Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-13 / 24. szám
Független Budapest ben a kórházi betegpénzek ügyében a belügyminisztérium éveken át részesítette a fővárost s amely milliós kórházi deficitre vezetett. Ezzel szemben pedig a főváros egymaga látta el kórházakkal a fővárost, holott a kórházépítés volta- kép eminenter állami feladat. A főváros hiába intézett felterjesztéseket a kormányhoz” amelyben olyan országos jellegű betegségek, mint a tüdőbaj, trachoma, elmekór stb. gyógyítására állami kórházak létesitését sürgette. A kormány konokul ragaszkodott ahhoz a taktikájához, hogy a főváros közkórházai kénytelenek az ország minden részéről idetóduló betegeket befogadni, maga azonban nem létesített kórházakat a fővárosban, sőt a betegápolási dijak megcsonkításával még mégis bénította a főváros kórházépitő akcióját. A közegészségügygyei szorosan összefügg a budapesti lakáskérdés, amelynek dolgában a Tisza-kormány egyáltalán semmit sem csinált. Reméljük, hogy a kormány újra felveszi az állami lakásépítő - akció fonalát és elősegíti a magánépitkezés életképessé tételét is, amire a higiénikus lakásviszonyok megteremtésén kívül azért is szükség van, mert a Tisza-kormány tétlensége folytán a lakásínség már is nagy mérveket öltött és a háború végével katasztrofális bonyodalmakkal fenyeget. Éppen a Tisza-kormány mostoha bánásmódja miatt még egy csomó égetően aktuális kérdésben is azt várjuk, hogy az uj kormány jobban gondját fogja viselni a fővárosnak. Itt van elsősorban a fővárosi közélelmezés bajainak és hiányainak egész komplexuma, aztán a tüzelőszerellátás kérdése, amely utóbbinál a kormány odáig ment a fővárossal szemben, hogy még a szénbizottságban sem juttatott helyet a számára. A tisztviselők fizetési viszonyait, köztük a fővárosi tisztviselőkét, megfelelően kell rendezni, ellentétben a volt kormány szűkmarkúságával, amely a fővárost is több ízben megrótta. Rendezni kell a záróra kérdését is, amelyet Sándor János nevetséges és teljességgel lehetetlen módon intézett, s módosítani kell az utcai közvilágításról szóló rendelkezéseket is, amelyek, mint annakidején kimutattuk, egyáltalán nem állnak arányban a nagyvárosi közvilágítási érdekek károsodásával. Hosszú sorát idézhetnők még a Tisza-kormány bűneinek, melyeket a fővárossal szemben részint ellenszenvből, részint érzéketlenségből elkövetett. Az uj kormányban Vázsonyi Vilmos és a kormány más tagjai is tudói ezeknek a bűnöknek s mi azt reméljük, hogy ezek hatásának megszüntetése és megfelelő helyes uj intézkedések megtétele ennél a kormánynál kategorikus impe- rativusként kell, hogy jelentkezzen a főváros irányában. Hét évig tartott a kormánypárti uralom, ez a hét év a főváros számára a kormánytámogatás szempontjából a hét legsoványabb esztendőt jelentette. Itt az ideje, hogy a kormány végre ne gáncsolója, hanem lelkes segítője legyen a főváros haladásának, elismerje Budapest hatalmas kulturális pozícióját az országban és egész odaadással és azzal a szeretette] dolgozzék a fővárossal együtt Budapest mai nagy gondjainak eloszlatásán és további szociális fejlődésén, amelyet ez a főváros és népe mindenkor megérdemelt volna. A megértés, becsiilés és szeretet éráját várja a főváros az uj kormánytól. MERLEGEN. Ж Bárczynak nem szabad most cserben hagynia a fővárost, amely az ő égisze alatt akar elindulni a megújhodás útjaira. Mi nem is hisszük, hogy komolyan vette volna ő maga is azt a kombinációt, amely miniszteri tárcát akart juttatni neki is. Hiszen tagadhatatlanul olyan koncepciójú férfiú ő, hogy hozzá fogható szervező képesség még nem ült az ország belügyminiszteri székében, de viszont a főváros polgármesteri állásában, amely bármilyen miniszteri pozícióval is felér, a maradandó, sőt örökéletű alkotásra sokkal jobban tere nyílik az uj alakulás mellett, mint a miniszteri pozícióban, ahol az átmenet kényszerűségei gátat szabhattak volna tökéletes érvényesülésének. A főváros érdekében szívből óhajtjuk, hogy a podeszta a polgárság élén maradjon és valósíthassa meg munkaprogramm- ját, amely polgármesterségének második decenniumát Budapest gloár-korává avatni hivatott. Ж Recsegnek, ropognak a sziklavárak falai, amiket a klikkek emeltek uralmuknak. Az uj kormány eltörli a Tisza-féle választójogi törvényt, de eltörli azokat a névjegyzékeket is, amelyeket ennek alapján a klikkek készítetlek maguknak. Ezzel azután a sziklafészkek, mint kártyavárak omlanak össze s a tiszta közérdek polgári elemei elfoglalhatják a fórumon az őket megillető helyeket. Ideje volt épen, hogy az átalakulásnak ez a folyamata meginduljon. A korhadt rendszernek égető sebei, amiket a polgárok exisztenciáján és zsebén ütött, már fájóbbak voltak, mint maga a halál: a tizenkettedik órában eltűnnek a láthatárról a korrupció bünbarlang- jai s a polgárság végre fellélegezhet, hogy — ime a Saulusokból még sem lehettek — Paulusok. ж A szerdai közgyűlés bizonyára meg fogja ragadni az alkalmat, hogy az addig már kinevezett uj kormányt az ország összes törvényhatóságai közül elsőnek üdvözölje. Ugyanekkor ki kell fejeznie azt az óhajtását is, hogy Vázsonyi Vilmos, a kabinet egyik minisztere ne váljon meg polgártársaitól s uj pozíciója dacára maradjon meg továbbra is a közgyűlés egyik vezérének. így kapcsolódhatik aztán testvériesen egybe egyéniségének belső dekóruma, demokratizmusa és vezetői pozíciójának külső dísze : miniszteri állása. Vázsonyi a kormányban. — A polgári elem térfoglalása. — A kormányválság megoldásának legreálisabb eredményeként lehet tekinteni a főváros fejlődése szempontjából, hogy Vázsonyi Vilmos dr. belép az uj kabinetbe. Akármilyen tárcát vállal is a demokraták népszerű vezére, egészen bizonyos, hogy Budapest jövő fejlődésének sorsára döntő fontosságú lesz az a körülmény, hogy a minisztertanácsokon Vázsonyi a városok, különösen a főváros érdekében teljes mértékben érvényesítheti nagy tudását és befolyását. Az uj kormány, úgy tetszik, szakítani akar a régi kormányrendszerek ama tradíciójával, hogy parlamenti többségét a vidéki, túlnyomóan agrár színezetű kerületek képviselőinél találja meg. Bármilyen nagy nemzeti értéket képviseljenek is az autonómiát élvező vármegyék választói, régen elavult és talán sohasem is volt helytálló az a felfogás, hogy a városok polgársága nemzetietlen irányba tereli az ország fejlődését. Ennek épp az ellenkezője áll: a városi polgárság, különösen a főváros polgári elemei a magyar kultúra zászlóvivői iparban, kereskedelemben, művészetben és irodalomban. Sokkal erősebb tényezője a polgárság ma a nemzeti fejlődésnek, a tiszta liberális irányú haladásnak, mint a vármegyék polgárai, akik az érdekhálózat atmoszférájában konzervativizmusukkal gyakran kerékkötői a kultúra nagyarányú, nyugatias kialakulásának. Ebből a szempontból kétszeresen értékes, hogy a városi polgári elemnek olyan vezér tényezője, mint Vázsonyi fontos szerepet kap az ország kormányzásában. A most folyó átalakulás előreláthatóan két táborra fogja osztani az egész ország polgárságát: az egyikben fognak helyet foglalni a városi polgárok, a községeknek amaz elemei, amelyek a modern haladás feltétlen hívei és a munkás-szervezetek, a másikban a konzervatív hajlamú elemei az országnak. Az uj kormány minden jel szerint az első tábor támogatására akarja építeni az uj Magyarország megteremtését. Bízni lehet benne, hogy az a tábor abszolút többségben is lesz az uj választói törvény alapján megejtendő választásokon. A kézfogás a városháza udvarán. — Levél a szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! 1917. julius 8-án forradalom és vérontás nélkül az ég felé lendült a magyar világ. A feudális mara- diság, a népelnyomó kaszturalom és kisstílű kormányzati rövidlátás szelleme megbukott és ugylehet örökre száműzetett közéletünk trónusáról. A demokrácia géniusza győzött és az uj élet kapuit nyitotta meg Magyarország számára. Semmi kétség; a munka megbecsülésének, a jognak és emberiességnek világa az, amelynek jönnie kellett. Meghozta egy fenséges, történelmi délután, amelyen polgárság és munkásság először forrasztotta egybe erőit és seregszámlájának hatalmasságával megmutatta akarata acélos szilárdságát. Meghozta az a nagyszerű délután, amelyen az erőtől duzzadó nép akaratát megértette az ifjú király és olyan embereket és olyan programonot adott a jövő 'Magyarországnak, hogy az csak megifjuhodást jelenthet. A régi megcsontosodott, rendi Magyarország újjászületését üdén és izmosán, a demokrácia, becsületességében és a szociális haladás felemelő tisztaságában. Mondjam-e, hogy a demokráciát Budapest népe hozta meg Magyarországnak. Tudnia, éreznie kellett ezt mindenkinek, még Tiszánknak is, akiknek Budapest népe iránti ellenszenvét talán .ez világítja meg legélesebben. Gyűlölték, féltek tőle, haragudtak reá, mert ismerték haladó szellemét és tudták, ha Budapest népe, polgárok és munkások, egyszer erősen összefognak, akkor az ő uralmuk összeomlik. De jó lesz ezt megjegyeznie ebben az országban mindazoknak, akik becsmérléssel beszéltek eddig Budapestről és cinikus, közönyös és korumpált társaságnak tartották a főváros népét. Példát vehet a vidék Budapesttől, amely — azalatt, mig a vidéki törvényhatóságokban a korrupció igazi-fészkeiben sorra születtek meg a választójogellenes határozatok és a bizalmi votumok Tisza mellett —méltónak bizonyult az idők szelleméhez. És kell is, hogy a vidék megértse, mit művelt ő érte is a budapesti nép, hogy végre szintén öntudatra ébredjen és megtisztítsa a maga közéletét a parazitáktól. A siker teljessége koronázta a pesti polgárság és munkásság szövetkezését s ez a becsületes érzéssel kötött élet-halál-szerződés eszembe juttatja a múltakat. Nem a távoli multat, csak ami alig hat hete történt. A Sas-körben beszéltek akkor arról, hogy a polgárságnak szervezkednie kell, hogy most, amikor recseg- ropog a régi társadalom épülete és egy új világ köszönt reánk, a polgárság erői teljében megszervezve álljon itt. Mennyivel csendesebb, szelidebb volt ez a szervezkedő készség és mennyivel kevésbé őszinte és testvéries, mint ez a másik, amely már erőinek megmutatásával is imponált a koronának. Nem kell hozzá sugárzó fantázia, hogy bárki elképzelhesse a különbséget, amely aközt van, ahogy a belvárosiak gondolták a polgárság egyesülését és amilyen szövetkezés lett a radikális polgárságé és a munkásságé. Ott azon a Sas-köri estén még az általános választójog szót is kerülgették a szónokok, mint érzékeny pontot, a munkásságról pedig úgy beszéltek, hogy annak bevonására nincs szükség, mert megvan a maga külön KOVA L 1 |! FEST, 1 yüjtőtelepek a székesfőváros nszi minden részében n П к ри Я Gyár és főüzlet: ■ Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
