Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
4 Független Budapest Hírek a városházáról, pénz és hitel Sertéshushiány Budapesten. Amit a tizes bizottság egyik legutóbbi ülésén Folkus- házy tanácsnok megjövendölt, beteljesedett. A sertéshús árának maximálása sertéshushiánvt idézett elő Budapesten, mert a maximálással egyidejűleg Ausztriában nem maximálták s a kiviteli kontigens is aránytalanul nagy. Januárban és februárban 48.207 darab sertést, és pedig 30.535 darab bízott és 12.672 darab hússertést vittek innen Becsbe. Ez a mennyiség közel tizenötezerrel több sertés kivitelét jelenti, mint amennyi a két esztendő előtti kivitel volt. Természetes dolog, hogy a nagy kivitel hiányt idéz elő nálunk. Ezért azután nem a fővárost kell szidni, mert minderről igazán egy csöppet sem tehet a város. A kormány és az idegenforgalom. Múlt heti számunkban ilyen címen közölt cikkünkre vonatkozólag felkértek minket a következő sorok közlésére: Igen tisztelt Szerkesztő TJr! B. lapja legutóbbi számában az idegen- forgalmi kérdésről olvasható s ránk nézve egyébként igen megtisztelő cikkének azon j'észe, amelyet esetleg nyilatkozatomnak olvashatni, két tételében a velem folytatott beszélgetésnek némi félreértésen alapul. Én azt mondtam, hogy remélhető, miszerint a kormány a külföldi iniciativa után a jövőben erre a kérdésre az eddiginél nagyobb súlyt fog helyezni, mihelyt mostani fontosabb teendői ezt megengedik s hogy keres kedőink már csak az egymás közti igen erős verseny ellenszeréül is felismerik az idegenforgalom fejlődésének fontosságát. Vagyok a Szerkesztő Urnák legőszintébb tisztelője Dr. Vita Emil tanácsnok. Az élelmezési munkások panasza. A főváros élelmezési üzemeiben, a községi kolbászgyárban, a lóhusüzemben s az élelmiszer - árusitó üzletekben alkalmazott munkásokk elhatározták, hogy panaszt terjesztenek a közgyűlés elé. A munkásoknak az a panaszuk, hogy 30—40 százalékkal kisebb bért kapank, mint a magánüzemek munkásai. így a községi kolbászgyár 35—45 korona heti bért fi zet, mig a magánüzemben 60—70 korona a heti bér. A munkások dr ág as ági pótlékot kérnek a fővárostól s azt mondják, hogy ezt a pótlékot már megígérték nekik, de nem teljesítették az ígéretet. Telefon 115-71 OLYMPIA Erzsébet-köruí 26. sz. Minden hétfőn és csütörtökön uj műsor. A legértékesebb és legújabb mozgófényképek kerülnek bemutatásra.- Helyárak : Fenntartott páholyülés K. 1.60 Páholyülés Fenntartott hely Zsölye ......... Zá rtszék ... ... .. 1.20 — .90 —.70 —.50 Telfeon: 115-71 f:”ií Ml# Bründl János csá«z. és kir. udvari szállító egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Óvoda-utca 34. Központi fűtés és Tj/}2,a”": Városi vízmüvek, szellőztetés. Viz- ,8_19 csatornázások és vezeték, csatorná- derítőtelepek. OO zás é* légszeez- Gyógy- és gőzberendezések. OO fürdők. OOOOOO Tisztviselők szervezkedése. Napról-napra nehezebb a megélhetés és a nagy drágaság elsősorban azokat érinti, akik előre meghatározott fizetésből, tehát fix-illet- ményből kénytelenek élni. Nem egyszer tettük már szóvá ezen a helyen, hogy a nagy drágaság különösen a hivatalnokokra hárít borzasztó megélhetési gondokat és ma semmiféle olyan tünet nem mutatkozik, amely arra engedne következtetni, hogy a drágaság csökken, tehát a megélhetés könnyebbé válik. Ólomsullyal nehezedik a hivatalnokokra a mai tűrhetetlen drágaság és mivel sem az állam, mint munkaadó, sem pedig a bankok, vagy magánvállalatok nem részesítik alkalmazottai Icát abban a fizetésben, amit végzett munkájuk után joggal megérdemelnének, a tisztviselők utolsó kétségbeesésükben szervezkedésre gondolnak. Nagygyűlést tartottak a napokban és itt kifejezést adtak a kétségbeejtő kenyérgondoknak és egyúttal a legerélyesebb agitációt helyezték kilátásba, hogy minden hi vatalnokot megmozgatva, a tömörülés eszméjét minden vonalon keresztülvive, hathatós eredményt tudjanak elérni munkaadóiknál. Ez a szervezkedés annál fontosabb és a tisztviselők elhatározása annál inkább kiemelkedik a szokásos agitációs gyűlések kereteiből, I mivel a gyűlésen a kormányhoz közelálló kép- i viselők is jelenvoltak, sőt azon elnöki tisztsó- j get vállaltak. A tisztviselők szónokai uni-sono hangoztatták, hogy felülről kell megindulnia I a fizetés megjavításra vonatkozó intézkedéseknek, mert ma mindenkinek be kell látnia, hogy amikor a drágaság 300o/0-kal nagyobb, [ mint ezelőtt két éve, ugyanakkor 20—30o/0- j kai magasabb fizetésből megélni lehetetlenség, t Örömmel üdvözöljük az összes tisztviselők j tömörülését és elszánt elhatározását ós reméljük, hogy céljukat el is fogják érni, mert ma azoknak, akik a hivatalnokok fizetését megállapítják, be kell látniok, hogy üres gyo- I mórral agyondolgoztatott hivatalnokoktól jó munkát várni nem lehet, s ha idejekorán a fizetés javítást nem rendezik, a tisztviselők a legsúlyosabb gondok közé jutnak. A devizaközpont. A múlt héten, február 24-én kezdte meg a devizaközpont működését. Mindazok a reménységek, melyeket a központ működéséhez füzünk, valóra fognak válni. Már az első napon ugyanis éreztette a központ jótékony hatását. Az árfolyamok átlag I fél százalékkal javultak egy nap alatt, s remélhető, hogy a javulási processzus folytatódni fog. A devizaközpont legfontosabb célját már is elérte, nevezetesen megszűnt a piac szervezetlensége. Ha egy hónappal ezelőtt egy kereskedőnek száz márkára volt szüksége, huszonöt helyre kellett telefonálnia, s mindenütt más és más árfolyamot kapott. Ez a rend- j szertelen szervezetlenség meg fog szűnni a devizaközpont működésével, mert minden nap megállapítják a hivatalos árfolyamokat, s így mindenki tisztában lesz az egyes külföldi fizetési eszközök árával. Éppen a legfőbb ideje volt a valuta-központ megalapításának. Támadják a kereskedelmet. Néhány hót óta a parlamenti pártok egy csekély árnyalata. azzal gyönyörködteti az országot, hogy a. kereskedelmet, az u. n. közvetítő kereskedelmet, a legsúlyosabb uzsoravádakkal illeti. A kenyér drágulását, a ruházkodási cikkek 200 i százalékos áremelkedését a kereskedelemre- há látják, s még abban is a magyar közvetítő kereskedelem a hibás — szerintük — ha | egyik-másik cikkben hiány mutatkozik. Ezeket a támadásokat Ullmann Adolf főrend igen zseniálisan ki parírozta a légii letékesebb helyen, I a főrendiházban s a tőle megszokott higgadtsággal ós fölényesen nyugodt hangon bebizo- I nyitotta, hogy a vádak tömkelegé alaptalanul éri a magyar kereskedelmet. Ami véleményünk szerint is sokkal jobban tennének azok a frakciók, amelyek folyton vádolnak teli szájjal, ha elhallgatnának, mert az agráriusok a legnagyobb árdrágítók nemcsak a háború alatt, hanem békében is, s ha ez az ország kapzsiságuk miatt éhen halna, az is az ő «becsületes» lel kükön sz áradna. A kenyér. Még’ messze vagyunk egyelőre az aratástól, de a jövő kenyere már gondokat éleszt bennünk. Az időjárás ugyanis kecb vezőtlen. A folytonos esőzés miatt széles ez országban nagy a panasz. A szántóföldek egy része viz alatt áll, s a megművelhető talaj P6£ig nem vethető be a túlságosan kedvezőtlen időjárás miatt. Ha ma összeírnánk a bevetetlen területeket, a statisztika a múlt évinél kedvezőtlenebb képet mutatna. Ezekhez a bajokhoz járul még a munkáskéz hiánya. Érthetetlen okokból a munkabíró foglyokat a mezei munkához nem akarják kirendelni. Példát kellene vennünk ebben a tekintetben is a német szövetségestől, mert Németországban fél millió orosz segédkezett a termés betaka- ritasanal. Nálunk is be kell latnia a hadvezetőségnek, hogy a foglyokat mezei munkára ki kell adni, s a kormánynak legfőbb gondját az képezze, hogy a mezei munkálatokat zavartalanul és fennakadás nélkül végezzék. Az Omnia uj műsorán a legérdekesebb összetételben tárulnak a néző elé a legújabb és leg’művé- szibb értékű felvételek. Az Omnia kitűnő műsora élén áll a Dardanellákról készült egyetlen hiteles felvétel,^ mely kizárólag az Omniában kerül bemutatásra „Az ántánt utolsó napjai a Dardanellákon“ címen. A műsor másik ékessége a „Szerelmi baleset“ cimű 8 felvonásos vígjáték, melyben Henny Porten művészete legjavát nyújtja. Mint harmadik attrakció „A Zsuzsi“ cimű 8 felvonásos művészéletkép szerepel a műsoron. Tekintettel a műsor gazdagságára és terjedelmére, az Omnia előadásai uj beosztást nyertek és a mai naptól kezdve délután 5, V28 és FdO órakor kezdődnek és folytatólagosak. Közgazdasági hírek A Belvárosi Takarékpénztár kögyülése. Ä Belvárosi Takarékpénztár RészvónyUársaság- tegnap tartotta XXIII. rendes közgyűlését Székely Ferencz udvari tanácsos elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Veres József ügyvezető igazgató előterjesztette az igazgatósági jelentést, kiemelte, hogy az intézet csak a szorosan vett takarékpénztári üzletágakat Wi tiválta, majd rámutatott a betét-üzlet örvendetes fejlődésére. A zárszámadások megfelelő leírások után 1,354.930.44 К tiszta nyereséget eredményeztek, melynek felosztására vonatkozólag az igazgatóság javasolja, hogy az alapszabályszerü levonások után fennmaradó összegből 100.000 К a rendes és 100.000 К a külön tartalékalaphoz csatoltasség (miáltal az összes tartalékok 5,200.000 koronára emelkednek), az 1915. évi 23. számú szelvény részvényenként 27.50 koronával való beváltására 880.000 K, köz- és jótékony célra, az év folyamán már kifizefett összegeken felül további 10.000 К forditassék, mig a fennmaradó 82,905.85 К uj számlára vitessék át. A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentését tudomásul vette, a nyereség felosztására vonatkozó javaslathoz hozzájárult ós úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. Ezután az igazgatóságba megválasztattak a kilépő tagok : királykuti Bachruch Károly és Elbogen Károly, a felügyelő-bizottságba, Püspöky Emil, dr. Dörschug Antal, Francois Lajos: Girardi József, Halápi Oszkár, dr. Kraemer József és Silberberg Károly. Végül a közgyűlés dr. Ilosmy Lajos államtitkár, részvényes indítványára az intézet vezetőségének ós tisztikarának buzgó és eredményes működéséért köszönetét szavazott. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Székely Ferenc udvari tanácsos elnökké, solyomi dr. W^ágner Géza és királykuti Bach- ruch Károly udvari tanácsosok alelnökökké újból megválasztattak. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár igazgatósága legutóbbi ülésében érdeme elismeréseid Péteri Jánost és Ivángi Gyulát ügyvezető-igazgatókká, Khayll Elemér és Zechmeister Nándor aligazgatókat igazgatókká, Károly Henrik, Paulay Viktor, Harsány Lajos, Jcly János, Becht Albert és Bäcker Zoltán cégvezetőket aligazgatókká nevezte ki. A Magyar Általános Takarékpénztár mérlege. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság a tegnapi napon tartott ülésén megállapitotta az 1915-ös üzletév mérlegét. Az elmúlt év 3.001.846 korona 75 fillér tiszta nyereséggel zárult, a tavalyi 2,490.150 korona 04 fillérrel szemben, az idei év tehát 511.196 korona 71 fillérnyi összeggel nagyobb hasznot eredményezett. Az igazgatóság elhatározta, hogy a március 7-ére egybehívandó XXXIV-ik közgyűlésnek javesolni fogja, hogy -a részvényszelve- nyek 33 koronával (= 6.6% tavaly 28 korona == 5 6%) s a még forgalomban lévő 1000 darab alapitói elismervény szelvényei 27 koronával váltassanak be. A fennmaradó összegből a tartalékalap, az alapszabályszerü 139,425 korona 12 fillér helyett 300.000 ko- ronávat (tavaly 200.000 korona) javadalmaztassék, mely összeg odautalásával az 7,500.000 koronára emelkedik, mig a maradók 258.381 korona 54 fillér uj számlára vitessék át.
