Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-09 / 19. szám
Tizenkettedik évfolyam. 1917. május 9. 19. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ф Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. ф Félévre íokor. Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM: ]ózsef 45-82. tartás nélkül. Bárczy csak úgy arathat sikert, Mozgalmak sikerének egyetlen titka az, hogy minél nagyobb, lelkesebb és agilisabb társadalmi rétegeket mozgassanak meg. A szociáldemokrácia épp most mutatja meg, hogy csak a tömegakaratnak szubjektív erejével képes kivezetni a világot a szöi- nyü katasztrófából, amely már közel három esztendeje dúl. Ebből a nézőpontból tagadhatatlanul Bárczy akciójának lesz kézzelfoghatóbb eredménye, ezt bizonyítják az eddigi jelek és ezt igazolja a »Sasok« szombati nevezetes állásfoglalása. Bárczy következetesen halad kitűzött céljai felé. Hogy ezek a célok felfelé nem tetszetőseid, ennek csak örülni tudnánk az esetben, ha nyílt lehetőségét látnok annak a törekvésnek, hogy a kormány a polgármester kezdeményezte mozgalmat minden eszközzel elfojtani igyekszik. Lehet, hogy ez igy is lesz május 18-ika után, amikor a városok kongresszusának úgynevezett nagygyűlése körvonalazni fogja az összes törekvéseket, amiken az uj alakulás a jövőben mozogni akar. Eleddig tehát általános polgári szempontból nincs is másról szó, mint arról, hogy minden véleményt fel kell függeszteni a Bárczy-féle polgári párt megalakulásáig, ami most már annál ildomosabb is, mert maga a polgármester jelentette ki, hogy neki e mozgalommal kormányt támogató hátsó céljai nincsenek s a klikkuralomnak épp úgy ellensége, mint bárki más, aki a fejlődés zsinórmértékéül az autonómia tökéletes kiépítését akarja elérni. Nagyon helyénvaló azonban, hogy a május tizennyolcadiki tanácskozás előtt még essék egy-két szó erről a legfontosabb kérdésről, — arról tudniillik, hogy kivánatos-e és mennyiben azoknak a részvétele, az uj alakulásban, akik eddig a klikkuralomnak voltak a hívei. Mindenekelőtt tisztázni kell szerintünk azt, hogy az uj alakulás, ha az autonómia kiépítésének elvén épül fel, mindeneseire szemben találja majd magát a mindenkori kormánnyal, amely csak fogcsikorgatva fog lemondani mai jogairól, amikkel a városok felett korlátlanul uralkodhatik. Ha ez igy tisztázódott, egészen mindegy, hogy valaki korábban klikkhez tartozott-e, vagy sem, legfeljebb a megbízhatósága jöhet tekintetbe, hogy a nagy harc döntő óráiban nem fogja-e cserben hagyni demokradástól és antonómiástól együtt az egész polgári alakulási, több hasznot remélvén állásfoglalásából a másik oldalon, amely a polgári jogok megnyirbálásának gyakorlásából merítheti a hatalmát ?! A mai klikkek egyes elemeinek csatlakozását csak ebből a szempontból szabad elbírálni tehát. Ha többségben lesznek az uj, mondjuk, a városi életben forradalmi emberek, akik tüzön- vizen keresztül törnek a mozgalom egyetlen demokratikus végcélja : az autonómia teljes füg- getlenitése felé, csak hasznára lehet az uj alakulásnak, ha a mai klikkek zárt falanxszerű sorai meglazulnak s azok, akik nem akarnak kiesni sem az idők folyásából, séma hatalomhoz való tartozásból, fentartás nélkül csatlakoznak Bárczyhoz. Hangsúlyoznunk, kell azonban, hogy: fenha ezt az elvet kérlelhetlenül keresztül is viszi. Alkudozás, vagy megalkuvás nemcsak kitolná az érvényesülés pillanatát, hanem semmivé tehetné a végcél megvalósítását is. A polgármester urnák, ismételt kijelentései szerint, az a törekvése, hogy minden eszközzel összhangot teremlsen a polgárság legkülönbözőbb pártállású elemei között. Ha nincs véleményeltérés a polgárság túlnyomó rétegei között abban a tekintetben, hogy igenis az autonómia tökéletesítése nélkül lehetetlen megoldani a háború után a közigazgatásra, mint eleven egészre háruló feladatokat, akkor mért ne csatlakozhatnának szerinte a demokraták, a függetlenségiek, a munkapártiak, a radikálisok s a szociális gondol- kozásu elemek is zászlaja alá, aki ezt a végcélt tűzte ki maga elé ?! A mozgalom tökéletesítését azután bátran rá lehet bízni az uj időre s a megváltozott közszellemre, amely a demokratikus haladás szempontjából nem fog ismerni sem álutakat, sem kibúvókat. V ,**11 к. MÉRLEGEN. * Burkolt tarifarevizióról beszéltek ma a közlekedési bizottságban s megállapították, hogy ez egy táborban találná mindazokat, akik nem engedik, hogy a nagy tömegeknek ilyen megterheléséből más is láthasson hasznot mint a főváros, amely a milliókra menő pluszt más formák között ugyanazoknak a tömegeknek adja vissza. Ebből önként következik, hogy semmiféle magánérdek nem érvényesülhet, még az sem, amelyet a leghatalmasabb klikkek akarnak diadalra juttatni. A villamos vasutak tarifareviziójából csak a fővárosnak lehet haszna ж A kötszerüzem botránya most van csak legilletékesebb fóruma, a bíróság előtt. Eleddig a közvélemény egyenesen ki volt szolgáltatva annak az egyoldalúságnak, amely a legjogosultább és legigazságosabb támadásnak is leg- rikilóbb szépséghibája. A bíróság ezen a héten mond véleményt majd arról a gazdálkodásról, amely a községi kötszerüzemnél folyt. Mi bizonyosra vesszük, hogy ez a vélemény meg fogja erősíteni a közvéleményt abban a megingathatlan hitében, hogy a város vezetőségét Dénes Gy. Aladárral széniben, ha az bűnösnek is találtatik, semmiféle részrehajlás, vagy mulasztás nem terheli. Ez pedig mi mást jelenthetne, mint szükséges és elmaradhatatlan rehabilitálását a városnak, azok alól a suttogó vádak alól, amelyek minden tárgyilagos érvet rendszerint azzal a banális közmondással szoktak elütni, hogy »nem zörög a kárászt, ha szél nem fújja«. ж Kezdődik a nyár, gyermekek évadja, állatkert rövid aranykora, vájjon megkapnak-e ők, jövőnk szép reménységei ettől az intézménytől az idén is mindent, amihez már lassanként hozzászoktatták őket?! Reméljük, hogy igen, mert hiszen, bármennyire most érik el a háborús nélkülözések is kulminációjukat, a fővárosnak kétszeres gonddal kell őrködnie azon, hogy a természet sok szép ajándékát kiegészítse most is az emberi figyelem, körültekintés és szeretet ama jeleivel, amelyek az állatkertet egyetlen csapásra a legnépszerűbb intézménnyé tették. A városi szervezkedés. (Előkészületek a kongresszusra. Meghívják a a képviselőket és a polgárságot is. — Mi lesz a határozati javaslatban ? — Bárczy minden érdeket egyesíteni akar. — Kik vesznek részt a Polgárszövetség megalakulásán ?) Alig egy hét választ csak el a városok kongresz- szusának napjától, melynek előkészületei már serényen folynak. A kongresszust tudvalévőén 18-án fogják megtartani, még pedig a Művészház Rózsa-utcai palotájában, amelyet részvénytársasági alapon már megvásároltak, hogy a szervezet hivatalos helyiségéül szolgáljon. A meghívók szétküldése most történik s valamennyi város polgármesterein kivül meghívták a városok törvényhatóságait is. A kongresszus szabályzata szerint ugyanis minden három évben egyetemes kongresszus tartandó, amelyen minden városnak joga van magát hat taggal képviseltetni. A városok nyilván élni fognak a felszólítással és olyan hat bizottsági tagot küldenek a kongresszusra, akik az illető városban a polgárság vezetőinek tekinthetők. így elsősorban ország- gyűlési képviselőjüket fogják delegálni a kongresszuson való részvételre. A városi kerülettel biró képviselők aligha zárkózhatnak el az elől a kívánság elől s a városi párt előkészítői első sikerüket abban látják, hogy a városok parlamenti képviselői ekként -kénytelenek lesznek részt venni, hacsak nem akarnak a polgári haladás ellenzőinek színében feltűnni. Nagyobb biztonság okából az előkészítő bizottság külön is meghívta a városok országgyűlési képviselőit a kongresszusra. Kíváncsian várjuk, hogy a kongresszuson tényleg megjelennek-e teljes számban a városok képviselői és vájjon pártállásra való tekintet nélkül, egységes demonstrativ határozatot hoznak-e, olyan határozatot, amely egyben jövő politikai állásfoglalásukat is komolyan lekösse a városok érdekeihez. A kongresszuson tárgyalásra kerülő határozati javaslat egyébként már készen áll s azt vagy Bárczy polgármester vagy Harrer dr. tanácsnok fogja előterjeszteni. Módunkban volt betekintést nyerni a határozati javaslatba s annak gondolatmenetét a következőkben vázoljuk : A városok kongresszusa már kezdettől fogva tudatában volt annak, hogy a városok és a városi polgárság érdekeinek kellő súlya csak ügy biztosítható, ha sikerül ezeknek az érdekeknek helyes felismerésére és a közélet minden terén meggyőződéssel és kitartással való követésére magát a polgárságot reábirnia. Ezért már a megalakuláskor legfőbb célnak tekintették, hogy alkalmas időben erre az összefogó, tudatos munkára megszervezzék a városok polgárságát. Ez az időpont most elérkezett. A városi polgárságnak, amelyet a háború legsúlyosabban érintett és mely igy életképességének helyreállítása és jövő fejlődésének biztosítására legjobban reászorul, éreznie kell, hogy a háború romjain alakuló uj világ uj céljainak kitűzésére és megvalósítására erősen szervezkednie kell. A javaslat a továbbiakban megállapítja a városi polgárság boldogulásának feltételeit, amelyek teljesen azonosak Bárczy polgármester ismeretes programjával. A javaslat hangsúlyozza azt, hogy ezek a városi és az állami közélet szoros összefüggése folytán természetszerűleg az egész ország fejlődésének is a félté
