Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-05 / 14. szám

2 Független Budapest lenül is megvalósítható. Harrer javaslatában a főváros nem mint hatóság, hanem mint ma­gántól, mint telektulajdonos szerepel, mig a telekéi'tékadónál a fővárosnak mint adóztató hatóságnak kell működnie. Semmi akadálya sincsen annak, hogy a telekértékadót — ha ugyan fölsőbb helyen jóváhagyják — megva­lósítsák; Harrer tanácsnok javaslata ennek egyáltalában nem vet gátat. Félő azonban, hogy mig a telekértókadó gondolata megérik a megvalósításra, addig igen sok viz folyik le a Dunán: minek akkor tehát elodázni egy ilyen javaslatot, amely a fővárosnak csupán hasznára lehet. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy a fővárosnak végre már rá kell térnie arra az útra, amely a céltudatos telekpolitika kialaku­lására vezet. Ne történjék itt minden ötlet­szerűen; itt, ahol csaknem még minden ren­dezetlen, ahol igen tág tere van a cselekvés­nek és az alkotásnak, ahol tehát gyönyörűen lehet teremteni. Alig vannak tradícióink, ame­lyeket tiszteletben kellene tartanunk, ellenben annál több városrészünk van, amely minden­féle szempontból rendezésre, reformra szorul. Ezt a sok munkát, ami előttünk áll, össz­hangba kell hozni egymással, szóval telek- politikát kell csinálnunk, ha azt akarjuk, hogy mi irányítsuk a város fejlődését s ne a spe­kulánsok, az ötletszerűen cselekvők s a pilla­natnyi érdeket szemelőtt tartók. Végre is mil­liós nagyváros vagyunk, amelynek káprázatos a jövendője, most kell tehát megrögzitenünk | azokat az irányelveket, amelyek mellett fej­lődni, szépülni, nagyobbodni akarunk. Mint említettük, Harrer javaslata az első lépés az öntudatos, célirányos telekpolitika felé. Ezért köszöntöttük őszinte örömmel s ezért fogadjuk nagy megelégedéssel, hogy a pénzügyi bizottság általánosságban hozzájárult az előterjesztésben rejlő nagy gondolathoz. Lesz már sertéshús. Megszüntették a maximális árat. Sajnos, elkövetkezett az idő, amikor Fol- kusházy tanácsnok jóslata szóról-szóra betelje­sedett: a sertéshús árának helyi maximálása azt eredményezte, hogy eltűnt a hús Budapestről. Köztudomású, hogy a kicsinyben való maxi­málás úgy történt meg, hogy sem az élősertés árát nem maximálták, sem nem rendezték a j bécsi piac dolgát. A bécsi piac ilyenformán ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorolt s az árut Budapest helyett Bécs kapta. Mindezt január i első hetében megmondotta Folkusházy,, akinek ' szomorú elégtétele az a sok panasz, mely a sertéshushiány s a zsirszükség miatt hangzott el az egész városban. Most azután megtörtént az, hogy a tizes bizottság feloldotta a sertéshúst a maximális ái' alól. Az adott körülmények között helyeselni kell ezt az intézkedést, de egyben meg kell említenünk, hogy itt már a kormány helyez­kedett a helyesebb álláspontra, nem pedig a főváros. A város azt kérte a kormánytól, hogy az ártöbblettel ne csak a húst sújtsák, hanem a zsirt és a szalonnát is, tehát föl akarta emel­tetni a zsir és a szalonna árát. Szerencsére, í a kormány nem egyezett bele e kérés teljesí­tésébe., hiszen a z^ir és a szalonna közszükség­et, ellenben a In is — sajnos — már nem az. á zsírnak és a szalonnának nem szabad meg- hágulnia, mert föltétlenül szükséges, a hús azonban hova-tovább luxuscikk. Egyet azonban figyelmébe ajánlunk a közélelmezési ügyosztálynak. Tudjuk, hogy fi­gyelemmel fogja kísérni a piacot s a papiroson úgy, ahogy szabályozni fogja az árakat, azon­ban a hentesboltokra, is ki kell terjesztenie a figyelmét. A hentesboltok legnagyobb ré­szében eddig sem tartották meg a maximális árakat, mi lesz tehát most, amikor nem lesz­nek maximális árak? A hentesek a kicsiny­ben való árusításnál nagyon, sőt bőségesen kárpótolták magukat az ólős értés drága áráért. Ők- papiroson gyönyörűen kiszámíthatták, hogy az élősertés ára mellett rá kell fizetni a ki­csinyben való maximális árra, a gyakorlatban azonban azt cselekedtek, hogy nem félíilló- reket kerekítettek ki, hanem húsz és negyven filléreket. Félő, hogy ezt a könnyen megszok- j ható gyakorlatot továbbra is követni fogják | a mi derék henteseink, éppen ezért a köz élelmezési ügyosztálynak gyakrabban kellene ellenőriztetnie az üzleteket. S arról mondjunk le egyszer s minden korra, hogy a közönség följelentéseire szá­mítsunk. A közönség nem jelent föl senkit. Először azért, mert az, akit följelentett, nem fogja kiszolgálni többé, másodszor pedig azért, mert senki sem fog a rendőrségre szaladgálni. Itt nem lehet másképpen segíteni a dolgon, mint úgy, hogy az- ügyosztály szigorúan el lenőriztet. Kapcsoljuk ki a közönséget, mint segítőt: a hatóságra hárul az a feladat, hogy ellenőrizzen és büntessen. Drágábbak lettek a főváros fürdői. (Nők nem fürödhetnek a Rudasfürdőben.) Aki április 1-én a Rúd as fürdőbe ment fürdeni, kellemetlenül volt kénytelen beletö­rődni, hogy a gőzfürdő ára 2 K-ról 3 K-ra emelkedett. Az árfel emelést a tanács rendelte el az üzem megfelelő jövedelmezősége szem­pontjából. De ezzel egyidejűleg gondoskodott a tanács arról is, hogy aki a 3 К-t sokalja, ezentúl is igénybevehesse a fürdőt 2 k-ért. A Rudasfürdőben ugyanis eddig a délelőtti j órákban a férfiak, a délutáni órákban pedig j a nők vették igénybe a gőzfürdőt. Minthogy j azonban a délutáni órákban nem sok nő ke- j reste fel a gőzfürdőt, az üzem érdekében a ■nők részére a gőzfürdő használatúi a Rudas- fürdőben megszüntették, délután is!csak férfiak vehetik igénybe és pedig a régi 2 К-ás áron. í Érdeklődtünk a főváros másik fürdőjé­ben: a Széchenyi-fürdő-ben az árak felemelése ! iránt, mert hisz tudvalevőleg a fővárosnak ez ; az igazán modern kényelemmel berendezett | gyógyfürdője már a múlt évben is tetemes s hiánnyal zárta le a számadásait és igy a- fürdő prosperitása itt még inkább indokolttá teszi ' a dijak emelését. Értesülésünk szerint a Szé­chenyi-fürdőben a therm ál és gőzfürdő árát az eddigi 3 K-ról 4 K-ra emelte föl a tanács, a szalon és kádfürdőnél szintén 1—1 К az emelés, a többi fürdőnél pedig 40—60 fillér. A 'tanács szociális érzékét mutatja, hogy a népfürdőnél az áremelés mindössze 20 fillér, j vagyis az eddigi 1 К helyett a népfürdő ára jelenleg 1 К 20 fillér. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a Ru­dasfürdő, de különösen a Szóchenyi-gyógy- fürdó dijai a külföldi hasonló fürdők dijainál tetemesen alacsonyabbak voltak, sőt egyik­másik külföldi modern fürdőnek a háború előtti árainál még a felemelt dijak is kisebbek, meg­nyugvással vehetjük a tanács intézkedését. Utó­végre is a fürdők üzemei, amelyek a háborús idők any agár eme 1 kedését a dijak felemelése nélkül nem bírnák el. Azt pedig semmiféle érdek nem kívánhatja, hogy a főváros a meg­levő fürdőire százezreket ráfizessen. Az Általános Villamossági megváltása. A közgyűlés tudvalevőleg még a múlt év' közepén felhatalmazta a tanácsot, hogy a Bu­dapesti Általános Villamossági r. t.-gal kötött szerződést arra alkalmas időben mondja föl. és a megváltás iránt tegyen javaslatot. Amint értesülünk, a tanács a r. t.-gal tárgyalásokat folytat abban az irányban, hogy a megváltás egyezség utján megtörténhessék. A főváros a múlt hó végéig nem élt a beváltási jogával és igy a beváltás csak 1918-ban kövefkezhetik be, ennek ellenében a társaság felajánlotta, hogy teljesen pontos leltárt készít minden vagyonáról, a beruházás időpontját is feltün­tetve, azt is kijelentvén, hogy semmiféle uj beruházást a főváros előzetes engedélye nélkül nem eszközöl. A főváros felhívta a társaságot, hogy te­gyen egyezségi ajánlatot, amely mellett az üzemet hajlandó lesz átadni. A társaság által készített leltár alapján a fővárosnak módjá­ban lesz a társaság vagyonát felbecsülni, ha ennek a becsűnek az adatai rendelkezésre ál­lanak, értékelheti az egyezségi ajánlatot és akkor határozhat afelől, hogy a társaság aján­latát el fogadja-e vagy pedig él a beváltási jo­gával. Ennek az elektromos üzemnek a meg­váltása rendkívül fontos a fővárosra nézve, mert igy teljesen kezében tartja a világítás monopóliumát, ami már pénzügyi szempont­ból is elsőrendű érdek. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó: B. Virágh Géza. 'UDGABL i kötvények a legelőnyö­sebbek élet-,tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopás el leni, üv*g-,jfg- és állat-biztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal is díjajánlattal szívesen szolgál a ffuncJißar Általános Biztosító R.-T. igazgatósága ” Budapest, VII. kér., Károly-kőrut 3. szám. j Telefon: 153-98,2-11,2—12. Kartellen kívül át a tárté, tág képwitelSségti Részvénytőke 6.000,000 korona. ,»• ortaág minden rátáiban. Összes biztosítékok 22 millió korona • аар•■■■■■■■>■■■•■■■■■■«■■■■■■я■■■■■■■■■■■+ MltlflßtlM megszereti és dicséri már első próba JmiiUKltn! után a kitűnő szabású/szabályozható nyakbőségü férfi-ingeket. Ajánlja kiváló minőségben és jutányos árban. Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérnemű készítők, IV., Muzeum-körut 16. ez. V-------------------------------------------------------J JfcJfe Salgótarijáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, ímgymányoki-, karwini-, ostraui és porosz szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari j\ gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti- és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szakokban is szállít: Salamon Jakab és Tsa. szénnapykeres kedés Budapest, V., Erzsébet tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73-97, 73—98, 73—99, 156-56, 172-26. FEST, TISZTIT! Gyfi jtőtelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.

Next

/
Thumbnails
Contents