Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-27 / 52. szám

(i

Független Budapest

zül a munkásság oly sorrendben érkezzen meg, hogy az építési folyamat e tekintetben se legyen akadályozva.

Ellentétben azzal a vi lamos és gázáram megdrágítására irányuló irányzattal, amellyel a főváros most örvendeztette meg a főváros lakosságát, ezek minél szélesebb körben való népszerűsítésre, olcsósitására irányuló előkészületeknek mihamarább meg kell történnie. A villamos áramszolgáltatásnak a háború előtti áraknál is mintegy 30 — 40°lo-kal kellene olcsóbbnak tennie, ami által szélesebb rétegeknek is lehetővé tétetnék — ez áramok igénj^bevétele. Annál nagyobb volna a tényleges jövedelem, mert az ismeretes német statisztikai adatok bizonyítják, hogy német körben, ott, ahol az 50 pfenniges kelowatt áramár mellett 1000 lakosra 6000 watt fogyasztás esett, a 25 pfg. ár mellett már 24.000 kilowatt fogyasztatott.

Überlandzentrál-ékat, vagyis oly áramszolgáltató központokat kellene létesíteni, amelyek mintegy 25 kilométeres körzetben a környékbeli mezőgazdaság számára szállíthatnák a mezőgazdasági gépek meghajtására szolgáló áramot. Ebből óriási jövedelemre lehetne szert tenni, de a mi még fontosabb, a főváros élelmezésére az intenzivebb megmunkálás és kihasználhatóság utján ez az uj intézmény igen üdvös befolyással lenne.

Az áramszolgáltatás megokolásával járó uj fogyasztókörök bevonásának nagy előnyét még abban is látjuk, hogy igen sok a szerelő iparkörébe tartozó hadirokkant és kisiparos is- uj munkaalkalomhoz jutna, de általában és nagyon megkönnyittetnék az ipari produkció.

Németországban a csökkenő irányzatú gázvilágitás- sál szemben a háztartási gázszolgáltatás, vagyis a nappali produkció jut túlsúlyra, hova-tovább mi is ezt fogjuk tapasztalni s ott ma már inkább kőközpontok, mint világítást szolgáltatók e telepek. Ezt az irányzatot kell nálunk is követni.

A háboruokozta költségeket a hadikincstár terhére vissza kellene szerezni, valamint feltétlenül ki kell a városi üzemek adómentességét is eszközölni. Szinte utópia, hogy a közüzemek jövedelmét, amelyek a közjó javára szolgálnak, az állam még külön meg is adóztassa.

A betterment kérdését teljesen tisztázni kellene, hogy annak azonnal érvényt is lehessen szerezni.

Rendezni kell, a szakkörök bevonásával, tisztán gyakorlati alapokon, az ipa*-tanonciskolák szakokta tásának kérdését is.

Városrendezés szempontjából tisztázni kellene véglegesen a városháza elhelyezésének, a sugárul kiépítésére vonatkozó, még mindig vajúdó kérdéseket, a közforgalom javítására feltétlenül hive vagyok a városi tásnak, szintúgy a közvilágítás megváltásának, ezek igazán oly üzemek, melyek várositást várnak. Tisztázni kell és pedig elvileg azt, vájjon az adó- mentességgel elértiik-e eddig bizonyos városrészeknek óhajtott újraépítését és mily eredménnyel és vájjon ez az eddigi gyakorlat Jenntartandó-e, fejlesztendő-e, vagy egészen elejtendő-e. Erre vonatkozó tanulmány eredménye nagyon érdekelné a székesfőváros egész érdekeltségét. A rendelkezésre álló tér szűke miatt és az okból, mert nálunknál hivatoltabbak is fognak nyilatkozni azok- i ól a kérdésekről, amelyek más nézőpontokból tartják kiemelendőknek a legközelebbi városi teendőket, feleslegessé teszik nekünk ezeknek a részünkről való felsorolását, ezért tisztán ipari szempontból fentiekben foglalkoztunk a feltett kérdéssel.

Frisch Ignác:

— Hogy »mik a főváros legsürgősebb feladatai a háború után ?« erre vonatkozólag egy igen terjedelmes programmot kell majd megvalósítani. Csak röviden érintem a legfontosabb tennivalókat.

Természetesen legelső kötelezettségünk lesz, a háború ejtette tátongó sebek gyors és eredményes gyógyítása minden téren.

Elsőrangú kérdés : a közlekedési ügyek rendezése, a közlekedési eszközök javítása, tökéletesítése és szaporítása. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a közúti és városi villamos vasutak javítását keresztül vihessük, -hogy a közönség könnyebben és zavartalanabbá mehessen hivatása és foglalkozása után. Továbbá fontosnak tartom, hogy minél több automobil, autóbusz, egy és kétfogatu bérkocsi is álljon a főváros közönségének rendelkezésére. Fontos a tervbe vett uj villamos vonalak megépítése. Köztudomású, hogy jó közlekedési viszonyok nagyban hozzájárulnak a főváros fejlesztéséhez.

Sürgősnek tartom arra bírni a MÁV-ot, hogy a »szomszédos« személyforgalom emelése céljából a III-ad osztályú jegyárakat tetemesen alább szállítsa,; vagy pedig a »IV»-ed osztályú személyszállító kocsikat is járasson. Az olcsóbb vitcldij folytán a szomszéd községekből több tej, tojás, baromfi, gyümölcs stb., szóval a legszükségesebb élelmiszerekből nagyobb mennyiség kerülne a pesti piacokra, ami nagyban hozzájárulna a tűrhetetlen árak leszállításához.

Egyik igen fontos és sürgős feladat lesz a lakáskérdés megoldása. Kell, hogy a bérházak építése a háború után hamarosan kezdetét vegye. Minden lehetőt meg kell tenni az államnak, városnak egyaránt, az építkezés megkönnyítésére, s az építkezési kedv emelésére. Valószínű, hogy nagy lesz a fővárosba vándorlás a háború után. A nagy össze-visszaság, nemtudomság, amig a békés társadalomba mindenki újra megtalálja a neki megtaláló helyet, bizonyára mind a centrumba, a fővárosba fogja hajtani az embereket. Hiszen lakáshiány már most is van, hát még akkor milyen lesz, ha ez az állapot bekövetkezik.

Többek közt sürgős tennivalója lesz még a fővárosnak, a már meglevő kórházépitésterveknek gyors megvalósítása.

Mint fontos teendőt megemlítem még az igényeknek megfelelő dunai ke eskedelmi nagy kikötő megépítését.

A főváros sok sürgős és fontos feladatai közül ezeket szeretném megvalósítva látni.

Füredi Gyula:

— Azon kérdésére, hogy »mik a főváros legsürgősebb feladatai a háború után«, az alábbiakban válaszolok :

Nagyon üdvösnek tartom, hogy t. szerkesztő ur, a háború utáni feladatokkal óhajtja foglalkoztatni olvasó közönségét, de — szerény vélemény szerint — a megoldandó kérdések parancsolólag követelik, hogy már most hozzáfogjunk a tényleges kivitelhez.

A közélelmezés és lakásínség kérdése napról-napra fenyegetőbb jelleget ölt, ezek rendezését közvetlenül a háború után már csak befejezni lehet.

A közélelmezés ügye teljesen a kormány kezében lévén, a fővárosra csak az elosztás feladata hárul. Az elosztásnak sok viszontagságon átment intézése, a háború utánig, talán a helyes mederbe terelődik, mert addig még spkat fog tanulni a főváros — persze a saját kárán. Érdemileg ebben a kérdésben a kormány tartja kezében a szálakat ; neki kell gondolkozni a többtermelés — a minőség javítás — és a munkaerő hazatelepitésének problémája felett.

De különösen gondoskodni kell a kormánynak arról, hogy az agráriusoknak nyújtott kedvezmények terhe', igazságos intézkedésekkel levétessenek az ország összlakosságának amúgy is nagyon megterhelt vál- Iáiról.

A lakásügy már magát a fővárost állitja nehéz feladatok megoldása elé. Itt igazán nem lehet a »háború utáni« feladatokról beszélni, hanem habozás nélkül cselekedni kell azonnal. A lakásínség az 1870/71. háború után is forradalmat idézett elő. Hogy most mi fog történni, az egyáltalán nem látható előre.

A főváros némileg csökkentheti a fenyegető veszélyt, ha saját telkein barakszerű lakásokat építtet, házanként vagy házcsoportonként egy-egy közös konyhával. Ezek az építmények a háború után következő tiz- tizenöt esztendőben mindig használatban lehetnének s szociális rendeltetésükön kívül talán a törlesztési és kamathányadot is meghoznák.

Éhez a kormány segítségére csak annyiban kellene apellálni, hogy térítse meg végre a kórházi ápolási díjakat. Ne kívánja azt a lehetetlenséget, hogy a főváros az ország összes betegeit saját költségén ápoltassa. Ne kívánja azt, hogy ezeket a költségeket a keresethiányban sínylődő s rémséges drágaságban roskadozó fővárosi polgárok, az ügyvédek, orvosok, tisztviselők, kereskedők és iparosok viseljék, a gáz, villany, viz s más még eljövendő egyéb célok alakjában.

Ne kívánja ezt a kormány s térilse meg a főváros háborús deficitjét, mely országos jellegű kiadásokból származik.

A főváros pedig tegye meg intézkedéseit a biztosan bekövetkező lakásínség megakadályozására most azonnal, mert ez idő szerint a legutóbb emittált kölcsönkötvényeit 102°/u árfolyamon keresi a közönség.

Ez a tény egyfelől fényes bizonyítékát képezi annak, hogy a főváros kibocsátásai a legjobban fun- dalt papírok ; de másrészt nem tagadható, hogy ebben a jelenlegi abnormis pénzbőségnek is nagy szerepe van.

A pénzbőség azonban a háború befejeztével nagyon sok ember és intézmény keserű csalódására egy éjjelen át fog eltűnni.

Most kell tehát a cselekvés terére lépnünk. A háború után késő lesz !

Minflpnl/j megszereti és dicséri már első próba IvllllUClIKl után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü férfi ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkószitők, IV., Muzeum-körut 15. sz.

Grünfeld Miksa:

— »Mik a főváros legsürgősebb feladatai a háború után ?« Én úgy vélem, hogy ezek a teendők szoros kapcsolatban vannak magával a demobilizálással és azt közvetlenül követő állapottal úgy, hogy a sürgős feladatok önmagoktól fognak jelentkezni és a fővárosnak ezek megoldásával már most kell foglalkozni. A háború kitörésekor sok ezer család a háztartását feloszlatta mert a családfő bevonult, a család vidékre ment. Ez megállapítható abból a tényből, hogy 1914 novemberre az üres lakások száma tetemesen megszaporodott és ez a szám 1915-ben is növekedett. Ezek a családok előreláthatólag vissza fognak térni, mert a családfő keresete előzőleg is a fővárosban volt és valószinű, hogy további tevékenységét is itt szándékozik folytatni. Abból a körülményből pedig, hogy a fővárosban lakáshiány mutatkozik, megállapítható, hogy a háború alatt a főváros új elemekkel növekedett és a főváros ezen felszívó képessége még emelkedni fog, vagyis a főváros lakosainak száma á háború után tetemesen megszaporodik.

Tehát sürgős alakban előtérbe fog lépni, a lakáskérdés, amelynek megoldásával már most kell foglalkozni. A fővárosba sok ezer munkás fog visszatérni, akinek foglalkoztatásáról gondoskodni és illetve akiknek munkaalkalmat teremteni kell.

A főváros tehát nyomban a háború után fogjon hozzá a házak építéséhez, a háború alatt elmaradt közmunkákat, nevezetesen csatornaépítéseket, a függőben levő utca- és járdaburkolásokat csinálja meg és illetve az ezekre vonatkozó munkákat a háború után minden átmenet nélkül azonnal kezdje meg és ezért a részletes tervek már most volnának elkészítendők, hogy a munkakeresők azonnal munkába állhassanak. Az építési iparral számos iparág van kapcsolatban is igy célszerű, ha magánvállalkozók tömegesen építenek; ennélfogva az építtetőknek hosszabb adómentesség stb. volna a kormánynál kieszközlendő.

A most folyó világháború a fővárost nyugatról keletre irányuló forgelom központjává tette, most megvan az alkalom nagy idegenforgalom teremtésére. Ezt én a főváros kereskedelmére és iparára olyr fontos körülménynek tartom, hogy az eire vonatkozó előmunkálatok már most elkészítendők volnának és e célból egy uj önálló szakosztály volna létesítendő oly hivatalnokokkal, akik legalább négy, öt európai nyelvet beszélnek. (Utalok a keleti akadémia növendékeire.)

Dr. Gebhardt Károly:

— Arra a kérdésére, hogy mik a főváros legsürgősebb feladatai a háború után, én is, — mint. valószínűleg többi bizottsági tagtársaim, — csak azzal felelhetek, hogy elsősorban: a főváros háztartásának rendbehozatala, a deficit eltüntetése lesz a legsürgősebb feladat.

Itt nem ötletszerűleg felvetett adók behozatalára, kapkodó pénzügyi politikára, hanem tervszerűen kidolgozott városi adóreformra van szükség, mely mindenkor szem előtt tartja a méltányossági szempontokat és nem gázol át könyörtelenül asalits republieae hamis jelszava alatt a polgárság elemi létérdekein.

De hasonlóan fontos és sürgős feladatok hárulnak a fővárosra socialpolitikai téren is. Sohasem volt oly nagy szükség jól átgondolt és körültekintően intézett socialpolitikára, mint a háború után lesz. Munkaalmakat teremteni a háború folytán existentiájukat vesztett és a harctérről hazakerülő kisiparos és munkásosztálynak : egyike lesz a legnehezebb, de egyúttal a legnemesebb feladatnak, melyben az államnak épp úgy, mint a városnak ki kell majd venni egyaránt a maga részét.

És végül, ha már a sürgős feladatokról beszélünk, — nunc venio ad fortissimum — meg kell sürgetnünk és a törvényhozással együtt meg kell csinálnunk mielőbb a fővárosi törvény revisióját. A törvény revisiója ugyan a törvényhozás feladata, de a törvényhozás támogatása, a reform irányelveinek kidolgozása és a kérdés mielőbbi keresztülvitelének megsürgeiése, a törvényhatóság egyik legsürgősebb teendője lesz.

Véget kell vetnünk a szégyenletes választói bárca-rendszernek, meg kell törnünk a virilismus káros befolyásait és — hogy egy kissé talán már elhasznált kifejezéssel éljek — meg kell