Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-23 / 8. szám
Független Budapest 9 Ion senki sem keresett annyit, mint ő vs azt se feledjük el, hogy a legutóbb családi részvénytársasága tőkét emelt, mert nem bírja már kimutatni a nagy osztalékot. Ki adjon, ha- nem Weisz Manfred? De ahelyett, hogy ezt mondták volna el a bizottsági tagok, azon vitatkoztak, hogy melyik városban van a legtöbb tüdőbeteg. Tudományos kérdéseket vetettek föl. pedig ezeket kellett volna elmondani. Ami pedig magát az ügyet illeti, a polgármesternek van igaza abban, hogy nem a szanatórium terjeszti a tuberkulózist, hanem azok, akik nincsenek benn a szanatóriumban. Legfeljebb azt lehet rossz néven venni, hogy ilyen esetekben nem előzetesen kérik ki a főváros véleményét, hanem befejezett tények elé állítják. Ami az átengedett tízezer négyszögölet illeti, nem olyan jelentős a terület, hogy oda ne lehetne adni, inkább az a baj, hogy az ilyen szanatóriumnak védőzónája van s ez is természetesen a főváros erdőterületére esik ilykóppen. Mindezeket letárgyalván, azt hisszük, legalább egy hónapi szünetet kapott a közgyűlés. Ha csak a takarmánygyár ügyében készült előterjesztést nem akarja forszírozni a tanács, alig lesz ok a közgyűlés hamarább vaké összehi vására. A kormány és az idegen- forgalom. (A főváros akciója.) Szinte kiáltó szó a pusztában az a nemes buzgalom, amellyel a főváros idegenforgalmat akar teremteni magának és. a fővároson át azoknak a természeti és tudományos értékű helyeknek, amelyek még az országban az idegen látogatás szempontjából számba .jöhetnek. Az idegenforgalom megteremtésének ma valóságos apostola a fővárosi tanács, amely nagyszámú gondjai közepette erről a feladatáról sem f eleji kőzett meg. A tanács ez irányú intencióit l'ita Emil dr. tanácsnok képviseli és hajtja végre. A közgazdasági ügyosztály sokoldalú és agilis vezetője képviselte a fővárost azon a. ' kongresszuson- is, amelyet a hőmet idegenforgalmi egyesület hivott össze. Vita Emil dr. tanácsnokhoz fordultunk tehát, hogy ennek a nagy fontosságú kérdésnek állásáról tájékoztathassuk a «Független Budapest» utján a városi polgárságot. Az értékes és sok tekintetben pesszimisztikus felvilágosítás, amit kaptunk, igv hangzik: Nagyon nehéz ennek az ügynek állásáról valamit is mondani. A főváros valósággal apostolságot vett magára, amikor az idegenforgalom megoldásának problémáját teendői közé sorozta. A közöny ezzel a kérdéssel szemben elképzelhetetlenül nagy s főleg szembetűnő azoknál a hivatalos köröknél, amelyeknek állásfoglalásától a főváros intencióinak sorsa függ. A kormány egyáltalán nem törődik ezzel a kérdéssel. Igaz, hogy más feladatok lekötik a figyelmét és a munkaerejét, de viszont azt sem lehet elhallgatni, hogy mindezek mellett volna módja és alkalma arra is, hogy határozott állásfoglalással jó útra terelje a főváros akcióját. A kormány álláspontjának ismerete nélkül mi csak tervezgethetünk, előkészíthetünk, de érdemileg egyetlen lépést sem haladba tunk előre. Pedig most már olyan vágányra terelődött ez a - kérdés, hogy rövid időn belül a kormány sem térhet ki a pozitív állásfoglalás elől. Nem szívesen s bizonyos fájdalmas érzéssel hivatkozom arra, hogy az osztrák körök s főleg a németek már most milyen hatalmas apparátussal igyekeznek hasznukra fordítani várható idegenforgalmi előnyeit annak a zárt területnek, amely a középeurópai négyes-szövetség országainak területén alakult ki. A béke korszaka nem fog mindjárt teljes kibéküléssel megkezdődni, s a németek és az osztrákok számítanak is arra, hogy hosszú évekig egymásra és szövetségeseinkre leszünk utalva tiszta kölcsönösségi alapon. Lám, a bécsiek egyetlen alakalmat sem mulasztanak el, hogy magukra, tereljék a balkáni szövetségesek figyelmét. Weisskirchner bécsi polgármester a bolgár királynál főleg azért volt audiencián, hogy lelkére kösse, hogy a bolgár idegenforgalmat uralkodói erélvé- vel terelje Ausztria és főképpen Pécs felé. A németeknél egyenesen kormány- feledat az idegenforgalmi kérdés megoldása. Egyedül inálunk nem törődik a fővároson kívül ezzel a kérdéssel senki. De azért bízom benne, hogy azok az ököl- esapások, amikkel ennek a problémának kapuját a németek, és az osztrákok döngetik, megmozgatják a mi kormányköreink közönyének sziklafa lát is. S ha majd rájönnek a mi grajiz dereink arra is, hogy ne mindig az egymás vevőit csalogassák magukhoz, hanem, v essék, rá magukat az idegenre is. , persze szolid és tisztességes üzleti alapokon,: akkor helyes vagányra ér ennek a kérdésnek megoldása is. Azok a kifogások, hogy azért nem lehet kellő idegenforgalmunk, mert szállodai es bérkocsi-iparunk nem állanak kulturnivon, csak átmeneti kifogások lehetnek. Nevelni kell rendszeresen intézményeinket arra, hogy az idegenben megbecsülendő értéket lássanak. És én hiszem is, hogy fáradozásaink gyümölcsei megérnek s ha majd megrázzuk egyszer a fát, a mi számunkra is hull róla érett gyümölcs. A német és osztrák törekvéseknek meg kell mozgatniok a mi hivatalos apparátusunkat is s meg kell törniük azt a képtelen közönyt, amely az idegenforgalmi kérdés nagy gazdasági hasznait jelenleg még figyelemre sem méltatja. Vita Emil dr. teljes és hü képet ád e rapszódikus nyilatkozatban azokról a nehéz ségekről, amikkel a fővárosnak meg kell küzdenie, ha azt akarja, hogy idegenforgalmat teremtsen magának. Csak a kegteljesebb elismeréssel lehet tehát fogadni azt az állandó , és éber munkálkodást, amelyet a tanács kifejt, hogy ezt a kérdést átsegítse a közöny ; és a nemtörődömség súlyos akadályain. A maximális árak a kisfogyasztásban. (A hatósági intézkedések érvénye.) Hónapokkal ezelőtt, amikor a fogyasztó polgárság a lehetetlen élelmiszerárak miatt feljajdult és hatósági intézkedéseket követelt, abban a naiv hitben ringatta magát minden ember, hogy az árak maximálása . végre rendet fog teremteni abban a eháoszban, amit a gyomor körül lelketlen uzsorások kavartak. Arra gondolni sem mert senki, hogy a megállapított legmagasabb árakat ne respektálják azok, akiknek ez elsősorban kötelességük. Szomorú és megdöbbentő elfajultságnak a tünete, hogy a háború tizenkilencedik hónapjában be kell vallani, hogy a hatósági erély teljesen csődöt mondott, mert a maximális árakat. éppen csak az tartja be kereskedőink, között, aki akarja. Nyílt titok, hogy a hus- nemüeknek hatósági árait például a mészárosok és a hentesek egyáltalán nem respek- j tálják. Számtalan példát tudunk erre, de óp- i pen elég, ha csak. egyet említünk fel. A főváros tanácsa február tizen hatodikétól kezdő- j dőleg kormányfelhatalmazás alapján többek kö- j zott megállapította a sertéshús maximális árát ! is, kilónként húsz fiiérrel alacsonyabban a ; januári árnál. S erre mi történt? A mészárosok továbbra is a januári árakat tartották érvény- ! ben. A fogyasztók hiába hivatkoznak arra, í hogy a hatósági árjegyzés húsz filléres mér- mérséklést biztosit a számukra, a huskeres- j ketlők ezt figyelembe sem veszik, sőt ciniku- ; san be is ismerik, hogy a sertéshúst olcsób- ■ ban kellene aduink, de ők még sem adják olcsóbban. Ez az állapot egyenesen felháborító. Hi I bás benne természetesen a fogyasztó-pübbhuip is, mert 'elmulasztja azt, hogy a maximálással ; nem törődő üzlettulajdonosokat feljelentse a i rendőrhatóságnál, amelynek ellenőrzése alá a ! hatósági árak szigorú betartása tartozik. De a fogyasztóknak meg van az a mentségük, hogy pillanatnyilag ki vannak szolgáltatva az árusoknak. Mi mentségük lehet azonban azok- j naiv a henteseknek és mészárosoknak, akik I lelketlenül visszaélnek a polgárság szőreit helyzetével és utón-útfélén megkísérlik, hogy több bőrt nyúzzanak, le a rókáról, mint amennyi egyáltalán van rajta?! A főváros tanácsának és a rendőrségnek figyelmébe ajánljuk ezeket a képtelen állapotokat. A polgárság legeminensebb érdeke, hogy ez az elfajult állapot ne ingassa meg még jobban azt a bizalmat, amellyel az adófizető fogyasztók eddig a hatósági intézkedéseket fogadták. A tanácsnak és a rendőrségnek minden rendelkezésükre álló eszközzel biztosítani kell a maximális áraknak rigorózus betartását. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó : B. Virágh Géza. BRISTOL kalapáruda Váczi-Exörut 21. Salgótarijáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, iiagymányoki, 55 karwini-. ostrani és porosz szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasuti- és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szakokban is szállít: Salamon Jakab és Tsa. szésmassykereskedés Budapest, V., Erzsébet tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73—97, 73—98, 73 — 99, 156-56, 172 26. ШИЛ FEST. TISZTIT! Gyár és főüzlet: f 1 !%#á§ssi BRie Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Byüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
