Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-09 / 19. szám
Független Budapest telei s így a városi párt célja végső fokon az uj magyar nemzeti állam kiépítése. A programúi megvalósítása tekintetében a javaslat felhívja az ország polgárait, hogy e programmot tegyék magukévá, egyesületeikéi s egyéb polgári szervezeteiket állítsák e programm keresztülvitelének szolgálatába. »Ebből az összehangzó működésből, mely nem láván külön országos politikai párt alakítására irányuló mozgalom lenni — mondja a határozati javaslat — fog kialakulni az a közszellem, mely paran- , csolóan követeli, hogy a városok polgárságát a képviselőtestületekben és a törvényhozásban csak olyanok képviselhessék, akik a városok kívánságait programjukul nyillan vallják és készek azok teljesüléséért feltétlenül és. teljes erővel síkra szállni. így fognak a városok végre hozzájutni ahhoz a társadalmi és politikai súlyhoz, mely őket méltán megilleti.« Érdekes még a 'határozati javaslatnak befejező része, amely magyarázatát kívánja adni annak, miért tartja lehetőnek Bárczy a különféle pártállású és ellent élt/ gazdasági érdekeltségű polgári rétegek demokrata szellemű egyesülését. »A polgárság nem egyoldalit gazdasági érdekeltséget foglal magában.— fej - tegi a javaslat, — hanem felöleli mimten termelési tényező érdekeltségét; a munkáét, a tőkéét, de különösen a mezőgazdasági jellegű városokban, a föld- bit tokéi is és ezenfelül a városban a különböző termelési érdekek a legszorosabb kapcsolatba kerülnek a fogyasztás általános érdekeivel; e helyzet megnehezíti a pogárság egységes megszervezését, de kifejezésre juttatja a polgárság egységes érdekeinek egyetemes jelentőségét, legnagyobb mértékű közérdekűségét. A világháború kényszerűségei feltárták az emberi teremtőképességnek szinte korlátlan lehetőségeit. A súlyos megpróbáltatásokban megedzett polgárságra vár annak igazolása, hogy e teremtőképességből nemcsak pusztítás, hanem gazdasági és kulturális újjászületés és virágzás is fakadhat.« Eddig a határozati javaslat, amely mindenesetre sok nemeslelkü fölényt tételez fel a nagytőke, sőt az agrárizmus városi képviseteiről, amikor abban reménykedik, hogy érdekeiket alárendelnék a proletár demokráciának, de nem kevesebb idealizmust vár el a konzervatív klikk-köröktől is, midőn őket is egyesíteni akarja a tiszta városi élet és haladás táborában. Vázsonyi mondta legutóbb: »A nép demokratikus erőit kell koncentrálni ; minden egyéb csak papiros, amelyet elfuj a legelső gyönge szellő.« Tartunk tőle, hogy ez a mindenféle elemet összeolvasztani akaró határozati javaslat is csak papiros, amelyet felborit és elfuj a gyakorlati életnek, a reális érdekeknek első megmozdulása. Polgárszövetség lesz a végleges címe annak az új alakulásnak, amely a kongresszust követő napon a Vigadóban országos gyűlést tart. A gyűlésen a főváros számos társadalmi egyesülése és a kerületi pártkörök legtöbbje képviseltetni fogja magát, azonkívül a vidéki törvényhatóságok és polgári egyesületek nagyarányú részvételére is számítanak. A meghívókat az ország minden városába a múlt hét végén küldte szét az előkészítő bizottság. A részvételre vonatkozóan eddig sok egyesület még nem hozott határozatot. A vidéki egyesülésekben nagy bizonytalanság észlelhető, mert a kérdés elbírálásánál a legtöbb esetben az volna a döntő szempont, vájjon mi a kormány álláspontja az alakulás dolgában. E körül azonban teljes a tájékozatlanság s ameny- nyiben a gyűlésig nem kerül nyilvánosságra a kormány véleménye, tisztára a polgármesterek agilitásán fordul meg, hogy az egyes városok polgársága el- küldi-e képviselőit az alakuló gyűlésre. így is inkább csak a törvényhatóságok képviselőinek megjelenésére van kilátás. Másrészről a vidék ellenzéki köreiben szintén nincsenek tisztában az alakulás politikai jellegével, ami alatt azt értik, hogy az a passzivitás, amelyet az alaI kulás a politikai kérdések tekintetében tervbe vett. nem menne-e az ellenzéki politika rovására. A mi közéletünkben egészen új zsánert jelent ez a politika- mentességre törekvő alakulás í a pártpolitikai jelleg annyira beidegződött közéletünkbe, hogy nem lehet csodálkozni azon a tétova határozatlanságon és skru- pulózitáson, amellyel ez a nálunk újszerű alakulás kezdetben szemben találja magát. Kérdéses az is, hogy a főváros társadalmi egyesülései mily számban fognak csatlakozni a mozgalomhoz. Nem szólunk itt a kimondottan politikai jellegű egyesülésekről, hanem az olyan testületekről, mint például a Magyar Mérnök és Épitész-Egylet, amelynek rezervált magatartásáról már kimerítően irtunk. A jelek szerint a Mérnök-egylet esete nem egyedülálló s bőven lesznek társadalmi egyesülések, amelyek attól tartva, hogy a mozgalom mihamar szembekerülhet a kormánnyal, egyelőre várakozó álláspontot fog- ólainak cl és nem képviseltetik magukat az alakulásnál. A főváros politikai pártköréi közül eddigelé csak a munkapárti körök részvétele vehető bizonyosra. Azonkívül képviseltetni fogja magát a Sas-kör is, amely szombat esti ülésén hozott ily értelmű határozatot. A demokrata és függetlenségi pártkörök részvétele még bizonytalan. Úgy tudjuk, hogy a demokraták elhatározása az utolsó napokra marad, de ha képviseltetik is magukat a politikamentes alakulásnál, ez felfogásuk szerint éppen nem zárja ki azt, hogy később alkalmas időpontban hozzá ne fogjanak a polgárság politikai szervezéséhez, a tiszta demokratikus elemek egyesítéséhez. Az adójavaslatok. A huszas adókigoridoló bizottság elkészült azokkal az adójavaslatokkal, amelyek a deficit csökkentésére szolgálnának. A bizottság Összesen huszonhárom millió korona új adóbevételt kíván biztosítani a fővárosnak, még pedig a következő forrásokból : 1. az ingatlanán válási díjakat felemelik 1 százalékról másfél százalékra; a várható többletbevétel egymillió korona; 2. a vizdíjai emelik köbméterenkint KJ fillérről 20 fillérre ; több bevétel — a munkabér- és anyagár emelkedés fedezésén kívül — kétmillió korona; 3. a szemétfuvarozási illetéket emelik 0’4 százalékról 1 százalékra; az eredmény 1,200.000 К többlet. A tanács javaslata még az is, hogy a 2. és 3. tétel alatt tervezett emelést csak akkor léptessék életbe, amikor a lakás felmondás és béremelés korlátozására vonatkozó Vendeleteken enyhítettek. A 2. csoportban vannak a fogyasztási adók : a) a városi fogyasztási adó (rum, szesz, bor)' tételét emelik 2 millió koronával; b) a pezsgöboradóból várnak T2—1*5 millió koronát. 3. csoport: a közlekedési adó: tarifarevizió nélkül, a jegyek után Szedendő 2 filléres adóból előirányoztak ötmillió koronát; ennek kapcsán a fogatok és automobilok megadóztatása; 4. a vigalmi adó 1 millió korona; 5. a világítási adó hoz 3 millió koronát; 6. az ebadó (emelés) 60—-80.000 koronát; 7. a vágódíj, vásárcsarnoki díjak, helypénz, kikötő- és rakodódijak emeléséből várnak 3 milliót; 8. a tűzoltási járulékból félmilliót; 9. a többi járulékok emelése (útburkolás, csatornázás stb.) többletet nem hoz, csupán a felmerült magasabb költségeket fedezi. Előző cikkeinkben az új adókról éaló felfogásunkat már kifejtettük s e terjedelmes tisztához- a szociális adópolitika szempontjából még a következő széljegyzeteket mellékeljük : 1. Az ingatlanátirási illeték emelése a telek ' megadóztatásának nagy adópolitikai ekén teljesen kívül esik. A városi adórendszernek helyes alapja a telek- értékadó behozatala volna. E helyett az ingatlanátirási illetéket emelik ; hogy ennek valódi okai a főváros törvényhatóságának összetételében gyökereznek, arról már régebben kimerítően irtunk. A telekspekuláció megszüntetése helyett a magasabb átírási illeték, amelynél a fővárosnak is az az érdeke, hogy a telek- tulajdonos minél magasabb, spekulativ áron adjon túl ingatlanán: ez valóban nem jelent reformot. A fővárosnak mindenesetre szép jövedelemle van kilátása a díjemelésből most, mikor a pénz ingatlanokba menekül és az ingatlanforgalom napról-napra nagyobb mérveket ölt. Hogy a magasabb átírási illetéket az uj tulajdonos át fogja hárítani a lakókra, az véletlenül pillanatnyilag nem fontos, mert a házbéreket most nem lehet emelni, a háború után pedig amúgy is nagyarányú házbéremélés. к lesznek. 2. és 3. Amikor a főváros épenséggel nincs tekintettel a szegényebb néposztályok nehéz háborús helyzetére és például a közlekedési adóval kimondottan a szegényebb lakosságot készül megadóztatni, ugyanakkor különös kímélettel bánik a háztulajdonosokkal, liololl erre a szegényebb lakosság talán mégis inkább van rászorulva. Nem mondjuk, hogy a háztulajdonosoknak most rózsás helyzetük van s hogy a vizdíjemelés nem jele .t terhet számukra, de amiért most nem ehet áthárítani az emelést a lakókra, ez nem lehet ok a vizdíjemelés feltételességére. Ez különben is egyértelműnek számit az áremelés elejtésével, mert az igazságügyminisztérium úgy látszik nem enged a ház- tulajdonosok ismételt ostromainak és a háború alatt nem változtat a lakbértilalmon. Bydig nem a közlekedésnél van szükség drágításra, hanem a vízmüvek mutatnak kedvezőtlen üzleti eredményt. De persze a háztulajdonosoknak több szavuk van a városházán, mint a népnek. A 2. csoportban felsorolt fogyasztási adók ellen, miután luxusitalokat és alkoholt adóztatnak meg, nem lehet kifogás, nagyon kétséges azonban, hogy a kormány engedélyezni fogja-e azokat. Voltaképen ide kellene -sorolni a 7. tételt is, a vágódíjak, vásárcsarnoki stb. díjak felemelését, mert ezek áthárulnak és az élelmi cikkek fogyasztását drágítják meg. így például, miután a marhahús ára nincs maximálva, a vágatási díjak emelése előreláthatóan újabb áremelésre fog alapot szolgáltatni. A szegényebb néposztályok megélhetése még inkább drágul és maholnap teljesen a vagyonos osztályok privilégiumává lesz a hús- fogyasztás. A díjemeléseknek ezt a következményét mérlegelni kell és elkerülni az olyan díjemeléseket, amelyek a páratlanul súlyosan megterhelt szegényebb néprétegekre hárulnak át. A többi adók közül a közlekedési adót kell ismételten szóvá tennünk. Már kimutattuk, mily súlyos megterhelése ez a villamoson járó szegényebb lakosságnak s felállítottuk az' a követelést, hogy mint a világítási adónál bizonyos progressziót alkalmazzanak. Adóztassák meg a vagyonos osztályok közlekedését-, az automobilt, fogatot, bérkocsit, a szegényebb lakosságot azonban mentesítsék az adó alól. A közgyűlésnek a szociális adópolitika szempontjából alapos revízió alá kell vennie az adók tervezetét és kihasítania belőle mindazon javaslatokat, amelyek csak a főváros népének megélhetését tennék még nehezebbé. .4 200 milliós kölcsön felvétele amúgy is befejezett dolog, tehál semmi szükség, hogy még a háború alatt, amig a nagy drágaság tart, a főváros maga is hozzájáruljon a polgárság kritikus helyzetének súlyosbításához Az antiszociális adók különben is bajosan egyeztethetők össze azzal a demokratikus szellemű politikával, amelynek szükségét most annyira hangoztatják a városházán. A leghelyesebb természetesen az volna, ha a fővárosnak módjában lenne a vagyonos elemeket, elsősorban pedig a nagy háborús nyereségeket külön adó alá vetni. A legkevesebb azonban, hogy a szegényebb néposztályok a háború alatt méltán tarthatnak igényt a főváros részéről kinléleti időre és sem közvetlenül fizetendő, sem pedig áthárítható új adókkal nem szabad még nagyobb megpróbáltatásokba kergetni. .4 méltányosság és igazság elve egyetlen áthárítást enged csak meg most: azt, amely a békeidőkre, a későbbi, könnyebb viszonyok közt élő generációra hárítja át a felgyülemlett terheket. Jfunb kötvények a legelőnyö sebbek élet-, tűz-, baleset Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a szavatossági-, betöréses- jOpás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál jjUDCMRlfl Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11, 2—12. Mínrlani/i megszereti és dicséri már első próba IflIllUCllixl után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü férfi ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, IV., Muzeum-körut 15. sz. KOVÁI (I FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. 8%ücí W «HIKksU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
