Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
Független Budapest 3 Hol van a liszt Budapesten? A pékeknél kell kutatni. . A főváros tanácsa tudvalevőleg elrendelte, hogy a közönség jelentse be azt a lisztkész- letét is, amelyhez az általános lisztkészlet- összeirás után, tehát január 10-e után jutott. Nem valószínű, hogy ez a mennyiség túlságosan sokat jelentene Budapest ellátásában, de helyes és jogos, hogy egyetlen háztartás se rendelkezzék aránytalanul több liszttel a megengedettnél. Helyes és jogos az is, ha fölkutatják az elrejtett készleteket, ha azok aránytalanul nagyok, de éppen itt akarunk rámutatni arra, hogy az aránytalanul nagy készleteket nem a közönségnél, nem a magánlakásokban, hanem másutt kell keresni. Amikor a főváros elrendelte a lisztössze- iíást s a statisztikai hivatal összegezte az eredményt, kiderült, hogy a bevallott készletek 92 százaléka volt a. közönségnél s csupán 8 százalék a pékeknél s az egyéb élelmezéssel foglalkozó üzletekben. Hihető-e ez az arany? Hihető-e az, hogy a pékek csupán ilyen kis mennyiségű lisztet szereztek maguknak akkor, amikor mindenki tudta az országban, hogy a lisztelosztás dolgában végre mégis rendet teremt a hatóság? A rendőrségnek tehát, amely igazán dicséretes buzgósággal jár el az élelmiszer kérdésekben, elsősorban a pékeket és az élelmezéssel foglalkozó üzleteket kell átvizsgálnia, mert csak itt bukkanhat igazi eredményre. Ki van zárva, hogy a Budapesten lévő lisztkészletnek csak 8 százaléka volna a pékek kezén: erről győződjön meg a rendőrség, mielőtt csak egyetlen magánlakás iránt is érdeklődnék. Kérjen pontos fölvilágositást a közélelmezés ügyosztályától s kezdje meg az elrejtett készletek fölkutatását, de ott, a hol igazán tekintélyes készletekre lehet bukkan i. A főváros tanácsa legutóbb közölte, hogy további intézkedésig nem ad ki fehér lisztet a pékek részére, a közönség tehát ne zúgolódjék, ha nem kap fehér kenyeret. Napok óta nem is lehet Budapesten fehér kenyeret kapni — közönséges halandónak. Mert azok, akiknek protekciójuk van egyik-másik péknél, azok kapnak. A rendes, állandó vevőnek ma is sok pék ad fehér kenyeret, pedig a főváros nem nem ad ki fehér lisztet. Miből süti tehát a pék a fehér kenyeret? Kinek a lisztjéből készül a fehér kenyér, ha a főváros nem adja a hozzávaló lisztet? ügy hisszük, a rendőrség vizsgálatának erre is ki kell terjednie, még pedig minél sürgősebben. A hatóság intézkedéseit a budapesti közönség igazán dicséretreméltó kötelességtudás- sál fogadta. Tudta mindenki, hogy a kenyér- jegyrendszer vagy a lisztkészlet bevallása nem zaklatás, nem hiábavaló molesztálása a közönségnek, hanem mindezek a reformok olyan célt szolgálnak, amelyért nemcsak a kényelmünket, hanem a vérünket is oda kell adni. Akkor tehát, amikor a közönség telj esitette a kötelességét, a legnagyobb kiméletességgel kell vele bánni s a készleteket elsősorban ott keresni, ahol sokkal valószínűbben vannak. Amikor még szabad forgalom volt a lisztben, sokan vásároltak vidéken gabonát vagy lisztet. De a legkisebb készletet, amelyet vidéken föladtak, az ottani főszolgabíró táviratban jelentette a budapesti polgármesteri hivatalnak. A vidéki behozatal mennyiségét tehát pontosan tudták a városházán, valamint azt is, hogy a malmok mennyi lisztet adtak ki Budapestre1. Ennek a mennyiségnek összege s az összeírás eredménye között különbség van. A különbségnek rejtőznie keli valahol s hogy hol rejtőzik, azt a rendőrség föladata kideríteni. Annyi tény, hogy a Budapesten lévő készlet 92 százalékát a háztartások vallották be I s csupán 8 százalékát a pékek és az élelmezéssel foglalkozó üzletek. Lehet, hogy a hiányzó különbségnek egy része a közönségnél van, de a. kutatást mégis sokkal könnyebb a pékeknél és az élelmiszerkereskedőknél kezdeni. Budapesten 300 pék van és 200.000 háztartás: mégis csak könnyebb dolog előbb a háromszázzal végezni s csupán azután térni rá a kétszázezerre. Egy kiló kenyér — három korona (Üzérkedés „gyógykenyér“ cinén.) Ne tessék csodálkozni a címen: csakugyan van Budapesten kenyér, amelynek három ke-, ronájába kerül kilója. Egy olvasónk figyelmeztet arra, hogy a három koronás kenyér gyönyörű speciálisba a fővárosnak, amelyet úgy födözött fel, hogy — fehér kenyeret akart, venni. Bement a Glasner-íó\e pékboltba, & Király-utca 56 számú házába s fehér kenyeret kért. — Nincs [fehér kenyér, —/válaszolták neki. De meglátott az asztalon szép kis fehér cipókat és megkérdezte: — Hát ez mi? — Ez gyógykenyér, — volt a felelet. — Úgy hívják, hogy aleuronat-kenyér. Cukorbetegek számára készül. Ha tetszik, adhatunk belőle, de persze csak kenyérjegy mellett. A kiszolgáló kisasszony két szelvényt vágott le a kenyérjegyről s a vevő hazavitte a kenyeret, amelyért 42 fillért fizetett. Odahaza első dolga volt, hogy megmérje. A cipócska 14 dekát nyomott. Ha 1-t deka 42 fillér, akkor 1 deka 3 fillér, egy kiló tehát három korona. A fehér kenyér. maximális ára Budapesten ma 60 fillér. A maximális ár s az aleuro- nat-kenyér ára között tehát 2 korona 40 füléi1 a különbség. Szabad ezt tűrnie a fővárosnak? Meg lehet-e engedni, hogy gyógykenyér címén 3 koronát kérjenek egy kiló kenyérért? Hogy a panaszt kellőképpen ellenőrizzük, megpróbáltuk megvásárolni a gyógykenyeret s ■meggyőződtünk a fentebb leirt sorok valódiságáról. De megszereztük a Glasner-cég árjegyzékét is, amely gyönyörű példáját mutatja annak, hogy hányféle gyógykenyér van forgalomban Budapesten. íme az árjegyzék sorolása: Aleuronát kenyér 42 fillér Kieber kenyér 24 3 3 Liton kenyér 100 3 3 Levegő-kenyér 24 3 3 Dr. Klopfer Glidin k. 24 3 3 Simons kenyér 40 3 3 Mandula kenyér 70 33 Tropon kenyér — „ (nin Graham kenyér 28 33 Noorden Schrott kenyér ■ 24 33 Dir-dur rudacska 50 3 3 Del-Ка graham lepény 40 3 3 Tehát tizenhárom féle fajta gyógykenyér. Mind cukor betegek részére. Szegény cukorbetegek mennyire össze lehetnek zavarodva, hogy melyik kenyeret vegyék meg, amikor tizenhárom féle fajtát kínálnak nekik! A közélelmezési ügyosztály vezetője, Fok kusházy Lajos tanácsnok megígérte, hogy rendet teremt a. gyógykenyér körül. A föntebbi példa azt igazolja, hogy erre a rendteremtésre sürgősen szükség van. Vizsgáltassa meg az ügyosztály a tiszti főorvossal ezeket a gyógy- kenyereket s az ő meghallgatása után állapítsa meg a maximális árakat. Lehetőleg ne ad janak ki tizenhárom féle gyógykenyér gyártására engedélyt, amikor mind a tizenhárom egyforma betegek részére készül és szüntessék meg azt az állapotot, hogy Budapesten 3 koronába kerüljön egy kiló kényéi1, akármilyen cifra neve van is. A husiparosok a hústalan napok ellen. Megírtuk, hogy a budapesti hentesek és mészárosok mozgalmat indítottak az Omge amaz akciója ellen, bogy a marhahús eladását csak az ünnepnapokon engedjék meg. A Kisiparosok legutóbb gyűlést tartottak, amelynek ■határozatát közölték a főváros tanácsával is. A határozat a következőképpen hangzik: «Az OMGE állattenyésztési szakosztálya elhatározta, hogy március hó 5-re országos állattenyésztési értekezletet hiv össze, amelyen töhhek között tárgyalni fogják, hogy a csökkent állatállomány pótlására mivel lehetne a legsikeresebben hatni? Ily ható eszközként vetették fel azt a kérdést, amelyre a gazdatársaktól folyó hó 26-ig írásbeli választ is kérnek, hogy a. marhahús köznapokon való kimérése és fogyasztása el volna-e tiltandó? A kérdés maga még nem döntés ugyan, de az, hogy a. kérdés egyáltalán felvetődött, annak a bizonysága, hogy mint komoly eshetőséget mérlegelik —■ a háború folyamán amúgy is alapjában megrendített mészárosipar teljes eltörlésének lehetőségét. Minthogy a marhahusmé- résnek csak hétköznapokra való korlátozása az ország mészárosiparának mintegy 7000 önálló művelőjét és vagy 5000 főnyi segédszemélyzetét egyszerre a legteljesebb mértékben megfosztaná kenyerétől, tiltakozunk az ellen, hogy a marhahusínórésnek és fogyasztásnak csak hétköznapokra való korlátozása, akár csak diszkusszió tárgyává is tétessék. Bár elismerjük és ezt a háború előtt csakúgy, mint a háború folyamán is sokszor hangoztattuk, hogy csökkent és a szükségletek fedezésére a háború után elégtelen állatállományunk tényleg pótlásra szorul, a pótlásra alkalmas eszköznek a marhahusfogyasztásnak hétköznapokra való korlátozását annál kevésbbé tekinthetjük, mert amint a háború folyamán, úgy a háború után is a hódított területekről, a ma semleges államokból és a háború után barátságossá váló államokból annyi marhahúst és élőmarhát hozhatunk be, hogy saját marhaállományunkat kímélhetjük, gyarapithatjuk és a marhalt usfo- gyasztás szükségleteit is kielégíthetjük. A marhaállomány gyarapítására a borjú- és növendékmarha vágási tilalom meghonosítása és szigorú keresztülvitele, a behozatal vám és forgalmi akadályainak megszüntetése, vagy mérsékelése alkalmasabb eszközök, mint a hétköznapi marhahusfogyasztás eltiltása». .......................................................................... Lf ]sтгчлппаkötvények a legelönyS- f§иПОМШД ,еЬЬек élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöreses- \ lopás elleni, üveg-, jég- és állat-bistositásoknál ■ Felvilágosításokkal, prospektusokkal ffu/JCJSP/]t ■ is díjajánlattal szívesen szolgál a *» M ri я i Általános Biztosító R.-T. igazgatósága = Budapest, VII. kér., Kdroly-kSrut 3. szám. ■ Telefon: 153-98,2-11,2-12. Kartellen kívül ■ ■ és* társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. ^«a orsaág minden réseiben, összes biztosítékok 22 millió korona^ Salgótarijáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagymányoki-, w\ szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti- és Salamon Jakab Я karwini-, ostraui és porosz légszeszgyári pirszenet ipari hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szákokban is szállít: szénnagykereskedés Budapest, V., Erzsébet tér 19. Telefonezámok: 73—96, 73-97, 73-98. 73-99, 156 56, 172 26.
