Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
Független Budapest i -.... . • ■hozzájárult. Hogy a «Független Budapest» tábora tiszta képet nyerjen erről a fontos kérdésről, egyenesen Bérezel dr. tanácsnokhoz fordultunk felvilágosításért. A pénzügyi ügyosztály kiváló vezetője lekötelező készséggel adta meg a következő -magyarázatokat:- Azok a pénzügyi tranzakciók, amiknek Keresztülvitelével most foglalkozunk, háromkategóriába tartoznak. Mindegyik önálló egésze a főváros pénzügyi igazgatásának s tisztára csak a véletlen hozta magával, hogy egy- időbén kerülnek döntés alá. (Az élelmiszerakció) A világháború alatt a főváros első nagyobb gondja akkor jelentkezett, amikor az élelmiszerdrágulások folytán a közgyűlés elhatározta, hogy huszonkét milliót bocsát a tanács rendelkezésére abból a célból, hogy bizonyos élelmicikkeket vásároljon össze s igyekezzék ezekkel részint az árak rohamos és abnormis emelkedését megakadályozni, másrészt olyan szükségleteket kielégíteni, amelyek esetleg hiányt szenvedhettek volna. Amikor ez a közélelmezési akció megindult, az erre a célra szükséges pénzösszeget a központi pénztár a különböző kölcsönpénzekből folyósította, nagyobbára annak' a nagy beruházási kölcsönnek maradékaiból, amelyet néhány óv előtt vett fel. Ez az állapot azonban nem lehetett kielégítő, mert a rendelkezésünkre álló összegek csekélyeknek bizonyultak. Gondoskodni kellett tehát egy olyan szilárd bázisról, amely lehetővé tegye, hogy a közélelmezési akció abban a keretben folyjon le, amelyet számára a közgyűlés intenciója és a fogyasztók érdeke megszabott. Erre a célra szolgál az a 22 milliós folyószámla-hitel, amelyek a postatakarékpénztár nyitott a számunkra. Mi a szükséges összegeket a nagybankok utján utaltatjuk ki magunknak a postatakarékpénztárnál. Ez azonban csak formalitás, amire azért van szükség, mert a postatakarékpénztár statútumai szerint ez az állami intézet csak közhitelű pénzintézeteknél helyezheti el gyümölesözőleg a pénzét. Ezzel azután az egész közélelmezési akció pénzügyi részét önálló ni a pókra fektettük, a kölcsönalapok, amikből eddig fedeztük az élelmezési kiadásokat, visszakapják a KJ milliójukat, amivel elértük azt is, hogy ez az ösz- szeg is eredeti rendeltetése szerint lesz felhasználható. A postatakarékpénztárnak a 22 millió fel- használásáért mindössze 4.85 százalékot fizetünk, ami azért fontos, mert ha mi drágán kupitok ezt a folyószámla-hitelt, kénytelenek lennénk az ebből a pénzből beszerzett árukat is drágábban hozni forgalomba, ami viszont ennek az akciónak közérdekű jellegét befolyásolhatná. Nyugodt lélekkel el lehet tehát mondani, hogy az adott esetben és a fennálló kényszerítő körülmények között ez a 22 milliós közélelmezési folyószámla-hitel pénzügyileg nem jelenthet külön megterhelést. (Az uj folyószámlakölcsön) Köztudomású, hogy 1918. végén 25 milliós függő kölcsönt vett fel a főváros 1915. április 15-iki visszafizetési kötelezettséggel. Amikor 1915. tavaszán már hónapok óta dúlt a világháború s a pénzügyi konjunktúrák teljesen tisztázatlanok és zavarosak voltak, gondolni sem lehetett arra, hogy ezt a függő kölcsönt uj hitelnyitás nélkül visszafizethessük. Egy segítettünk tehát egyelőre magunkon, hogy a függő kölcsönt egy évvel meghosszabbitoltuk. Tulajdonképen precíz értelemben nem is volt ez meghosszabbítás, mert 1915. április 15-én egy évi lejáratra felvettünk újra 25 milliós függő kölcsönt, amiből visszafizettük a lejártat. Ebből az egész tanza keiéből a fővárost csak bizonyos csekély és természetszerűen előállott kamatkülönbözet terhelte. Veszedelmesen közeledvén újra a függő kölcsön visszafizetési határideje, gondoskodnunk kellett arról, hogy ez a lejárat ne találjon készületlenül minket. Erre a célra szolgál az a 30 millió koronás f о I vész ám 1 a - kölcsön, amelyet a nagybankok égisze alatt tömörült mindazok a pénzintézetek adnak a fővárosnak, amelyek a legutóbbi nagy kölcsönnél egységesen vettek' részt. A 30 millióból mindenekelőtt április 15-én visszafizeti a főváros a 25 milliós függő kölcsön maradványát, ,21 és fél millió koronát, ami azért csak ennyi, mert időközben bizonyos kötvényekét, illetve váltókat, körülbelül 3 és fél millió korona értékben úgy keljeit beváltani, hogy nem lehetett újra meg- hosszabbitani. Ilyenformán ebből a kölcsönből körülbelül 8 és fél millió korona forgó tőkéje marad a fővárosnak, ami elsősorban és kizárólag fizelőképességünknek fenntarfására fog szolgálni. Ezt úgy. kell érteni, hogy a fővárosnak bevételei folytonos csökkenése dacára bizonyos fizetési kötelezettségei mégis állandóan esedékesek. A fővárosi pénztár nem ni vatkozhatik ilyenkor arra, hogy a normális bevételei apadtak, hanem fizetnie kell. így például a Magyar Villamossági megváltási árából májusban esedékes 4 és fél millió, decemberben 9 és fél millió korona. Az ilyen természetű fizetési kötelezettségeknek fedezetéül, illetve a fedezeti készletek kiegészítéséül fog szolgálni a 30 millióból fennmaradó 8 és fél millió ко о ia, mint a központi pénztár fizető- képességének egyik reális biztosítéka. Ez a kölcsön, miután a mindenkori bankrátánál csak egy percenttel drágább, a kezelési jutalékkal együtt 6 és négytized százalékos kamatmegterhelést jelent. A, mai pénzügyi viszonyok között ez a főváros szempontjából a legelőnyösebb feltételű megterhelés, amit magára vállalhatott. (A márkakölcsön) A harmadik tranzakció a nagy német kölcsön törlesztésével áll szoros összeköttetésben, illetve a törlesztésnek egy olyan megoldását készíti elő, amely a fővárost sok' gondtól sza baditjja meg, de ugyuttal effektiv megtakarítást is jelent. Tudvalevő, hogy a korona disz- ázsiója ma meglehetősen magas. A márka valutája, amely a háború előtt 117.56-on állott, ma felszökött 145.25-re, de állott már 151-en is. Ez a nagy valuta-különbözet meglehetősen súlyos terhet jelent a fővárosra nézve, amelynek a német kölcsönre félévenként 2.600.000 márkát kell törlesztenie. A részletvisszafizetés csak márkában történhetik, vagyis a fővárosnak' minden január és junius elseje előtt be kellene szereznie 2,600.000 márkát, hogy fizetési kötelezettségének megállapodás szerint eleget tehessen. A márka beszerzése a disz- ázsió alapján minden egyes törlesztésnél 720 ezer korona különbözeiét tesz ki. Vagyis minden törlesztési részlet a márka valutájának emelkedése folytán mgg külön 720.000 koronájába kerülne a fővárosnak. A fővárosnak ezen a szorult helyzetén segít a .Magyar bank, amikor 13 milliós márka-kölcsönt bocsájt a rendelkezésünkre. Ebből a 13 millió márkából Ivét éven át akadálytalanul eleget tehetünk márkában fennálló fizetési kötelezettségünk nek. A kölcsönt tiz év múlva, ugyancsak márkában tartozunk' visszafizetni. Ekkor már előreláthatólag újra helyreállotta normális valuta- forgalom, vagyis a fővárosnak ez az egész tranzakció előreláthatólag nem fog többe ke j’ülni, mint amennyit a kamat és az átvételi árfolyam különbözető tesz ki. Semmiesetre sem fog azonban évenként 1 millió 400.000 koronájába kerülni az, hogy egy nagy beruházási kölcsönét a megnagyobbodott valutájú márkában kell visszafizetnie. (A kormány kötelessége) A pénzügyi bizottságban letárgyaltuk azt a felterjesztést is, amelyet az adó-, bélyeges illetékmentesség generális megadása tekintetűben a kormányhoz fogunk intézni. Ennek u kérdésnek sokkal nagyobi) a gyakorlati jelentősége és értéke, mint első pillanatra lát Sjdk, főleg azok előtt, akik tudják, hogy a főváros kölcsönmüveletei eddig is részesültek ezekben az állami kedvezményekben. Ez igaz, de minden egyes esetben külön keli folyamodni s ez feleslegesen bénítja meg a főváros pénzügyi gazdálkodását. A jövő szignaturája azt mutatja, hogy ezentúl nem igen fogunk operálni nagy, több száz milliós kölcsönökkel, mert nem lesz értelme annak, hogy bizonyos beruhazá ok pénzügyi likvidálása után kölcsöntőkéink felhasználhatatlan részeit kamatozatla- nul, illetve befektetétlenül heverhessük. Ellenben minden valószínűség amellett szól, hogy a jövőben mindig esetről-esetre szóló, kisebb kölcsönökkel fogunk operálni éppen olyankor és éppen csak annyival, amikor és amennyire a beruházási szükségletek kielégítése szempontjából szükség lesz. Ha pedig ezeket a kölcsönöket a mai rendszer szerint, a törvény- hozás által utólag megadott adó, bélyeg és illetékmentesség melleit kell majd lebonyolítanunk, igen könnyen megtörténhetik, hogy a légkedvezőbb konjunktúrákat e lényeges állami kedvezményeknek korlátlan biztosítéka nélkül el fogjuk szalasztani. Amikor előzetes kormányjóváhagyás nélkül semmiféle pénzösszeget fel nem használhatunk, igazán nincs semmi értelme älinak, hogy minden egyes esetben az adó, bélyeg és- illetékmentesség megszerzésének körülményes törvényhozási procedúráját izzadjuk végig és böjtöljük ki. Remélhetőleg sem a belügyi és pénzügyminiszter urak, sem a törvényhozás nem fognak .elzárkózni az elől, hogy a fővárosnak' az adó, bélyeg és illeték- mentességre és a pupillaritásra vonatkozó generális jogot épp úgy megadják, ahogy azzal például más állami hitelű közintézmények rendelkeznek. (A főváros vagyoni állapota) A képviselőházban azzal a váddal illették a tanács pénzügyi gazdálkodását, hogy az az eladósodás ösvényére viszi Budapestet. A polgármester ur érre a vádra már a legilletékesebben megadta a méltó választ. En a polgár- mester ur ama kijelentéséhez, hogy Budapest Európának egyik leggazdagabb városa, szívesen szolgálhatok egy-két száraz és rideg adattal is. A főváros netto vagyona ma, vagyis minden adósságunkat leszámítva, az a pozitív vágyón, amit akár pénzre is felválthatnánk, ha a közérdek иду követel né, a legutolsó becslés alapján körülbelül kétszázhetven millió korona. De a tényleges vagyon még ennél is jóval nagyobb, inert hiszen ez a számítás leltári értéken alapul, már pedig köztudomású, hogy a tényleges érték a leltári értéknél mindig jóval nagyobb. Ez a 270 milliós vagyon becslés még 1909-ből való._ Azóta 1914-ben is meg kellett volna ejteni a becslést, de ezt a háború miatt elhalasztottuk. Az 1909. óta beállott értékemelkedést igen pesszimisztikus számítással 80 millió koronában lehet felvenni, vagyis a főváros ma legalább is 350 millió vagyonnal rendelkezik. A főváros kölcsönügyletei, amint ezt a polgármester ur jellemezte a legtalálóbban, tulajdonképen nem egyebek vagyonváltozásnál. A tehertételek vagyonná, beruházássá változnak át, ami minden esetben értékemelkedést teremt a főváros vagyoni állapota szempontjából. Ilyen körülmények között szinte nevetséges a könnyelmű gazdálkodást szemére vetni a mai adminisztrációnak, amely a kominunizálással igyekszik a főváros megnagyobodott kulturigényeire szükséges tőkékre biztos . fedezetet teremteni. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó: B. Virágfa Géza. KOVÁID FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. ■■■■■■# Gyű jtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
