkedünk abban, hogy a közélelmezési minisztérium ehhez a rekvirálás- hoz ismét hozzájárulását adná. A hadi jövedelmi adóbizottságok megállapí­tása. A hadi jövedelmi adóbizottságok tagjainak név­sorát véglegesen meghatározták s értesülésünk szerint a főváros a névsort a legközelebbi napokban hozzq. nyilvánosságra. I I] FEST, TISZTIT! Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Kéovis Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 —45, 128—13.

Next

/
Thumbnails
Contents