Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-20 / 25. szám

4 Független Budapest részben a Vezér-utca felhasználásával a Fehér-ut meg­hosszabbításában tervezett további átlósirányu 45 m. széles iveit útvonal beiktatásával, Kőbányával jut köz­vetlen forgalmi kapcsolatba. Az Andrássy-ut meghosszabbítása. — A Városligetet az uj lóversenytérrel szélesebb parksávval kisért nagyobbszabásu útvonal fogja össze­kötni, mely mint kocsikorzó-ut indul ki az Andrássy- utból, illetőleg a Stefánia-utból s a Városligeten át a Széchenyi-fürdő előtt elhaladva, egy 65 és egy 55 méter széles rövidebb parírozott szakasz beiktatásával, a mai Róna-utca vonalán kialakított és 55 méter szé­lességtől 100 méterig kibővülő parkozott sávon nyer folytatást az uj Lóversenytérig. Ezzel a vonallal az Andrássy-út lezárásától számított öt kilométer hosszú összefüggő, nyugodt s csak enyhébb törésekkel biró olyan kocsikorzó-, séta- és lovagló-úthoz jutunk, amelyet 18 m. széles kocsiúttest, 6 m. széles lovagló­éit, megfelelő gyalogló-utak és párhuzamos út le­számításával, 10 métertől 50 méterig váltakozó szé­lességű parkozott területsáv kisér. Ugyanez az útvonal a Lóversenytértől kiindulólag összefüggő útvonalat alkot az Alagra kivezetendő sugárirányú útvonallal, melynek e csatlakozástól csaknem a határig tervezett 40 m. szélessége lehetővé teszi további másfél kilométer hosszú parkozott kocsikorzó-út kialakítását. — Ezzel az Andrássy-útnak a Városligeten át való folytatása is megfelelően jut megvalósuláshozanélkül, hogy ez a kapcsolat ellentétbe kerülne az Andrássy- útnak a Városligetbe irányuló forgalmi jellegével. — Az Andrássy-út díszéit jellegének megfelelően, főleg kocsizó-, lovagló- és sétaút jellegével lett ki­alakítva, a Stefánia-úti víztoronyból kiinduló Egressy- út is, mely a Rákospatak mentén a Paskál-malom kör­nyékén tervezett, mintegy 34’5 hektár területű ligetbe vezet. A telekrendezés. — Az adott viszonyokból indulva ki, a lehetősé­gig respektáltuk a jelenlegi telekalakulatot s körül­ményesebb komaszálást igénylő telekrendezést is csak a Thököly-ut, Róna-utca, Egressy-ut és Mexikói-ut által határolt területre hoztunk javaslatba, mely jelen­leg többnyire bolgár kertészetre igénybe vett keskeny s önmagukban épitési telekké ki nem alakítható telek­ből áll. Értékesebb épület e területen a szabályozási tervbe beillesztett Columbus-utcában fekvő háromeme­letes házon kívül csupán a Nemzeti Színház diszlet- tára, melyet az itt vezetett nagy átlós utak érdekében, de meg az egész terület legmegfelelőbb uj parcellázása érdekében fel kellett áldozni. A terv lakáspolitikai jelentősége. — A terv nem csekély részben abból az intenció­ból keletkezett, hogy a főváros közönségére nézve natásában rendkívül káros lakásviszonyoknak javulá­sát elsősorban a lakóházak céljára szolgáló telkeknek a régi bérkaszárnya-rendszerrel szemben megfelelőbb kialakításától és egészségesebb beépítésének biztosítá­sától várjuk. Lakóház telkeink kialakításában a kisebb cs kevesebb számú család befogadására szolgáló házak keletkezését akarjuk előmozdítani, ezeknek megfelelő s közegészségi szempontból is jelentékeny hatással biró udvarok kialakításának kötelezésével. — Nem tartjuk ugyanis főleg közegészségügyi szempontból, de szociális szempontból sem megenged­hetőnek, hogy egész generációk és sajnos, leginkább a nagyszámú családok gyermekei, napfény és növény nélkül nőjjenek fel. Ennek a rendszernek a következ­ményeivel okvetlen kell találkoznunk a gyermekhalan­dóság, járvány, tüdővész és bűnügyek statisztikájában. Ennek a régi rendszernek volt elkerülhetetlen követ­kezménye, hogy a polgárság egyik legfontosabb élet- szükséglete, a lakás, kizárólag a haszonra irányuló vállalkozás kezére jutott. Ezzel szemben szükséges, hogy a lakástermelésben a lakóknak kisebb tőkéje is részt vehessen, aminek következménye nemcsak az emberségesebb lakások s az ugyancsak életszükségle­tet képező udvarok keletkezésében, de magának a város képének művészibb kialakításában is kifejezésre fog jutni. Ez a cél pedig csak úgy érhető el, ha gondos­kodunk arról hogy megfelelő méretű udvarok kötelező ki­alakítása mellett egészen apró 300—600 nr területű zárt­sorú épitésnélfőleg a kis utcai fronttal s inkább nagyobb udvarral biró telkek legyenek kialakíthatók. Szabályozási tervünk a zártsorú beépítési mód belső udvarait egy közös, összefüggő udvar köré csoportosítja, melyek részeit alkotják az egyes lakóházak kisebb kertjei.-— Mivel az utóbbi 916 hektár terület milliárd korona értéket képviselő magánépitési telkeknek a tervnek megfelelően mintegy 45°/°-a építhető be, át­lagban vett 14 m. magas épülettel, igy az összesen mintegy 58 millió köbtartalomnak megfelelő s közel L5 milliárd К értéket képviselő lakóházakban (100 m3 alapterületen 5 lakót, a földszint és két emeleten 15 lakót tételezve fel) hozzávetőleg 600.000 lakos fog el­helyezési találni. Ez a szám különben megfelel a sűrű ség tekintetében a külföldi városoknál is engelyezetl hektáronkénti 400 lakosnak. Mi lesz a kiinduló pont? — A legfontosabb a HajIsár-ut kiegészítése és a Hajtsár-uti villamos vasat létesítése. Ennek nyomán a mellékutcák maguktól kezdenek majd kialakulni s ezért ezt, valamint az ut- és csalorna-épitési osztály által tervezett Hungária-köruli főgyűjtő-csatorna meg­építését kell elsősorban szorgalmaznunk. A főváros felterjesztései a kormányhoz. — A lisztbeszerzés és a szénellátás. Azok közt az ügyek közt, amelyekben jelen­tékeny javulást vár a főváros az uj kormány­tól, jelenleg mindennél aktuálisabb és fonto­sabb a közélelmezés és a tüzelőanyag-ellátás kérdése. A kormányváltozás folytán támadt várakozá­sok eredményezték azt, hogy a múlt heti köz­gyűlés napirendjére pótlólag tanácsi előterjesz­tést vettek fel a jövő termés évi lisztszükség­let biztosítása ügyében A tanács erre vonat­kozóan már felterjesztést intézett az uj kor­mányhoz, amelyben megismételte azt a kéré­sét, hogy az uj termésről szóló rendeletben adjon módot a kormány arra, hogy a szüksé­ges mennyiségeket kiki maga is beszerezhesse. A rendelet ugyanis mindenkinek csak lakóhelyén engedi meg a gabonabeszerzést, minek folytán a főváros lakossága kedvezőtlen helyzetbe jut. Ennélfogva kérik, hogy tekintettel a főváros egy milliónyi lakosságára, engedje meg a kor­mán}/, hogy a gabonaszükségietet nagyobb kör­zetben, esetleg az egész ország területén szerez­hessék be. A felterjesztés szerint a lakosság szá­mára az egész évre szükséges mennyiségeket a főváros maga is beszerezné a Haditermény-rt. utján. A múlt szerdai közgyűlésen Folkusházy tanácsnok előterjesztésére elhatározták, hogy a törvényhatóság hasonló értelemben szintén fel- terjesztést intéz a kormányhoz. Nem kevésbé fontos, hogy Vita tanácsnok szerdai előterjesztése nyomán a szénkérdésben is elhatározta a közgyűlés, hogy felír a kormány­hoz. Ismeretes, mennyire tarthatatlan e tekintet­ben a helyzet. A főváros számára elindított szén­szállítmányokat az államvasut és a katonaság- útközben lefoglalja, úgy hogy Budapestre úgy­szólván egyáltalán nem érkezik szén. A napi szénszükségletre sincs fedezet, pláne mikor a gázgyár technikai okokból nem képes fokozni a koksztermelést. Hol van ilyen körülmények közt lehetőség arra, hogy a főváros télire kész­leteket gyűjtsön? A főváros a legnagyobb bizonytalanság aggodalmával tekint a tél elé, amely az elmúltaknál is súlyosabb bajokkal fenyeget, ha a kormány nem jön alapos intéz­kedésekkel segítségére. Reméljük, hogy az uj kormány a lehetőség­hez mérten legjobb megoldást fogja találni a lakosságnak ezekben az exisztenciális kérdései­ben és ezzel beváltja a hozzája fűzött különös várakozásokat. Hírek a városházáról. Az új adók. Értesülésünk szerint a szerdai adóközgyűlésen az energikus hangú felszólalások egész sora fog elhangzani az adótervek ellenzői részéről. Akik a telekértékadót megszavazzák, azok az antiszociális adókat fogják kifogásolni, viszont ellenkező részről a telekértékadó ellen fognak felszólalások elhangzani. Az antiszociális adók ellenzői egy hétfő esti bizalmas konferen­cián azzal az eszmével is foglalkoztak, hogy az ily természetű javaslatoknál névszerinti szavazást kérnek, hogy leszögezzék, leik azok, akik a há­borús drágaság közepette fokozni akarják a sze­gényebb lakosság megélhetési nehézségeit. Demokrata alakulás az V. kerületben. A leg­közelebbi napokban megalakul az V. kerületi demokrata- párt dr. Gál Jenő és dr. Kassai Ferenc vezetésével. Értesülésünk szerint az alakulásra meghívják Vázsonyi Vilmost is, aki támogatja az V. kerületieknek ezt a mozgalmát. Az uj városháza ügye. Az uj városháza építése ügyében kiküldött bizottság múlt hét péntekén tartotta első ülését Bárczy polgármester elnöklésével. Az ülé­sen Kabdebo tanácsos ismertette az eddigi terveket, melyeket Kráiky tanácsnok hivatalában két hétre megtekintésre állítanak ki, az ezután tartandó ülésen pedig folytatják a megbeszéléseket. Nagy figyelmet keltett az ülésen Harrer tanácsnok felszólalása, aki az uj városházának a mai helyen, de csupán a telek felének felhasználásával való felépítését ajánlja. Harrer tanácsnok az építkezést nagyszabású városrendezési terv keretében kívánja megoldani. A záróra. A remete visszabujt magánéle­tének szürke odújába és Vázsonyival üde, fiatal erők jutottak kormányra. Itt az_ideje, hogy meg­szűnjenek a falusi állapotok és a főváros nagy­városi élete visszahelyeztessék jogaiba. Az új kormány, tudjuk, egyik napról a másikra nem hozhatja helyre mindazokat a nevetséges és bosz- szantó intézkedéseket, amelyeket Tiszáék oly bőven ontottak magukból. A záróra kitolására és a színházi záróra megváltoztatására nyilván már csak napokig kell várnunk s a kormány, amely minden téren szabadabb levegőt akar, bizonnyal nem feledkezik meg a szabad nyáresti levegőről sem. Az elektromos mü^ek évi jelentése. A szé­kesfőváros elektromos müveinek igazgatósága most adta ki 1916. évi jelentését. Megállapítja a jelentés, hogy a kiadások különösen a személyzeti tételekben lényegesen szaporodtak, amit azonban a hadiüzemek és intézmények nagyobb fogyasztásából származó be­vételek emelkedése átmenetileg kiegyenlített, dacára, hogy a kormánynak a világítást korlátozó rendeletéi a normális bevételeket kerek 500.000 koronával csök­kentették. A jelentésben az igazgatóság azt hozza ja­vaslatba, hogy • az értékcsökkenési alapot 200.000 koronával dotálják, uj energiaforrások kutatására 100.000 koronát tartalékoljanak, továbbá 50.000 ko­ronát a tisztviselők, 50.0''0 koronát pedig a munká­sok nyugbéralapjára fordítsanak. A múlt évi 48.727 К nyereségáthozattal együtt 1,270.543 К-t kitevő üzleti feleslegből 1,100.000 К-t kívánnak a községi alapnak kifizetni, 115.000 К-t pedig a tisztviselők remunerációjára és a jutalékokra fordítani. A fenma- radó 55.543 К-t mint nyereséget viszik át az 1917. évre. Britannia szálló Télikert éttermében Toli Jancsi és fia muzsikál. kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál JfuOGÄRlfl Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kivid. Részvénytőke 6,000.000 korona.. Telefon: 153—9S, 2—11,2—12' Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a

Next

/
Thumbnails
Contents