Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-06 / 23. szám
Tizenkettedik évfolyam. 1917. junius 6. 23. szám. FűggcDon Budapes Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ♦ Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. + Félévre tokor. A polgárok és munkások választójogi bizottsága, amely szombaton este alakult meg a Demokrata-körben, semmi esetre sem akarhatja kontrakarirozni a polgárszövetségnek, vagyis a városi polgárságok szövetkezetének működését. Ennek a két szervezetnek harmonikusan ki kell egészíteni egymást. Mindkettő arra hivatott, hogy igazi idealizmussal szolgálja a közérdeket. Az a furcsa és kárörvendő visszhang, amely a Vázsonyi égisze alatt működő választójogi tanács megalakulása alkalmából a Bárczy-féle mozgalom ellenzőinek táborában fakadt, nem egyéb, mint csalóka ábrándja azoknak, akik közéleti emberek rokonszenvéből, vagy ellenszenvéből ítélik meg a pillanatnyi alakulások értékét. Ez a ferde világítás egyformán akar ártani mind a két szervezkedésnek és célja nyilvánvaló : éket verni az uj kor uj harmóniái közé, amelyek arra hivatvák, hogy gyökeresen átalakítsák a közszellemet. Ez az átlátszó törekvés, — eleve megmond- írktjuk, — kudarcot fog vallani azon a falanxon, amelyet mindkét egészséges és szükséges szer- ' vezkedés teremt magának. A Bárczy-féle alakulás, amely — egyelőre legalább, amig a Tisza-uralom végleg eltűnik a föld színéről — látszólagos tétlenségre van kárhoztatva, mindenesetre arra való, hogy a polgárság legértékesebb elemei, a színtiszta közérdek képviselői vegyék a kezükbe a városokban az uralmat. Ezeknek a politikamentes, uj és életerős elemeknek kell összetörni a klikkek hatalmát s megnyitni az önkormányzat értékeit az egész polgárság javára. Ez a munka nem lesz könnyű s főleg nem lesz minden fáradság nélkül való. De a klikkek letörésére meginduló harcból kell kikerülniük azoknak az uj közéleti embereknek, akik a maguk egészséges ösztöneivel meg fogják találni e harc célravezető eszközeit is. Ugyanezek az elemek azután a polgárok és munkások választójogi bizottságában megtalálják majd érvényesülésüket az országos politika ösvényein is. A radikalizmus fanatizmusát s a demokrácia szerepét azonban azokból a harcokból kell átvinniök az országos politika terére, amiket a klikkekkel fognak megvívni. A nemes ércet, amely a mai polgári társadalomban felhalmozódik, a Báczy-féle alakulásnak kell szükségképen kibányászni ama politikai fegyver számára, amelyet a polgárok és munkások tanácsa akar nekiszegezni a kiváltságos osztályuralom évszázados bástyáinak. Egyik a másik nélkül olyan lenne, mint a mankón járó Herkules. Szükséges, hogy ezt mindenütt megértsék, ahol már nem szokatlan . cinizmussal ellentéteket keresnek a két alakulás között. Bárczy és Vázsonyi most is szorosan egymás mellett, egymással a legeszményibb harmóniában haladnak, mindegyik azon a mesFőszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: B.VIRÁGH GÉZA Budapest, VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM: ]ózsef 45—82. gyén, amelyet számára a közbizalom kijelölt. De ha rossz lesz a matéria, amit Bárczy fogadni Vázsonyinak, avagy rossz lesz a taktika, amellyel a jó matériát Vázsonyi az országos politika harcaiba bedobja, lehetséges lesz-e, hogy a polgári demokrácia érvényesüljön az egész vonalon ? Ezt szivleljék meg azok a férfiak, akiktől az egész polgárság a régi, korhadt rendszer .£él- pusztitását és egy szebb és boldogabb korszak megszületését várja. A főváros a magyar demokráciáért. * A főváros szombati rövid, tízperces rendkívüli közgyűlése impozáns és méltóságteljes tüntetés volt a demokrata király és a törvény- hozás demokratizálódása, a magyar jövő mellett. A nézeteltérések elintézése megtörtént a kulisszák mögött a szerdai bizottsági ülésen s igy a közgyűlés zavartalan ünneppé alakult. Akik a községi életben és a parlamentben egyaránt rossz szemmel nézik a választójog térhódítását, még a királyi szó után is távollétükkel fejezték ki, hogy nem tudnak megbékülni azzal, amit közös akaratban felmagasztosulva akar király és nép. Viszont ahhoz sem volt bátorságuk, hogy megbontsák a királyt köszöntő közgyűlés harmóniáját s e kényszerhelyzetben képtelenek voltak tenni az ellen, hogy meg ne születhessék az egyhangú lelkes határozat a Tisza-buktató választójog mellett. Üres padsorok jelezték a munkapártiak távolmaradását, köztük több olyan kerületi vezérét, aki csak néhány hét elölt ugyancsak sietett csatlakozni Bárczy demokratikus zászlóbontásához. Távollétük azonban alig tűnt fel, sőt szinte jótékonyan hatott, mint az éjszaka kétes, sötét árnyainak eltűnése napfelkeltekor . . . A demokrata-tábor csaknem teljes számban együtt volt, eljött minden bizottsági , tag, aki igazán akarja a demokráciát. A tele karzatokon a főváros demokrata népe szorongott s a terem élénk zsivajgása és derűs izgalma azt a komoly örömet tükrözte vissza, amelyben talán hosszú idők után először találkozott a karzat hallgatósága azokkal, akik ott lent a díszes teremben ő érte vannak itt. Ami voltaképpen történt, annak a néhány frappáns percnek a historikumát könnyű egybefoglalni. Bárczy emelkedett hangon jelenti a közgyűlésnek Vázsonyi indítványát, s a teremben viharos éljen zug föl. Vázsonyi szólásra emelkedik és minden indokolás nélkül egyhangú elfogadásra ajánlja indítványát. Még mielőtt Bárczy feltenné szavazásra a kérdést, a középső mező szélén feláll Feleki Béla dr. és nyugodt, tiszta hangon hallatszik a szava a közgyűlési teremben: elfogadjuk. Utána megmozdul a demokrata tábor, felállnak és szavaznak. Valami forró belső ujongás érzik az egyhangú felkiáltásban, lelkes, ' diadalmas taps hangzik minden oldalról, az arcok kipirulnak, ragyognak a szemek és az egész terem. Bárczy elfogadottnak jelenti ki az indítványt s a polgári önérzet ereje feszül a szavában, amikor annak a reményének ad kifejezést, hogy végre eljön a nép igaz uralma, a teljes demokrácia, utolsó szavai — e nemes vallomások a demokrácia mellett — beleolvadnak a kitörő, elementáris tapsviharba, amelyben valaki a Hymnust intonálja. Szívvel, erővel, meghatottan és boldogan éneklik a nemzet imáját, amelynek akkordjai ezúttal az emberi lélek olyan mélyeiről zúgtak fel, ahonnan csali igazi néphymnuszok szakadhatnak. Vázsonyi Vilmos és a demokraták énekelték áhitatos hangon a nemzet szent dalát s úgy éreztük, a fenséges hangok áhítata azt a pirkadó szebb és jobb jövőt köszöntötte, amelyben a magyar nemzet és a magyar nép azonos fogalomként fognak uralkodni a parlamentben és a törvényhatóságok termeiben : megszületik a magyar demokrácia szupremáciája. Az építkezési hitel. Irta: Dr. Halom Dezső a Magyar Általános Ingatlanbank vezérigazgatója. Az a határozati javaslat, melyet a Mérnök és Építész Egylet által egybehívott ankét magáévá tett, nagyon helyesen öleli fel az épitésgazda- sági szervezet feladatai között az építési hitel kérdését. A háború utáni átalakulások nagy bizonytalansága mellett ebben a kérdésben is nagyon nehéz jósolni. Hiszen a háború alatt is minden másképen jött, mint ahogyan hittük. A hitel kérdésében például mindenki azt hitte, hogy a háború alatt nem lesz pénz és nem lesz lehetséges záloglevelek eladása, most meg ép az ellenkezőjét tapasztaljuk. Hasonló csalódás lehetséges a háború utáni jóslások tekintetében is. Mégis a jelenleg ismeretes tényezőkből az alábbi módon lehet következtetni. Az építési hitel legfőbb kategóriája a zálogleveles kölcsön. Mig a háború elején Wekerle Sándor kezdeményezésére a kormány a bankoknak 50 millió korona záloglevél átvételét biztosította, csak azért, hogy valahogyan építési hitelt nyújtsanak, most éppen ellenkezőleg, zálogleveles hitel bőségesen és olyan olcsón áll rendelkezésre, mint valaha. Ennek magyarázata az, hogy a közönség a zálogleveleket a szó szoros értelmében kapkodja és az árfolyamokat nem sejtett magasságra hajtja fel. De épen ilyen kétséges, vájjon a háború után az épitési hitel e régi formája, a 4l/2°/o os tör- lesztéses kölcsön kellő bőségben fog-e rendelkezésre állani. Ha igaz az, hogy a háború után nagy pénzszükséglet és nagy pénzszükség fog beállani, akkor a tőke a gyorsabban lebonyo- lodó mobil hitelt mint a jobban jövedelmező vállalkozást fogja praeferálni és nem lesz pénz 4l/2°/o záloglevelére. A közönség ma a 6°/o-os állami kölcsönökkel szemben az alacsonyabb kamatozású zálogleveleket előnyben részesíti, számos okból, melyek között szerepel talán az is, hogy a bankoknak magánjogi kötelezettsége nagyobb megnyugvást képvisel, mint az államnak, vagy a városnak tartozása. Ha azonban tapasztalni fogja a közönség á háború után, hogy az állami kötvények szelvényeit változatlanul beváltják. akkor ezen előszeretet csökkenni fog, annál inkább, mert a hadikölcsönök, valamint a jelenleg elhanyagolt magyar állampapírok (koronajáradék) árfolyamnyereségre nézve is nagyobb haszonnal kecsegtetnek, mint a záloglevél. Ezzel szemben a javaslat által proponált két— háromszáz millió korona alaptőkével biró altru