Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-05 / 14. szám
Független Budapest 3 A rendőrség és a közlekedés. Schreiber Emildr. rendőrtanácsos nyilatkozata. Az aktuális problémák között, amelyek ma az adminisztrációt a legjobban foglalkoztatják, mindenesetre a közlekedés kérdései izgatjuk leginkább a közvélemény fantáziáját. A bérkocsi- tarifa emelése, a közúti forgalom lebonyolitása mind olyan problémák, amik eg'észeu közelről érdeklik a polgárság legszélesebb rétegeit. Alkalmunk volt ezek közül egyik-másik kérdésben meghallani a rendőrség álláspontját. Schreiber Emil dr. rendőrtanácsos, a közigazgatási osztály vezetője, aki a közlekedési bizottság minapi ülésén olyan szerencsés megoldást proponált a bérkocsi-tarifa emelésének megoldására nézve, a «Független Budapest» munkatársa előtt igy nyilatkozott a közlekedés legaktuálisabb kérdéseiről : A bérkocsisok tarifa-emelési kérelmét a rendőrség nem pártolta, hanem méltányosnak és kielégítendőnek találta- Minden megdrágult 50- 500 százalékkal, tehát nem lehet kívánni a bérkocsisoktól sem, hogy ráfizessenek az iparukra. Az a propozicio, amit az ipartarsu- lat tett az emelésre vonatkozólag, nem volt kivihető, mert át kellett volna szerelni az ősz- szes taxamétereket. Ezt .a ■ munkát, a taxaméter- műhely megcsappant munkaereje folytán nem bírhatta volna el. így jutott a rendőrség arra a megoldásra, amit azután a tanács is magáévá tett s amibe az érdekelt iparág is belenyugodott. A tarifaemelés 20—25 . százalékos, vagyis semmiesetre sem olyan súlyos, hogy újabb jelentékeny megterhelést ne jelentene. De ez elől a bérkocsi-iparág üzemi költségeinek megszaporodása és emelkedése miatt nem lehet kitérni. A rendőrség is, amely pedig kérlelhetetlen szigorúsággal torolja meg minden esetben a bérkocsisok túlkapásait és visszaéléseit, tehát pártoskodással éppen nem vádolható meg, belátta ezt.- Ami a közlekedés egyéb nehézségeit illeti, a rendőrség ugyanúgy tudja a mai idők teremtette helyzetnek minden baját, mint az utasok maguk. De ma nincs választás más között, mint a rossz, avagy a semmi közlekedés között. Akkor — ugy-e — mégis csak a rosszat kell választani. A legjobb igyekezet, a legridegebb ellenőrzés sem tudhat változtatni a folyton jelentkező bajokon. A publikumnak kell ilyenformán türelmesnek lennie, amint türelmesek a hatóságok is, akik az ellenőrzést gyakorolják. Általánosságban pedig a főváros közlekedési mizériái a háborútól függetlenül nem is küszöbölhetők ki mindaddig, amig a villamos társaságok között fennálló mai versengés meg nem szűnik. A rendszerben van a hiba, a forgalomnak tranzverzális utakkal való lebonyolításában, az úgynevezett körforgalomban s főleg abban, hogy nincsenek lehető sugárutai a villamos közlekedésnek. A Károly-köruton és a Muzeum-köruton például annyi kocsi halad keresztül, amennyivel lehetetlenség összetorlódás nélküli forgalmat lebonyolítani. — Mindezek már nem uj dolgok s nem is azért hozom fel, mintha friss megfigyeléseket akarnék felszínre dobni. De meg kellett jelölni ezeket amiatt, mert ma már az összes illetékes tényezők tisztában vannak mindezzel, vagyis kezd mindig erőteljesebbé, parancsolóbbá válni az a vélemény, hogy a közlekedés mizériáinak kiküszöbölésére előbb egységes alapot, azután világos és könnyen megvalósítható rendszert kell teremteni. Valószínűnek tetszik, hogy az egységesítés után az uj rendszernek kiinduló pontja a földalatti közlekedés kiterjesztése lesz, mert a nívón, vagyis az útvonalak tekintetében további szaporítást elérni már nem lehet. Hírek a városházáról. * A legközelebbi közgyűlés. A főváros legközelebbi közgyűlése f. évi április 12-én lesz. A fontosabb ügyek, amelyek napirendre kerülnek: A bérkocsidijak felemelése, a Svábhegyi fogaskerekű vasút díjemelése iránt tett bejelentésének elutasítása, niütakarmánygyár létesítése, a fővárosi alkalmazottak háborús segélye, esetleg a gyáripari célokra átengedendő telkek feltételeinek a megállapítása, ha addig a pénzügyi bizottság a javaslatot részleteiben is letárgyalja. A jövő évi választók összeírása Az elöljáróságokon folyik a kerületi összeíró leül döttségek munkája, de nem nagy eredményűvel. A főváros legnagyobb választókerületében, a XXII. választókerületben eddig mindössze három polgár jelentkezett azért, hogy nevét belevétesse a névjegyzékbe. Általában azt lehet tapasztalni, hogy uj választó minden összeíró küldöttségnél alig egynéhány jelentkezik. Az idegenforgalmi iroda igazgatója. A főváros tudvalévőén idegenforgalmi irodát létesít, amely majd a háború után irányitó befolyást fog gyakorolni az idegenforgalom intézésére. Az iroda igazgatója Zilahi Dezső, a hirdetővállalat tisztviselője lesz. A gáz árának emelése. Az a j-avaslat, mely a gáz árának ideiglenes felemelését célozza, már majdnem készen van Budapesten is. A. szén drágulása, az anyagok beszerzésének rendkívüli nehézsége, azonkívül a hábo ruval járó többletkiadások elkerülhetetlenül szükségessé teszik a gáz árának legalább ideiglenes felemelését, mert különben még megtörténik, hogy a budapesti gázgyár rá fog fizetni a gáztermelésre. Németországban 110 városi gázgyár emelte föl eddig a gáz árát, de megtették ezt a magyarországi vidéki vá- ] osokban is. Legutóbb Berlin városa határozta el, hogy a városi gázgyár 13 pfenniges árát 16 pfennigre emeli, ami 25 százalékos emelkedést jelent. Az igaz, hogy a berlini gázgyár csupán egy esztendőre állapította meg a magasabb árat: 1916. április 1-étől 1917. március 31-ig. A határozat szerint akkor újból megfogják vizsgálni a körülményeket s ha lehető, visszaállítják a régi árat, vagy legalább is mérsékelik az emelést. A berlini gázgyár a háború következtében 10 pfenniggel fizet többet a szén métermázsájáért, ami egy évre kiszámítva 12 millió márka többletkiadást jelent. A budapesti városi gázgyár szintén 12 fillérrel fizet többet a szén métermázsájáért, azonkívül a most szállított szén minősége nem is olyan jó, mint volt a háború előtt. A főváros előtt tehát igazán nem áll más ut, mint ideiglenesen fölemelni a gáz árát. Ez az emelés persze nem fog vonatkozni a villamos áramra, amely amúgy is elég drága s amelynek termeléséhez egyébként sem keli a drága és nehezen szállítható porosz szén, hanem teljesen megfelelő a hazai is. A kávéházi tejfogyasztás. Folkusházy tanácsnok elkészült a kávéházi tejfogyasztás korlátozására vonatkozó javaslatával. E szerint a kávéházakban délutáni 1 órától kezdve nem lesz szabad tejet kiszolgáltatni, a kávémérésekben pedig délután 3 és. 7 óra között. A javaslatot legközelebbi ülésén tárgyalja a tizes bizottság. Az uj városháza. Az uj városháza kérdése nem olyan sürgős, hogy még a nyári szünet előtt dönteni kellene az ügyében. Igaz, hog}r a mai városháza szűk és a fővárosnak igen sok pénzébe kerül bérelt helyiségeket tartani, de a világháború talán mégsem alkalmas arra, hogy ilyen fontos kérdésekben határozzanak. Azt hisszük mi is, legjobb volna megvárni legalább is azt az időt, amikor biztosan lehet látni a háború végét, s akkor hozzáfogni a munkához, amikor a magánópitkezés szünetel. A fővárosnak a maga épitőakcióival is csak egy hibája volt: akkor is épített, amikor a magánosok. Az uj városháznál, ennél az igen nagy és jelentős közmunkánál ne kövessék el ezt a hibát. A tisztviselők előlege. A pénzügyi bizottság letárgyalta a polgármester előterjesztését, s mindent elfogadott, amit csak a polgármester javasolt. A családi pótlék kérdésében még tovább is ment a bizottság, mert Feleki Béla indítványára elhatározta, hogy a családi pótlékot 1916. január elsejétől visszamenően követeli a tisztviselők részére. Szükségtelen talán fölemlíteni, hogy a bizottság határozata jogos és méltányos kívánságot elegit ki, hiszen a főváros tisztviselői igazán rászolgáltak árra, hogy ne legyenek hátrányban az államiakkal szemben. Itt jegyezzük meg, hogy hire jár annak is, hogy a belügyminiszter belátta tévedését s meg fogja változtatni a drágasági pótlékra vonatkozó határozatát. A hirt természetesen föntartással kell fogadni, bár nem is látszik valószínűtlennek, hogy a belügyminiszter majd igy akar kitérni a többi jogos kívánság elől. Az bizonyos azonban, hogy a családi pótlék és a segitő-alap kérdése napirendre kerültek s akár kifizeti a miniszter a drágasági pótlékot, akár nem, a tisztviselők és alkalmazottak többi kívánságát is teljesíteni kell. Uj bizottsági tagok. A legközelebbi közgyűlésen két póttagot fognak behívni bi zottsági tagnak, az egyik Morbitzer Nándor műépítész, aki az elhunyt Aczél Samu helyére kerül, a másik pedig dr. Dési Géza ügyvéd, akit Kállay Gyula helyére hívnak be. Egy bizottsági tag előadása. A „Magyar Elektrotechnikai Egyesület»-ben március hó 23-án este 7 órakor nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében Stern Sándor főv. biz. tag előadást tartott a «Hadirokkantak az iparban, különös tekintettel az elektrotechnikai iparra» cim alatt, melyben a rokkantaknak művégtagokkal való sürgős ellátásának szükségét hangsúlyozta. A rokkantaknak lehetőleg eredeti foglalkozásukhoz való visszatérését szór galmaztay de elsősorban az ipari üzemek részére kéri azokat a rokkantakat, kik mező- gazdaságot nem folytathatnak. A vak katonáknak . ferftartott foglalkozást ellenzi, mivel ez konkurenciát okoz a polgári vakoknak, hanem olyan ipari foglalkozást sürget részükre, mely a külföldön a gyakorlatban már bevált. A villamos ipar részére külön szakiskolát, protézis műhelyt, szaktanácsadóval és munkaközvetítéssel kapcsolatban proponál. Szükségesnek tartja a háború előtti foglalkozási ágak munkásstatisztikáját, hogy a munkaközvetítést irányítani lehessen. A nagyszámú özvegy és hadiárva részére a könnyen megvalósítható háziiparszerü foglalkozás eszméjét vetette fel. Indítványozta, hogy egyes rokkantak önállósithatása céljából a rokkantsági végki elégít esi összeggel megváltható legyen. A háború utáni perspektívát is fejtegette és rámutatott azokra a teendőkre, amelyek a magyar ipar biztos alapját képezhetik és ebben figyelemmel volt a különböző munkabér, lakbér, adó és szociális viszonyokra. Felhívja az egyesületet, hogy interveniáljon a/ Iparvállalatoknál, hogy a művégtag gyártását munkakörükbe vegyék fel és üzemükben rokkantakat is alkalmazzanak. A telekértékadó. A Harrer féle javaslat elfogadásával felhívta a pénzügyi bizottság a tanács figyelmét arra, hogy a telekértékadó behozatalával foglalkozzék. Az eszmével tényleg foglalkozni kell még a háború -dacára is, de az uj adó életbeléptetéséről egyelőre szó sem lehet. E tekintetben a háború végét be kell várnia a fővárosnak, mert biztosra vehető, hogy az állam is fog keresni uj jövedelmi forrásokat és a főváros majd a maga adóbevételét is ahhoz képest fogja megállapítani. Telefon: 115—71 OLYMPIA VII., Erzsébet-körut 26. sz. Minden hétfőn és csütörtökön UJ MŰSOR. A legértékesebb és legújabb MOZGÓFÉNYKÉPEK kerülnek bemutatásra. Telfeon : 115-71 *ii Ъв а»
