Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-06 / 23. szám

Tizenkettedik évfolyam. 1917. junius 6. 23. szám. FűggcDon Budapes Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ♦ Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. + Félévre tokor. A polgárok és munkások választójogi bizottsága, amely szombaton este alakult meg a Demokrata-körben, semmi esetre sem akarhatja kontrakarirozni a polgárszövet­ségnek, vagyis a városi polgárságok szövetke­zetének működését. Ennek a két szervezetnek harmonikusan ki kell egészíteni egymást. Mind­kettő arra hivatott, hogy igazi idealizmussal szolgálja a közérdeket. Az a furcsa és kárörvendő visszhang, amely a Vázsonyi égisze alatt működő választójogi tanács megalakulása alkalmából a Bárczy-féle mozgalom ellenzőinek táborában fakadt, nem egyéb, mint csalóka ábrándja azoknak, akik közéleti emberek rokonszenvéből, vagy ellen­szenvéből ítélik meg a pillanatnyi alakulások értékét. Ez a ferde világítás egyformán akar ártani mind a két szervezkedésnek és célja nyil­vánvaló : éket verni az uj kor uj harmóniái közé, amelyek arra hivatvák, hogy gyökeresen átalakítsák a közszellemet. Ez az átlátszó törekvés, — eleve megmond- írktjuk, — kudarcot fog vallani azon a falanxon, amelyet mindkét egészséges és szükséges szer- ' vezkedés teremt magának. A Bárczy-féle ala­kulás, amely — egyelőre legalább, amig a Tisza-uralom végleg eltűnik a föld színéről — látszólagos tétlenségre van kárhoztatva, minden­esetre arra való, hogy a polgárság legértékesebb elemei, a színtiszta közérdek képviselői vegyék a kezükbe a városokban az uralmat. Ezeknek a politikamentes, uj és életerős elemeknek kell összetörni a klikkek hatalmát s megnyitni az önkormányzat értékeit az egész polgárság ja­vára. Ez a munka nem lesz könnyű s főleg nem lesz minden fáradság nélkül való. De a klikkek letörésére meginduló harcból kell kike­rülniük azoknak az uj közéleti embereknek, akik a maguk egészséges ösztöneivel meg fog­ják találni e harc célravezető eszközeit is. Ugyanezek az elemek azután a polgárok és munkások választójogi bizottságában megtalálják majd érvényesülésüket az országos politika ös­vényein is. A radikalizmus fanatizmusát s a demokrácia szerepét azonban azokból a har­cokból kell átvinniök az országos politika terére, amiket a klikkekkel fognak megvívni. A nemes ércet, amely a mai polgári társada­lomban felhalmozódik, a Báczy-féle alakulásnak kell szükségképen kibányászni ama politikai fegyver számára, amelyet a polgárok és mun­kások tanácsa akar nekiszegezni a kiváltságos osztályuralom évszázados bástyáinak. Egyik a másik nélkül olyan lenne, mint a mankón járó Herkules. Szükséges, hogy ezt mindenütt megértsék, ahol már nem szokatlan . cinizmussal ellentéteket keresnek a két alakulás között. Bárczy és Vázsonyi most is szorosan egymás mellett, egymással a legeszményibb harmóniában haladnak, mindegyik azon a mes­Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: B.VIRÁGH GÉZA Budapest, VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM: ]ózsef 45—82. gyén, amelyet számára a közbizalom kijelölt. De ha rossz lesz a matéria, amit Bárczy fog­adni Vázsonyinak, avagy rossz lesz a taktika, amellyel a jó matériát Vázsonyi az országos politika harcaiba bedobja, lehetséges lesz-e, hogy a polgári demokrácia érvényesüljön az egész vonalon ? Ezt szivleljék meg azok a férfiak, akiktől az egész polgárság a régi, korhadt rendszer .£él- pusztitását és egy szebb és boldogabb korszak megszületését várja. A főváros a magyar demokráciáért. * A főváros szombati rövid, tízperces rendkí­vüli közgyűlése impozáns és méltóságteljes tüntetés volt a demokrata király és a törvény- hozás demokratizálódása, a magyar jövő mel­lett. A nézeteltérések elintézése megtörtént a kulisszák mögött a szerdai bizottsági ülésen s igy a közgyűlés zavartalan ünneppé alakult. Akik a községi életben és a parlamentben egy­aránt rossz szemmel nézik a választójog térhó­dítását, még a királyi szó után is távollétükkel fejezték ki, hogy nem tudnak megbékülni az­zal, amit közös akaratban felmagasztosulva akar király és nép. Viszont ahhoz sem volt bátorsá­guk, hogy megbontsák a királyt köszöntő köz­gyűlés harmóniáját s e kényszerhelyzetben kép­telenek voltak tenni az ellen, hogy meg ne születhessék az egyhangú lelkes határozat a Tisza-buktató választójog mellett. Üres padsorok jelezték a munkapártiak távol­maradását, köztük több olyan kerületi vezérét, aki csak néhány hét elölt ugyancsak sietett csat­lakozni Bárczy demokratikus zászlóbontásához. Távollétük azonban alig tűnt fel, sőt szinte jóté­konyan hatott, mint az éjszaka kétes, sötét ár­nyainak eltűnése napfelkeltekor . . . A demokrata-tábor csaknem teljes számban együtt volt, eljött minden bizottsági , tag, aki igazán akarja a demokráciát. A tele karzatokon a főváros demokrata népe szorongott s a terem élénk zsivajgása és derűs izgalma azt a komoly örömet tükrözte vissza, amelyben talán hosszú idők után először találkozott a karzat hallgató­sága azokkal, akik ott lent a díszes teremben ő érte vannak itt. Ami voltaképpen történt, annak a néhány frappáns percnek a historikumát könnyű egybe­foglalni. Bárczy emelkedett hangon jelenti a közgyűlésnek Vázsonyi indítványát, s a terem­ben viharos éljen zug föl. Vázsonyi szólásra emelkedik és minden indokolás nélkül egyhangú elfogadásra ajánlja indítványát. Még mielőtt Bárczy feltenné szavazásra a kérdést, a középső mező szélén feláll Feleki Béla dr. és nyugodt, tiszta hangon hallatszik a szava a közgyűlési teremben: elfogadjuk. Utána megmozdul a demokrata tábor, felállnak és szavaznak. Valami forró belső ujongás érzik az egyhangú felkiáltásban, lelkes, ' diadalmas taps hangzik minden oldalról, az arcok kipirulnak, ragyognak a szemek és az egész terem. Bárczy elfogadott­nak jelenti ki az indítványt s a polgári önérzet ereje feszül a szavában, amikor annak a remé­nyének ad kifejezést, hogy végre eljön a nép igaz uralma, a teljes demokrácia, utolsó szavai — e nemes vallomások a demokrácia mellett — beleolvadnak a kitörő, elementáris tapsviharba, amelyben valaki a Hymnust intonálja. Szívvel, erővel, meghatottan és boldogan éneklik a nem­zet imáját, amelynek akkordjai ezúttal az emberi lélek olyan mélyeiről zúgtak fel, ahon­nan csali igazi néphymnuszok szakadhatnak. Vázsonyi Vilmos és a demokraták énekelték áhitatos hangon a nemzet szent dalát s úgy éreztük, a fenséges hangok áhítata azt a pirkadó szebb és jobb jövőt köszöntötte, amelyben a magyar nemzet és a magyar nép azonos fogalom­ként fognak uralkodni a parlamentben és a törvényhatóságok termeiben : megszületik a ma­gyar demokrácia szupremáciája. Az építkezési hitel. Irta: Dr. Halom Dezső a Magyar Általános Ingatlanbank vezérigazgatója. Az a határozati javaslat, melyet a Mérnök és Építész Egylet által egybehívott ankét magáévá tett, nagyon helyesen öleli fel az épitésgazda- sági szervezet feladatai között az építési hitel kérdését. A háború utáni átalakulások nagy bizonytalansága mellett ebben a kérdésben is nagyon nehéz jósolni. Hiszen a háború alatt is minden másképen jött, mint ahogyan hittük. A hitel kérdésében például mindenki azt hitte, hogy a háború alatt nem lesz pénz és nem lesz lehet­séges záloglevelek eladása, most meg ép az ellenkezőjét tapasztaljuk. Hasonló csalódás lehet­séges a háború utáni jóslások tekintetében is. Mégis a jelenleg ismeretes tényezőkből az alábbi módon lehet következtetni. Az építési hitel legfőbb kategóriája a zálog­leveles kölcsön. Mig a háború elején Wekerle Sándor kezdeményezésére a kormány a ban­koknak 50 millió korona záloglevél átvételét biz­tosította, csak azért, hogy valahogyan építési hitelt nyújtsanak, most éppen ellenkezőleg, zálog­leveles hitel bőségesen és olyan olcsón áll ren­delkezésre, mint valaha. Ennek magyarázata az, hogy a közönség a zálogleveleket a szó szoros értelmében kapkodja és az árfolyamokat nem sejtett magasságra hajtja fel. De épen ilyen kétséges, vájjon a háború után az épitési hitel e régi formája, a 4l/2°/o os tör- lesztéses kölcsön kellő bőségben fog-e rendel­kezésre állani. Ha igaz az, hogy a háború után nagy pénzszükséglet és nagy pénzszükség fog beállani, akkor a tőke a gyorsabban lebonyo- lodó mobil hitelt mint a jobban jövedelmező vállalkozást fogja praeferálni és nem lesz pénz 4l/2°/o záloglevelére. A közönség ma a 6°/o-os állami kölcsönökkel szemben az alacsonyabb kamatozású zálogleveleket előnyben részesíti, számos okból, melyek között szerepel talán az is, hogy a bankoknak magánjogi kötelezettsége nagyobb megnyugvást képvisel, mint az állam­nak, vagy a városnak tartozása. Ha azonban tapasztalni fogja a közönség á háború után, hogy az állami kötvények szelvényeit változat­lanul beváltják. akkor ezen előszeretet csökkenni fog, annál inkább, mert a hadikölcsönök, vala­mint a jelenleg elhanyagolt magyar állampapírok (koronajáradék) árfolyamnyereségre nézve is na­gyobb haszonnal kecsegtetnek, mint a záloglevél. Ezzel szemben a javaslat által proponált két— háromszáz millió korona alaptőkével biró altru­

Next

/
Thumbnails
Contents