Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-06 / 23. szám
2 Független Budapest ista jellegű épitőbank még sem látszik szükséges megoldásnak. Ez az intézet aligha rendelkeznék más eszközökkel, mint a már fennálló bankok. Szintén csak zálogleveleket bocsájtana ki és annak elhelyezése elé ugyanazon nehézségek gördülnének, mint a fennálló nagy bankok zálogleveleinek eladása elé. Nincs támpont arra nézve sem, hogy ez a bank jobban szolgálná az építési hitelt, mint a többiek. ~ Az elfogadott javaslat azt tartja szem előtt, hogy ezen bank záloglevelei bizonyos kényszer utján közpénzek, árvapénzek, biztositópénzek elhelyezésére használtassanak fel. Ha ez a bank alacsonyabb kamatlábú zálogleveleket fog kiadni, mint a többi bank, akkor nem látszik nagyon igazságosnak, hogy éppen az árváknak, meg a köznek pénzei alacsonyabb kamatozásra szorittassanak, mint más embereké, kik szabadon rendelkezhetnek pénzük elhelyezése felett és akik ugyanolyan biztonságú 5°/o-os zálogleveleket, vagy 6°/o-os államkötvényeket vásárolhatnak. Ha pedig ennek a banknak ofyan különleges kedvezmények adatnak, amelyek őt képesítik arra, hogy a záloglevelek után magasabb kamatot fizethessen, akkor nem teljesen indokolt az, hogy evégből uj bank állíttassák fel, hanem ugyanazon előnyöket és kedvezményeket megkaphatják a már fennálló bankok is, ha vállalják ugyanazon kötelezettségeket, amelyeket a javaslat erre a felállítandó altruista bankra róni akar. így például a már fennálló bankokat lehetne kötelezni, hogy аккх alaptőkéjük, akár a jelzálogos üzletbe fektelett tőkéjük, akár az általuk forgalomba hozott záloglevelek összegének arányában, akár valamely más hányad szerint, bizonyos mennyiségű építési kölcsönt folyósítsanak, meghatározott legmagasabb kamatláb és megállapított legalacsonyabb folyósítási árfolyam mellett, ha ennek ellenében az állam viszont bizonyos kedvezményekhez juttatja őket. Ig\' például azon átrneneti idő alatt, amefyben az építési- kölcsönöket az állam favorizálni akarja, a záloglevelek szelvényeinek vagy a bank saját tárcájában tartott állampapírok jövedelme után, visszaállítható volna az adó- mentesség, melyet a háború alatt a törvény eltörölt vagy korlátozott. E prämium akár az egész üzletekre volna kiterjeszthető, akár jelzálogos üzletekből eredő hasznokra korlátozható. Hiszen az uj altruista bank bizonyára teljes adómentességet élvezne. A háborús törvény- hozás megmutatta, hogy a törvényhozás technikája mindenre képes. Nem volna túlságosan nehéz a különleges kedvezményeket a különleges kötelezettségekkel összefüggésbe és összhangba hozni. Ezenkívül az állam, ug}r mint az 1914. évi apropriációs törvényben történt, akár a záloglevelek átvételének garanciájával, akár a bankoknak nyújtandó betét vagy olcsó hitel, vagy bármilyen más formában mozdíthatná elő olcsó záloglevelek kibocsátását. Mindez áldozat ugyan és az államnak pénzébe kerül, de mindenesetre kevesebb pénzbe és kevesebb áldozatba, mint egy uj felállítandó banknak szervezése és költsége. A cél pedig elérhető épp úgy, vágj' még jobban, mint egy uj, külön bank által. A külön bank nehézsége az is: mi történjék vele akkor, ha a kivételes viszonyok megenyhültek és az építőipart támogatni nem kell. Egy bankot, méh' 50 éves címleteket bocsátott ki, nem lehet liquidálni 5 — 6 év múlva, nem is szólva a rengeteg költségekről; melyet egy bank 5—6 éves élete okozna. Már e költségből fedezni lehetne egy nagy segélyakció összes terhét. A záloglevelek elhelyezésének kérdése a múltban valutánk kérdésével is összefüggött. A pénzintézetek által külföldön eladott záloglevelekért külföldi követeléseink támadtak. Ez a háború után még kívánatosabb volna. Ennek szervezése és előmozdítása komoly nagy feladat. Az épitésgazdasági szervezet számára ezen a téren sole feladat nyílik, akár a külföldi, akár a belföldi záloglevélpiacnak megszervezése, biztosítása és a záloglevélhitelnek megszerzése terén. Nem tartom kizártnak, hogy a tervbevett altruista banknak is volna még élethivatása, de ugyhiszem, inkább a hitelnek valamefy uj típusára vonatkozólag. A régi tipusu hitel kielégítésére a fennálló bankszervezetek elég alkalmasak. Ellenben a kisemberek 3—4—5000 koronás házépítési hiteleire bankjaink ezidőszerint be rendezve nincsenek. Ezen a téren állandó és olcsó hitelt teremteni: ez lehetne eg 3- altruista banknak hivatása. De nag3mn megfontolandó itt is, h°gy az efféle bankszervezettel járó .rendkívüli nagy költséges és áldozatok arányban álla- nak-e az eredménnyel és hog3^ nem volna-e hetyesebb az országban már fennálló hitelszerveknek megfelelő kifejlesztése. A kiviteli módozatokat tárgyalni; kieszelni és kifejleszteni az épitésgazdasági szervezet feladata volna. Ugyancsak fontos kategóriája az építési hitelnek a nem záloglevéles kölcsön. Ezt másodhelyű kölcsönnek vagy átmeneti kölcsönnek szoktak nevezni. E hitelnek kielégítése eddig is sokkal kevésbbé volt biztosítva és rendszeres állandó, bő források még eddig sem állottak rendelkezésre. Feltételei tekintetében egységes típus nem fejlődött ki és ennek a hitelnek az ára is váltakozó és nagyobb kockázat miatt rendszerint drága volt. A német birodalomban most szerte foglalkoznak ennek a hitelnek a szervezésével. Kiindulva abból hog37 ez a hitel azért drágább, mert kockázata tetemesebb, iparkodnak a kockázatot enyhíteni. Ezért a német államok és városok rendre életbeléptetik a Stadtschaftok intézményét. Ez alatt olyan községi intézményeket értenek, amefy a helyi ingatlanhitel kielégítésére van hivatva. Formájuk elég változatos. Például az ingatlantulajdonosok szervezete egyetemleges felelősség mellett kapja ezen kölcsönt valamety banktól. Más városban az ingatlantulajdonosok összessége bizonyos korlátolt felelősséget vállal egymásért, pl. l°/o-ot vagy 5°/o-ot befizet egy evégből alkotott biztosítéki alapra, mely a veszteségek enyhítésére szolgál. Mindkettő olyan forma, amety a mi viszonyainkhoz nem nagyon illik és nálunk nem kívánatos. Ismét másutt maga a város, a község, a hatóság vállal szavatosságot a hitelező bankokkal szemben a másodhelyü kölcsönökért és ezért az bizoiryos kockázati dijat szed, melyből viszont kockázati alapot alkot. Ezen üzlet várható hasznából viszont a másodhelyü kölcsönök kamatlábát akarják csökkenteni. A magvar viszonyok beható vizsgálata és a szükségleteknek mérlegelése mellett talán nálunk is életbe léptethető a Stadtschaftoknak ezen intézménye egy vagy más módon. Persze megfontolandó, mely építkezések azok, amelyek ilyen különleges támogatásra szorulnak, vagy azt megérdemlik. Ezirányban is bőséges tér nyílik az épitésgazdasági szervezet hitelügyi tevékenységének. Valamely támogatásra és útbaigazításra a hitel ezen formájának is okvetlenül szüksége van. Felmerült az az eszme, hogy a zálogleveles kölcsönök az érték 50%-nál nag3mbb összegben nem volnának-e engedélyezhetők. A g3'a- korlati élet az 50°/o on már amúgy is túltette magát, de hogy törvényes intézkedések e részben is kivánatosak-e, annak tanulmányozása az épitésgazdasági szervezetnek szintén feladata lehet. Közönséges viszonyok között minél több és minél olcsóbb hitelnek megteremtése a magánvállalkozás feladata. Ha azonban az építkezésnek fellendítése a háborút közvetlenül követő időben erősebb eszközöket fog igényelni, akkor a hitelüg3^ terén számosabb nagyszabású és számos kisebbszerü feladat is nyílik, melyeknek megoldását az üzleti életre bízni már csak azért sem lehet, mert a magánosok üzleti szempontjának szemmehartása mellett azonnal a háború után nem remélhető az építési hitel forrásainak bőséges bugyogása. Viszont remélhető, bogy kellő támogatás esetén rövid idő, pl. 5 — 6 év leteltével az átmeneti jellegű segítségre szükség tovább nem lesz. A fennálló hitelszervezetekbe belekapcsolódó átmeneti intézkedések és támogatások tehát bizonyos rövidebb időtartamra korlátozhatók. Sőt lehetséges, hogy a megpendített különböző segítő jellegű intézkedések a segítséget nyújtó államra nézve nemcsak közvetve (az építkezés fellendülésével járó adótöbbletek, a polgárság anyagi erejének erősbö- dése stb.y, hanem közvetlenül is jó üzletnek fognak bizonyulni. így például az 1914. évi akció, amikor az állam kötelezte magát zálogleveleket az akkori árfolyam szerint a bankoktól vásárolni, megvalósulása esetén fényes üzlet lett volna, mert az állam ezeken a zálogleveleken mai árfolyamon nagyon szép haszonra tett volna szert. Ilyesmi a jövőben sincs kizárva. Eféle haszon, vagy a hozott áldozatok ellensuh'ozá- sára, vagy bizonyos népjóléti intézkedések támogatására, de legalább is a netáni veszteségek elhárítására igen jó segítség volna. E nehány futólagos vázlatszerü megjegyzésből is látszik, hogy az épitésgazdasági szervezetekre hitelügyi kérdésekben is fontos feladatok várnak. MERLEGEN. * A villamos társaságok tisztviselői hir szerint megnyugtatóan intézték el ügyüket igazgatóságaikkal. Az ellentétek megszűntek s úgy az anyagi követelések, mint a szervezkedési szabadság terén a hivatalnoki gárda teljes sikert aratott. Szívből örülünk ennek a fordu- latnakr ameK mindkét vállalat adminisztrációjának visszaadta a njmgalmat. Nincs szó többé bizantiniz- musról s a hallatlan drágaság közepette is valameny- nyire fenntarthatják az exisztencia kerekét a sanyargatott tisztviselők. Ezek után még egy szerény lépést tegyenek az érdekelt vállalatok. Adjanak tisztviselőiknek olj’an szolgálati pragmatikát, amely az élet minden fordulatára megadja nekik a módokat és eszközöket, hog3r jó kedvvel és lelkesedéssel dolgozhassanak. * Nehéz két hónapnak egyik felén már túlvagyunk. A junius is csak elmúlik valahogy s az uj terméssel uj megnyugvás tér a telkekbe, hogy nem kell még tovább fokozni a háborús nélkülözéseket. A főváros, ezt nem lehet tagadni, megértőén szerető gonddal törekszik arra, hogy a nyár kezdetén ne érezzék polgárai a szükölködés maró kínjait. A hatósági rizs kiosztása már megkezdődött s valóban az összes telkekre üdítőié g hatott. Mily könnyebbség, hogy a korai főzelékek mai uzsora-világában olcsóbb ebédet is készíthet magának olykor-olykor a proletár-tömeg! Ez az intézkedés a Közélelm'ezési szakosztálynak olyan érdeme, amelyre Folkusházy méltán büszke lehet. Ж A költségvetés vitája nem sok vizet zavart, ami' ek njúlván az a magyarázata, hogy a tisztelt városatyák is tudják már, hogy ez az a szentelt viz, amely egyelőre minden bajt betakar. Az autonómia- törvénye szerint költség- vetéssel kell kormányozni a fővárost, de miljmn le- g3^en az a költségvetés, amely háború alatt s anyagi eszközök nélkül tákolódik össze ? Nem lehet más, ugjmbár, mint számok rengetege, amely munkát ád nchán\r száz hivatalnoknak, de ötletet, városfejlődést és haladást egyelőre nem nyújthat senkinek. tfűnc kötvények a legelőnyö- sebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgát a ffuPGAQIQ Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, V/I. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12' KflVAi П fest, tisztit! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. S tnUmU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 —45, 128—13,
