Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-16 / 20. szám
2 Független Budapest városi ügyben pártállásukra való tekintet nélkül közösen tanácskoztak, közös állás- foglalást határoztak. Aliiig csak nálunk e részben változás nem lesz, addig meddő minden alakulat. A pártpolitikának áldozatul fognak esni a városi érdekek ezután is, mint eddig. — A városi lakosság tervezett tömörülését alapjában véve helyesnek, célszerűnek, sőt szükségesnek is tartom, de egyenes veszedelmet látnék benne, ha abban különleges partpolitikai érdekek tudnának érvényre jutni, vagy, mint némelyek állítják, az meghatározott politikai érdekek szolgálatába akarna állani. — A háború után fokozott mértékben lesz szükség a városi lakosság tömörítésére ama nagy szociális kérdések megoldása érdekében, amelyek elsősorban a városi polgárságot fogják érinteni. Erre alaposan megszervezve kell itt állani, ha nem akarjuk ez érdekeket feláldozni. Avagy nem látják-e a már a kontúrjaiban erősen mutatkozó gazdasági és szociális irányzatot, mely egyenesen a városi lakosság ellen irányul. Ilyen élesen még irányzat eddig soha nem mutatkozott, ily kifejezett tendencia eddig még soha nem érvényesült. Ha ezzel szemben a városok és a városi lakosság továbbra is apró-cseprő pártpolitikai szempontok által fogja magát vezettetni, akkor kéw minden törekvésért. Akkor továbbra is aszerint fognak a dolgok menni, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szempontok érvényesülnek-e ? Akkor továbbra is gyönyörködni fogunk a választási programbeszédeknél a városok érdekeit hangoztató nagy frázisokban és valahányszor városi ügyek döntés alá fognak kerülni a parlamentben, - a városok képviselői pártállások szerint fogják a városok érdekeit leszavazni. A tüzbiztositási adó. — A biztosító társaságok át akarják hárítani a közönségre. — A tüzbiztositási adó kérdésében a huszas bizottság és a biztosítási társaságok vezetői közt folyt tanácskozások még nem vezettek eredményre. A társaságoknak az az álláspontjuk, hogy a fővárosban azért szednek alacsonyabb díjtételeket, mint a vidéken, mert már tekintettel vannak a főváros fejlett tűzbiztonsági intézményére, amely gyorsan lokalizálja a tüzet s ezzel nagyobb kártérítési kötelezettségtől óvja meg a társaságokat. Ezek az alacsony díjtételek, szerintük, nem bírják el a megadóztatást. Amennyiben a főváros a brutto jövedelem után vetne ki a társaságokra bizonyos százaléknyi adót, ezt városi illeték címén fel fogják számítani a. biztosított félnek, vagy pedig megfelelően emelik a díjtételeket. A társaságok ezzel olyan irányba terelik az adó kérdését, amely lényegesen különbözik a főváros eredeti intencióitól. A fővárosnak az volt a szándéka, hogy a biztositó társaságokat, amelyeknek érdekeit a tüz- őrség nagy apparátusa oly jelentékeny mérvben szolgálja, arra kötelezze, hogy a másfélmilliós tüzőrségi költségből megfelelő részt magukra vállaljanak. Ehelyett ismét érvényesülni fog az adóátháritás teóriája s a közönség, amely városi pótadóban egyszer már megfizette a tűzoltási kiadásokat, most külön adó vagy magasabb díjtételek formájában jut némi pótadóemeléshez. Kik vesznek részt a Polgárszövetség megalakulásán? * * Közéleti viszonyainkra rendkívül jellemző, hogy a sajtó és a közönség még mindig azt találgatja, munkapárti vagy ellenzéki alakulás lesz-e Bárczy akciója ? Egyik elterjedt, nagy napilapban azt a kombinációt olvastuk pénteken, hogy a belügyminiszter most, amikor minden nyilvános gyűlést betiltanak, a Polgárszövetség országos alakuló gyűlését azért engedélyezi, mert Bárczy szervezése a kormánynak fog a jövőben biztos politikai hátterül szolgálni. Szombaton már ugyanez az elterjedt nagy napilap azt irta, hogy Bárczy alakulása fix politikai programot tűz maga elé s ez a program épen nem lesz ínyére a kormánypártnak. Valóban nem tudjuk, hogy a pénteki, avagy a szorhbati hiradás foglal-e nagyobb tévedést magában, bizonyos azonban, hogy a mi viszonyaink között nem tudnak elképzelni pártalakulást kifejezett politikai tendencia nélkül s e tekintetben Bárczy akciója eredeti és furcsa helyzetet teremtett. Ennél is súlyosabb dilemmába kergette Bárczy felhívása a vidéki pártköröket, amelyek az alakulás jellegével és működési módjaival sehogy sem tudnak tisztába jönni. Mindenütt a polgár- mesterek kísérlik meg a félreértések eloszlását, de — mint a nagyváradi munkapárti kör ismeretes esete mutatja — ez nem mindig sikerül. Nem hajlandók a politika-mentesség fehér zászlaját a polgári érdekekért folyó szervezés és küzdelem jelvényének elismerni, vagy pedig épen a politikamentességben látják a legerősebb politikát, amely kellő óvatosság hijján könnyen konfliktust idézhet fel azzal a politikai párttal szemben, amelyhez eddig tartoztak. Bárczy akciója ma súlyos politikai rejtély számba megy, a mi izig-vérig politikai szellemmel szaturált közéletünkben. Egyedül a fővárosi munkapárti körök állásfoglalása szolgál némi Útmutatásul a vidék számára, bár a nagyváradi munkapártban ennek az állásfoglalásnak is inkább oly jelentőséget tulajdonítottak, hogy ez kizárólag a fővárosi kommunális hatalmi érdekek fentar- tására vezethető vissza. Mindezek dacára a Vigadóban május 19-én tartandó alakuló gyűlésen az ország városai bizonnyal impozánsan lesznek képviselve. A százharmincnyolc vidéki városból eddig ötvenhárom egyesülés jelentette be részvételét. A főváros törvényhatóságának a megalakuláson való képviselete felett a szerdai közgyűlés fog határozni. Információnk szerint a tanács javaslata eddig az, hogy a törvényhatóság hat tagja, nevezetesen dr. Glücksthal Samu, dr. Havas Rezső, Paksy Béla, dr. Prey er Hugó, dr. Springer Ferenc, dr. Vázsonyi Vilmos képviseljék a fővárost a Polgárszövetség alakulásán. A főváros egyesületei és testületéi közül lapunk zártáig negyvennyolcán jelentették be csatlakozásukat. A fővárosi demokrata pártkörök biztos értesülésünk szerint nem csatlakoznak Bárczy akciójához. A névsor a következő : Belvárosi Polgári Kör, Budai Polgári Kaszinó, Budapest III. kér. Egyesült Polgári Kör, Székesfővárosi Asztalos- Ipartestület, Foglalkozást Közvetitó'k és Cselédelhelyezők Ipartársulata, Budapesti Kávésipartársulat, Budapesti Kereskedelmi Testület, IV-—X. kerületi Vegyes Ipartestület, Budapesti Orvosi Kaszinó, Budapest Polgári Lövészegylet, Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata, Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör, Egyesült Szabó- iparosok Köre, Első Budapesti Kis- és Középkereskedők Társulata, Erzsébetvárosi Kaszinó, Fehérnemű - és Vegytisztítok Országos Ipartársulata, Ferencvárosi Polgári Kör, Fogyasztók Orsz. Szövetsége, VI.I kér. Függetlenségi és 48-as Partkor, Fűszer-, Vegyes-és Kiskereskedők Orsz. Egyesületek, Igazságügyi Segédhivatali Tisztviselők Orsz. Egyesülete, Ipartestületek Orsz. Szövetsége, Kereskedő- és Iparos-SzöI vétség, Kültelki Kossuth-Asztaltársaság, Lakók Szövetsége, I Bőrkereskedők Orsz. Egyesülete, Gyári Képviselők és Arú- ügynökök Orsz. Testületé, Hites Szabad. Ügyvivők Testületé, Magyar Keresk. Csarnok, Műszaki Kereskedők Orsz. Egyesülete, Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet, Posta-i Táviró- és Távbeszélő-Tisztviselők Kaszinója, Postakezelés. Tisztviselők Orsz. Egyesülete, Magyar Tisztviselők Orsz, Egyesülete, Magyar Urinők Egyesülete, Vas- és Fémiparosok Orsz. Szövetsége, Magyar Vendéglősök Orsz. Szövetsége, Magyarországi Artista-Egylet, Pénzintézetek Országos Szövetsége, Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete, Saskör, Pesti Lloyd-Társulat, VII. kér. Polgári Kaszinó, Steindl-céh, Szabómesterek Orsz. Szövetsége, Üveg- és Porcellánkereskedők és Üvegesek Orsz. Egyesülete, Városi Mérnökök Orsz. Szövetsége és a Krisztinavárosi Kaszinó. Játék a telekértékadóval. — A pénzügyi bizottság elutasította a huszas bizottság javaslatát. — A pénzügyi bizottság pénteki ülésén került volta- képen nyilvánosságra az a munka, illetve annak egyik fontos része, amelyet az adókigondoló huszas bizottság hónapokon keresztül bizalmas körben végzett el. Mindjárt a pénzügyi bizottság első adótárgyaló ülésén a legsúlyosabb adókérdés, a telekértékadó került napirendre. Ennek tárgyalása mindenben igazolla azokat az aggályainkat, amelyeket a huszas bizottság működése iránt összetétele miatt tápláltunk. A telekértékadó kérdésében a pénzügyi bizottság elvetette a huszas bizottságnak ál-progressziv szellemtől sugall, taktikázó javaslatát s ezzel alapos Ítéletet is mondott a bizottság, működésének irányáról. A huszas bizottság tudvalévőén néhány hét előtt tárgyalta a telekértékadót s azt elvben elfogadta, megvalósítását azonban akkorra kívánta elhalasztani, amikor a házhozadéki adó rendszerének megfelelő megváltoztatása bekövetkezik. Már akkor leszögeztük, hogy ez a határozat tulajdonkép a telekértékadó elleni állásfoglalást jelenti, mert behozatalát bizonytalan időre elodázza. Kifejtettük azt a nézetünket is, hogy a határozatnak csak illuzórius értéke van, hogy a bizottság elvben akar valamit, abban a reményben hogy megvalósítására amúgy sem kerül egyhamar a a sor. Ez veszedelmesen hasonlít közéletünknek egy újabban gyakran megfigyelhető jelenségéhez. A progresszív eszmék mostani térhódítása idején a konzervatív érdekkörök többé nem látják jó taktikának, hogy mereven szembehelyezkedjenek a haladó áramlatokkal. Ezért a nyilvánosság előtt elvben helyeslik az eszmét, csupán csak egy és más okból »jelenleg nem tartják megvalósíthatónak«. így volt ez Vázsonyinak a községi választójogról és a virilizmus eltörléséről szóló javaslatánál is, amelyet megszavaztak azért, mert tudták, hogy a fő-város ily irányú határozata végeredményben nem viszi konkréten előre az eszmét. Ezt a sorsot akarták szánni a teiekértékadónak is, megint produkálni akartak egy elvi határozatot, hogy a progresszív elemeket elhallgattassák . s a határozatból aztán ne legyen semmi. Nem becsüljük túl a pénzügyi bizottság határozatát sem és nem tartunk azokkal a laptársainkkal, akik siettek bejelenteni a telekértékadó diadalát. Régebbi cikkeinkben behatóan kifejtettük, hogy a mai virilista- közgyűléstől, amely a háztulajdonosoknak és a telekspekulánsoknak oly nagy és befolyásos képviseletük van, nem várható, hogy őszinte elhatározással megcsinálja a telekértékadót. A pénzügyi bizottság határozata is csak egy lépést jelent előre a telekértékadó felé, a megvalósulásig azonban még sok mesterséges gátat és akadályt kell úgy a fővárosnál, mint a kormánynál legyőzni. Tényként konstatálható azonban, hogy a telekértékadó nyila mélyen befuródott a kommunális adópolitika testébe cs bármennyire is fájjon egyes érdekköröknek, azt többet “onnan kihúzni nem lehet. A pénzügyi bizottság ülésén Vázsonyi első felszólalása alkalmával a telekértékadóval szemben a kellően be nem épített és üres telkek adója mellett foglalt állást. Később pedig, mikor elfogadta Jiinker Pál dr. KOVáin FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. ■*■■■■■# Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
