Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-20 / 25. szám
Független Budapest 3 közgyűlés munkapárti elemei most fokozott hévvel akarták bebizonyítani, hogy mennyire támogatják Bárczyt a pénzügyek rendezése terén, másrészről pedig a régi kormány távozása fölött érzett fajdalmuk még sokkal frissebb volt, semhogy inyjükre valónak találták volna, hogy az uj kormánynyal szemben kifejezést adjanak várakozásuknak, siettek megszavazni Glücksthal javaslatát, hogy az indítványt vessék el. Hetvenhatan szavaztak Glücksthallal; a munkapártiak zöme, Ehrlichék, Hüvösék, sok belvárosi, sőt egy-két demokrata is, köztük Schlanker Mór. akit a kereskedelmi alkalmazottak alkalmasint nem azért küldtek ide, hogy az első sorban a fix fizetésű középosztályt sújtó uj adók megvalósulását elősegítse. Feleld javaslata igy kisebbségben maradt, holott a pénzügyek rendezésére csakúgy teljes készséget jelentett, mint Glücksthalé s ettől csupán abban különbözött, hogy nem jelentette, volna azt, hogy nincsenek várakozással az uj kormány iránt. Említésre méltó még, hogy Folkusházy tanácsnok referált általános helyeslés között arról, hogy a tanács felterjesztést intézett a kormányhoz a főváros közönségének gabonafélékkel való ellátása ügyében. Utána Vita tanácsnok előterjesztését kell még említenünk a jövő évi tüzelőanyag ellátás dolgában. Vita referátumának végén lépett a terembe Vázsonyi Vilmos, akit az őszinte ünneplő tapsnak áradata köszöntött. Meleg, szinte gyöngéd szeretettel üdvözölte a közgyűlés Vázsonyit, akiről a perc lelkes meghatottságában mindenki érezte, hogy nemcsak Budapest népének szivéhez, de Budapest törvényhatóságához senki sem áll ma nála közelebb. Megjelenése a kormányalakítás lázas munkája és a döntő tanácskozások idején, még erősebben dokumentálta mindenkori ragaszkodását, támogatását és szeretetét a főváros iránt és mintha el is döntötte volna azt a vitát, várhatja-e a főváros a.kormány alapos segítségét a pénzügyi reorganizáció tekintetében . . . A fővárosi törvény reformja. Egy pillanatig sem vitás, hogy az uj kormánynak első feladata lesz, ha a főváros fejlődési érdekeit szolgálni akarja, hogy a legsürgősebben megcsinálja a fővárosi törvény reformját. A régi kormányok ettől a szükségességtől azért húzódoztak, mert a klikkek uralmát a mai fővárosi törvény alapozta meg s az előző kormányok a klikkekben, főleg azoknak virilista tagjaiban olyan gyökereit látták a maguk osztály- uralmának amihez hozzányúlni sem engedtek soha. Ez az állapot most megszűnt. A demokratizmusra felépítendő uj kormányzati rendszernek gyökereit éppen azoknál a rétegeknél kell keresni, amelyek a mai fővárosi törvény alapján az autonómia gyakorlásából ki vannak rekesztve. Szükséges tehát, hogy a fővárosi törvény reformja mielőbb megvalósuljon, a virilizmus eltöröltessék s az általános, titkos választójog elve a legmesszebbmenőleg érvényesülhessen a főváros adminisztrációjában is. A kormánynak egy pillanatig sem szabad halogatnia ennek a kérdésnek végleges rendezését, mert ettől függ az, hogy a főváros autonómiája véglegesen berendezkedjék arra az időre, amikor a fejlődésnek mértföldlépései lesznek. Д „MODIANQ-CLUBSPECIALITÉ“ sodornivaló szivarkapapirnak ára ива fii fi fi «*ж*. 1 könyvecskében 60 lap van. Minden könyvecskén rajta van a védjegy : Nagy Budapest megvalósulása felé. (Uj városrész az alsó rákosi réteken. — Az Andrássy-ut meghosszabbítása. — Az első feladat: a Hajtsár-ut kiépítése és a főgyűjtőcsatorna létesítése.) A »Független Budapest« hónapokkal ezelőtt elsőnek adott hirt arról a nagyszabású tervről, amelyet 11 arga László műszaki tanácsos dolgozott ki az alsorákosi retek beepitése tárgyában. A városépítési ügyosztály a tervet a múlt héten vitte a közepitési bizottság elé, amely azt nagy elismeréssel magáévá tette. A városfejlődési és a szociális lakáspolitika szempontjából korszakos jelentőségű tervezetről illetékes részről a következő információkat kaptuk : A rendezés alapelvei. — A szabályozási terv а VI—VII. és а X. kerületeknek azt a részét foglalja magában, mely egyfelől a Városliget, Stefánia-ut és Hung ária-kör úttól kifelé a főváros határáig terjed, másfelől a Máv. kibővítés alatt álló rákosi rendező pályaudvara és a Kerepesi-ut, illetőleg az uj Lóverseny-tér és rákosi gyakorlótér közé esik. Ez az 1521'7 hektár terület alkalmasnak látszik arra, hogy a főváros külső fejlődése szempontjából egységes terv alapján kezeltessék.- A szabályozást nemcsak e területnek a főváros jövő fejlődésében való fontos szerepe teszi sürgőssé, amit a főváros természetes fejlődési irányában való fekvése és a városnak ide irányuló meglévő forgalmi kapcsolata biztosit, de sürgőssé teszi e terület különleges telekalakulata is, mely az egész terület szabályozási tervének részletes megállapitása nélkül a legcsekélyebb mérvű fejlődésnek sem adhat helyet. A tulaj donképeni Alsó-rákosi-rétek ugyanis, melyek a szóbanforgó területnek mintegy felét képezik, csupa keskeny, sok esetben 30 méter szélességet el sem érő, de eredeti alakulatokban a Hajtsár-úttól a határig terjedő, vagyis másfél vagy két kilométer hosszú szántóföldek. Ezeknek a hosszú és igy kcskenységük mellett is nagy területet kitevő s ma mór tekintélyes értéket képviselő telkeknek a legcsekélyebb mértékben való kihasználása, felosztása, beépítése mindeddig megnyugvással alig volt engedélyezhető, mig az egész terület szabályozásilag megoldva nem volt. — A terv elfogadja nagyjából az érvényben levő építési szabályzattal megállapított övezeteket és a területet elsősorban lakóházépítésre jelöli ki. A területnek ez a rendeltetése kifejezésre kell hogy jusson úgy az úthálózatában, mint a különböző övezetnek megfelelő telektömbök kialakításában és a területnek egyébirányu felhasználásában: terek, parkok, közintézmények s középületek elhelyezésében. A forgalmi hálózatra nézve irányadó volt a belső városrész kialakult úthálózata s a környező külső városrészekkel s a határon túl a szomszédos községekkel való kapcsolata. A részletes építési terv. A Fehér-ut meghosszabbításában, a Kerepesi-utra merőlegesen tervezett nagy térségből indul ki a 40 méterre kiszélesített Hajtsár-ut, mely keresztül haladva a szabályozás ■ keretébe bevont egész területen, az c vidéket Angyalföldtől elválasztó Máv. rákosi rendező pályaudvar belső végénél, a Szegedi-utban nyer kapcsolatot az északnyugati szomszédos külső városrészekkel, amely utóbbi ut -—- megfelelő összeköttetés révén — a Hungária-körut északi végébe tervezett uj hidon keresztül, Óbuda forgalmával hozza azt összefüggésbe. Ebben a messze kiható kapcsolatában ez az útvonal e vidék legfontosabb forgalmi vonala a Hun- gária-köruttal párhuzamos, vagyis a sugár-utakra merő- bges irányú forgalomnak. — A Hajtsár-uttal párhuzamos irányú útvonalak közül a Róna-ut és a Rákospatak menti Rákospatak-, illetőleg gróf Gvadányi-utca, továbbá a Rákospatak- utca délkeleti folytatását alkotó Vezér-utca azok, melyeket különlegesen kell kialakítani. — Áttérve a sugárirányú utakra, egyik törekvés az volt, hogy a Városliget-felé irányuló közúti forgalmat a ligettől el kell terelni. Ezért vettünk fel az István-ut folytatásában egy uj sugárirányú utat, melyet 30 m. szélességben a Róna-utcáig enyhe törésekkel vezettünk, mig a Róna-utcától a határig a 35 m. szélességben és egyenes irányban azon a vonalon, mely az Erzsébet királyné-ut és Telep-utca közötti már fölosztott területen egyedül áll rendelkezésünkre. Ez az útvonal befelé, — a Városliget területéből az Aréna- utig könnyebben kibővithető — István-utban, majd a Dohány-utcában nyer folytatást egészen a Károly- király-utig. Ennek az útvonalnak a Rákospatakkal való metszésében kialakított térből kiindulólag Rákospalota felé egy iveit vonalú átlós irányú utat iktattunk be, hogy a forgalom egy részét az István-ut folytatását képező uj útvonalra hárítsa át.. — A következő sugárirányú főközlekedési útvonal az 5—5 méteres előkertekkel kibővitendő 11 öl, illetőleg 17 öl széles Thököly-ut S' az annak folytatásában a Hajtsár-uttól a határig 35 m. szélességben tervezett utmeghosszabbitás. Ettől délkeletre a Hungária- körut forgalmi szempontból jelentős töréspontjából, a Stefánia-uttal való metsződéséből kiinditva, közel a mai Mogyoródi-utnak megfelelően, egy sugárirányú főutat alakítottunk ki a torkolatában 45 m., további részében egész a határig 35 m. szélesség mellett. Tovább délkeletre meghagytuk a Kerepesi-útból a Mexi- kói-utnál kiinduló s a határig vezető Fogarasi-utat a tervezett 14 öl szélességben;' mig a Fehér-ut folytatásában tervezett nagyobb térségből kiinduló s ugyancsak a Határig vezető Füredi-utat 35 méterre szélési- tettük ki s végül megelőző tárgyalások során gondoskodtunk magának a Kerepesi-utnak, mint a főváros egyik legfontosabb sugárirányú forgalmi utjának a Máv. ceglédi vonala s a körvasút közötti szakaszában 24 öl ideiglenes és 30 öl végleges szélességre, a körvasút és határ között pedig 40 méterre való kibővítéséről. — Ezeknek a sugárirányú útvonalaknak a határon kívül a környező községeken át való folytatására is figyelemmel kívántunk lenni. így a rákosszentmihályi Főfasorral való kapcsolat érdekében hajlítottuk el az érvényben levő szabályozási tervvel szemben a Foga- rasi-ut utolsó szakaszát. A Kerepesi-ut, mint a régi országút, amúgy is természetes folytatással bir Cinko- tán át; a Füredi-ut pedig könnyen kapcsolatba hozható a rákosszentmihályi Rákóczi-uttal. A Mogyoródiul egyenes irányú továbbvezetésének sincs akadálya Rákospalota rendezetlen legelő és- szántóföld területein. Nagyobb akadályba ütközik a Thököly-ut és István-ut folytatásában tervezett utak továbbfejlesztése Pestújhelyen. Ez az utolsó években kibővült telep 6 öl széles utcáitól s a fővárosétól eltérő irányú telektömb rendszeresen bizonyos fokú szabályozás, illetőleg utca- szélesités nélkül megfelelő kapcsolatba alig hozható a főváros úthálózatával. A Rákospalotán kiépülő Máv. északi rendező pályaudvar kapcsán kibővíteni szándékolt Máv. körvasút vonal közigazgatási bejárása során eme sugárirányú főutak közül a Fogarasi, Mogyo- ródi-ut, Thököly-, valamint az István-ut folytatásában tervezett utak számára a megfelelő aluljárók kiépítésének lehetőségét 24—24 m. szélességben biztosítottuk. — A sugárirányú utakkal szemben, az átlósirányu forgalom összeköttetésére szolgáló utak tervezése már sokkal több nehézségekbe ütközött. Ezek részére a felosztatlan, és még be nem épített területrészeket kellett kiválasztanunk, máskülönben a kialakított részeknek egész rendszerét meg kellett volna zavarnunk. Az átlósirányu összeköttetések közül a legszembetűnőbb összefüggéssel volt kialakítható az az útvonal, mely a Thököly-ut és Hungária-körut metszésében tervezett tértől Rákosfalva irányába a rákosfalvi Templom-térre vezet. Ennek az útvonalnak, a Róna-utcáig terjedő belső szakasza 40 m. szélességet, további szakaszában 35 m., majd a Csernyus-utcához simuló parksáv mentén tervezett végső szakaszában 30 m. szélességet nyert. Erre az átlósutra merőleges irányban a tervezett Mogyoródi-ut és Francia-ut metszésében fekvő térből kiindulólag, enyhén iveit vonalzásban, egy másik átlósirányu összekötő útvonalat alakítottunk ki és pedig a Thököly-ut és Róna-utca metszésébe eső térig 35 m. szélességgel, innen az István-ut folytatásában tervezett sugárirányú útnak a Hajtsár-uttal való metsző pontjáig 25 m. szélességben. Ez az átlósut, mely forgalmi szempontból a Hungária-körut, a Duna és Stefánia-ut közé eső déli szakaszának képezi folytatását, az István-ut meghosszabbításaként tervezett sugárirányú ut közvetítésével s ebből a Rákospatak-ut mentén fekvő térnél kíinditott s már előbb említett iveit ut felhasználásával, forgalmi kapcsolatot alkot a pesti oldal déli része és Újpest, illetőleg Rákosfalva között. Ugyanez az iveit ut a Rákospatak-utca, és
