Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-13 / 24. szám

Független Budapest szervezete. Éppen a »Független Budapest« híradásá­ból tudom, hogy egyedül Harrer tanácsnok volt akkor az, aki megemlítette beszédében, hogy a polgárság csak akkor ért el igazi eredményeket, ha együtt haladt a munkássággal s ezt történelmi példákkal is igazolta. Az általános választójogra szüksége van annak a polgárságnak amely már előbb is birt választójoggal, mert a joghoz jutó uj tömegek szavazata nem a nép­ellenes irányzatnak, hanem az ö szavának súlyát Jogja növelni, az igazi népképviselők többségre jutá­sát Jogja elősegíteni. Ebből a nézőpontból tehát egye­nesen polgár ellenesnek nevezhető az a szervezkedés, amely nem akar együtt haladni a munkássággal. Akkoriban előre megjósoltam, hogy a politika- mentes pártalakulás gyakorlatilag értéktelen és kép­telenség volna, mert most olyan az idők dinamikája, hogy csakis bátor, nyilt követelés felel meg 'a nép hangulatának és érzéseinek. Most csődöt mondott a lavirozás és minden finom taktika; ezek nagy idők és a nép most nyitott kártyákkal akar játszani. Tit­kolni valója csak annak lehet, aki rejtegetni akar valamit, rejtegetni olyan titkos célokat, amelyek nem bírják ki a demokrácia és haladás napfényét. S úgy látszik ez a gyanú nem volt alaptalan, mert ime azok közül a munkapárti városházi korifeusok közül, akik lelkesen siettek csatlakozni a városi párthoz, egyetlen egygyel sem találkoztunk sem a polgárok és munká­sok választójogi bizottságának megalakulásánál, sem pénteken délután a városháza udvarán. Ezek azok az urak, akik javarészt megszavazták Vázsonyinak az októberi közgyűlésen előterjesztett javaslatát az álta­lános választójogról, mert nem vették azt komolyan s akik sehol sem voltak, amikor komoly küzdelemre került a sor a választójogért. Ezért voltaképen elisme­rés is illeti őket, mert megóvták a munkások és pol­gárok egységes szövetkezésének tisztaságát és őszinteségét. Pénteken délután, amikor Vázsonyi tömör erőteljes­ségében hatalmas és klasszikusan szép beszéd kísé­retében átadta a nép kívánságait tartalmazó memo­randumot Bárczynak. hogy terjessze a felség elé, Budapest szine előtt kezet fogott Bárczy és Vázsonyi. A városháza udvarán, amely ekkor, mint Vázsonyi mondta, népházzá alakult ót. kezet fogott a szervezett polgárság és a szervezett munkásság képviselője a polgármesterrel és ezt a kézfogást ebben a pillanat­ban rendkívüli jelentésűnek éreztük. A városháza találkozását jelentette a néppel, amelytől eddig leg­gyakrabban külön utakon járt, olyanokon, melyek nagyon is messze vezettek a néptől, a demokráciától és tiszta haladástól. Jelentette Bárczy fogadalmát az igazi demokrácia mellett, megtisztulását minden nem természetes, nem tisztán demokratikus iránykereséstől s a szakadási azokkal, akikről e döntő napokban minden végső igazság kiderül. Mi is ekkor éreztük Bárczyt legigazabban polgármesternek, amikor kéz­fogásával végleg lekötötte magát a demokrácia mellé, azokhoz, akik ott voltak a városháza udvarán és azok ellen, akik nem voltak ott. Szigorúan körül­határolt, kötelező, kész programmot adott Bárczy ezzel a kézfogással, amely programra csak egyenes haladást jelent előre a haladás egyenes utján. Bárczy István péntek délután kezet fogott a néppel és ennek konzekvenciáit le kell vonnia. A tiszta demokrácia erős várának akarjuk a jövőben látni a városházát és ezen az' utón az első lépés. Bárczy sürgős belépése a polgárság és munkásság szövet­ségébe, Öreg demokrata. NYILTTER. ППГВ D / 4 kötvénVek а legelőnyö- sebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betöréses­lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a ffunGMM Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—II, 2—12' Hírek a városházáról. A szerdai közgyűlés. Nyugodt, csendes közgyűlésre ülnek össze szerdá i délután a városatyák. A napiren­den egyetlen olyan tárgy nem szerepel, amely körül nagyobbszerü vita fejlődhetnék ki. A legtöbb érdek­lődés mindenesetre Vita tanácsnoknak jár ki, aki a közönség háztartási szénszükségletének megfelelőbb biztosítása ügyéről fog referálni, Wildner tanácsnok­nak is van néhány napirendi tárgya, amely figyelmet érdemel. A tanítók nyugdíjszabályrendeletének módo­sításáról és a szolgálati idő módosításáról tesz humá­nus érzéktől áthatott előterjesztéseket Az uj barakk- iskolák?ügye is napirendre kerül, még pedig azzal a javaslattal, hogy mielőtt a főváros a további építke­zésekkel újabb terheket vállal, Írjanak fel még egyszer a kormányhoz az iskolák kiürítése iránt. Szerepel még a napirenden a városligeti cirkusz bérletének meg­újítása is, amelynek tárgyában a bérlő hat éves meg­hosszabbítási kérelmével szemben, csak egy évi meg­hosszabbítást ajánl. A közgyűlés többi tárgyai egészen jelentéktelenek. A bécsi Dunakonferencia. A főváros Duna- bizottsága elhatározta, hogy a junius 20. és 21-én tartandó bécsi Dunakonferencián képviseltetni fogja magát. Szemben Weisskirchner gyűlöletes budapesti szereplésével, a főváros ug3^ határozott, hogy a két főváros harmóniájának kedvéért »illemtudóan« részt vesz a bécsi konferencián. A fővárost valószínűleg Fock Ede tanácsnok fogja képviselni, — a jogtalan bécsi érdekeket pedig Weisskirchner polgármester, aki a budapesti Dunakonferencián is már megmutatta, mennyire illemtudó és mennyire szivén fekszik a két főváros harmóniájának ápolása. Az ilj adók. A főváros szerdai közgyülé 'sének kellett volna tárgyalnia az uj adójavas­latokat, mert a legutóbbi közgyűlésen elhatáro­zott három heti halasztás ekkor jár le. A tanács először ugyancsak sürgette az adók letárgyalá- sát és alig akart időt engedni a bizottsági tagoknak a javaslatok áttanulmányozására, most pedig egyszerre nem tartja sürgősnek az uj adókat. Semmi ellenvetésünk, ha egyáltalán elodázzák bizonytalan időre az antiszociális adójavaslatokat, melyekről kifejtettük, hogy a háború alatt nem szabadna velük előállni. Ügy értesülünk azon­ban, hogy a főváros egy-két hét múlva újabb közgyűlést tart s ennek napirendjén kizárólag az adójavaslatok fognak szerepelni. így aztán úgy fest a tanacs eljárása, mintha az adójavas­latok három heti haladékát azért hosszabbitotta volna meg önkényesen, hogy a teljes nyár ernyedtségében vigye közgyűlés elé az adókat. Vagy talán az utóbbi napok erős demokratikus hangulata tartotta vissza a tanácsot attól, hogy a szociális felbuzdulás e forrongó napjaiban ne tárgyaltassa ezeket a polgári proletáriátus nehéz háborús megélhetését fenyegető uj adókat. A dellértfürdő építkezése. A Gellértfürdő és szálloda építésének befejezése a késő őszre várható. Az üzemi próbákat a tél folyamán fogják megejteni s az ünnepélyes megnyitás a jövő tavasszal történik meg. Az építési munkákat már mind kiadták, csak még néhány apróbb felszerelési munka vállalatba adása van hátra. így az üveg felirati táblák elkészí­tése. amire legközelebb történik meg az árlejtés kiírása. A háztulajdonosok újabb szervezkedése. A háztulajdonosokat az ismételt kudarcok, úgy látszik, csak megedzették a lakbértilalom megszüntetésért folytatott harcukban. Miután az eddigi módokon nem boldogultak, az erők átcsoportosítására határozták el magukat. Ugyanis, mint értesülünk, elhatározták, hogy a jövőben kerületenként szervezkednek. így azt remé­lik, hogy túlsúlyra jutnak a kerület törzskarában, amelynek közgyűlési képviselőit aztán oly irányban befolyásolhatják, hogy a közgyűlésen, a lakbértilalom ügyének újabb megpenditése alkalmával, ne zárkóz­hassanak el a tiltakozó javaslat megszavazásától. Az eddigiek után alapos az a feltevésünk, hogy a bi­zottsági tagoknak ez a kerületi turnusonként való megdolgozása nem fog sikerülni. Úgy halljuk egyéb­ként, hogy a Háztulajdonosok Egyesülete az elsők közt lesz, akik az uj kormány előtt tisztelegni fognak. Persze arra kevés reményük van, hogy épen az Esterházy-kormány mutasson kevesebb szociális érzé­ket a Tisza-kormánynál, de ez nem gátolja őket, hogy meg ne nyugtassák lelkiismeretüket abban az irányban, hogy sem költségeket, sem fáradságot nem kíméltek a házbértilalom feloldásának kivivása érde­kében. Az üzemi bizottság felállítása. Az elnöki ügy­osztály elkészült azzal a javaslattal, amely az üzemek fokozottabb jövedelmezősége és ellenőrzése céljára felállítandó bizottság szervezetét állapítja meg. A javaslat tudvalévőén számos uj üzemellenőri állás kreálását tervezi s az üzemek fokozottabb jövedelme­zőségének előmozdítását nem kevesebb, mint hatszáz­ezer korona uj teherrel akarja megindítani. A fizetett tisztviselői kar mellett a huszas bizottság is részt venne az ellenőrzés munkájában, A javaslatot alkal­masint az uj adókkal együtt viszik a közgyűlés elé. Készül a hősök temetője. (Nagy költségmegtakarítás az építkezésnél. — Tervpályázatot hirdetnek a művészi kiképzésre. — A művészi elrendezés terve.) Ismeretes, hogy a közgyűlés néhány hónap előtt 190.000 koronát szavazott meg a rákos­keresztúri katonai temetőben létesítendő Hősök temetője exhumálási, rendezési és parkirozási munkáira. Azóta katonai munkaerő igénybe­vételével megkezdték a munkálatokat s azok azzal a kedvező eredménnyel kecsegtetnek, hogy az előirányzatnál jóval kevesebbe, leg­feljebb százezer koronába fognak kerülni. A temető rendezési munkálatai értesülésünk szerint novemberre teljesen elkészülnek. Ugyan­ekkor sor kerül a sirtáblák felállítására, amelyeket díjtalanul kapott kőanyagból fogoly olasz kő­faragókkal készíttetnek:. A temető művészi kiképzése céljából bizottságot fognak alakítani. Ez fogja megállapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett tervpályázatot imák ki a temető monumentális művészi kiképzéséről. A temető elrendezéséről a következő infor­mációkat kaptuk: — A művészi elrendezés terve némi módosítást szenved. A jelenlegi tér ugyanis nem alkalmas egy megfelelő - monumentális főemlék fölállítására, mert a főemlék helyesen csak a két főút kereszte­zésén volna fölállítható, de a mai elrendezés mellett az em’ék hátsó része úgyszólván érintené a mögötte lévő sírokat, ami sem térhatás, sem pedig gyakor­lati szempontokból (t. i., hogy a közönség az em­léket körüljárhassa) nem felelne meg. Azonkívül nagyon kicsinynek is bizonyult ez a tér. Az uj teret a két főútvonal keresztezésében négyzetalak­ban képezik ki, miáltal a főemlék és az ezt övező tér számára megfelelő nagyságú és művészi kikép­zésre alkalmas terület biztosittatik. — A temető művészi kiképzése s helyes elrendezése szempontjából a már betemetett parcellák szabályozása is szükségessé válik. E tekintetben a temető terü­letét 100—120 sirt magában foglaló táblákra oly módon osztják föl, hogy minden csoportban egy-egy nagyobb közös síremlék legyen fölállítható s ezek­nek az emlékeknek az elhelyezése czéljára, a szük­séges terület a sirhelytáblából hasittassék ki. Az ezekben a csoportokban levő sírhelyekre, a kül­földi városok, valamint Kassa és Szabadka városok katonai temetőihez hasonlóan, egyszerű és egyforma síremlékeket állítanak föl, viszont a csoportemléken az illető csoportban nyugvók neveit örökítik meg. Az egységesség érdekében az egyes sírokra magá­nosok síremléket nem állíthatnak föl. A tiszti síro­kat az általános szokásra és a rangra való tekin­tettel. de azonkívül művészi szempontokból is a legénységi sírok előtt helyezik el. Az uj terv sze­rint a tiszti sírok a csoportok főbejárásánál, a tér felé vezető út jobb- és baloldalán lesznek. Az itt fölállítandó közös tiszti emlékek a főemlékhez vezető út művészi kiképzését tetemesen fokozni fogják. — A temető bejárásának a művészi hatását a tiszti sírok célszerűbb elrendezésén kívül még azz^l is növelik, hogy a bejárástól jobbra és balra egy- egy kisebb parkozható térséget biztosítanak. Ezek­nek a közepén egy-egy monumentális oszlop, eset­leg kandeláber lesz, mintegy jelezvén, hogy a láto­gató közönség ezen a helyen lép be a hősök teme­tőjébe. Az uj elrendezés folytán a csoportok beosz­tása és a csoportemlékek elhelyezésére szolgáló helyek czéljára 800 sírnak, a főtér és az ehhez vezető útvonal kiszélesítése czéljára pedig 400 sír­helynek az exhumálása mutatkozik szükségesnek.

Next

/
Thumbnails
Contents