Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-20 / 51. szám

Független Budapest

foglalásában, hiszen ha egy százmilliós kölcsön felvételének elhatározásához elég száz bizottsági tag jelenléte, miért ne legyen elég a gáz árának megállapításához? A tanács most azt is ajánlja a közgyűlésnek : járuljon hozzá a belügyminiszter módosításához.

Szerdán tárgyalja a közgyűlés a dunai rakodópartok bérének fölemelését is. A közgazda- sági ügyosztály ezúttal 30°/o-kal emeli a partbért, ami teljességgel méltányos, hiszen a vállalatok még igy is túlságosan olcsón jutnak parthoz. Sajnos, az idő nem alkalmas arra, hogy a főváros mosl olyan kikötéseket tegyen, amilyeneket Jenes Vilmos ajánlott a pénzügyi bizottságban ; a közgjúilésnek azonban lesz még módja arra, hogy ne csak bért, hanem más, fontos szolgáltatásokat is kérjen a part használata ellenében.

A Teleky-téren is emelés készül. A pénzügyi bizottság a 30°/o-os emelést ugyan 20°/o-ra mérsékelte Hűvös Iván indítványa alapján, kétségtelen azonban, hogy még a 30°/o-os emelés sem nagy’ olyan béreknél, amelyek húsz esztendő óta érintetlenek voltak s a főváros kénytelen volt majd százezer koronát ráfizetni a telepre.

Végül még rádiumot is fog venni a közgyűlés, illetve csak hozzá fog járulni a már megtörtént vételhez. 200 milligram rádiumot vásárolt a főváros a jobbparti kórházak részére 104.571 korona 36 fillérért, ami állítólag még alkalmi ár is. Érdemes kiszámítani, hogy e szerint egy gramm rádium'522.856 korona 80 fillér, egy kiló pedig 522,856.800 koronába kerülne, ha ugyan volna egy kiló rádium a világon.

Összesen negyvenöt pontja van a közgyűlés tárgysorozatának, azonkívül még interpellációra adandó válasz is lesz : Rényi tanácsnok válaszol Baránszkynak a közlekedés dolgában előterjesztett interpellációjára. Tekintettel arra, hogy a közlekedés kérdései most igen aktuálisak, talán nem sablonos választ fognak hallani a szerdai közgyűlésen.

Olympia Mozgó

VII. kerület, Erz sébet-körut 2G. szám.

Hétfő, 1916. december hó 18-tól, bezárólag vasárnap dec. hó 28-ig.

HOMUNCULUS II.

(Homunculus könyve.I

A főszerepekben : Olaf Föns és Friedrich Kühne.

HuncAum

kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betövéseslopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknálFelvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a

ffuPGJilWl

Általános Biztosító R.-T. igazgatósága

Budapest, l/II. kerület, Kávoly-kövút 3. szám

és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12.

Nem kell közlekedési adó!

(Erős mozgalom az adójavaslat ellen. — Dr. Hecht Ernő és Kollár Lajos, a közlekedési bizottság tagjai, nyilatkoznak a javaslatról.)

Az eddig nyilvánosságra jutott adóeszmék közül a villamos vasutak tarifájának medrági- tása hívja ki legerősebben maga ellen a kritikát. Ez az adó csakis a villamoson járó, tehát kevésbé tehetős lakosság ellen irányulna és igy kizárólag a szegény emberek adója volna. A villamosjegyeknek tarifarevizió címén tervezett megdrágítása a mai viszok közt olyan nagyfokú megterhelése a szegényebb néposztályoknak, amely teljes ellentétben áll a főváros fennen hirdetett szociális politikájával.

A törvényhatóság legtöbb tagja és különösen a közlekedési bizottság hozzáértő tagjai helytelenítik ezt az adót és amig a háború véget nem ér, teljesen időszerűtlennek tartják. A törvényhatóság egyik к gfüggetlenebb gondolkodású tagja,.

Dr. Hecht Ernő,

a közlekedési bizottság tagja

a tarifarevizió, illetve az adó kérdéséről a következőkben nyilatkozott a »Független Budapest« munkatársának:

— A tarifareviziót, vagy helyesebben szólva tarifa- drágitást sem a főváros, sem a közönség, sem a villamos vállalatok szempontjából helyesnek nem tartom.

— A főváros szempontjából elsősorban az etikai szempont szól a tarifaemelés ellen. A fővárosnak jelenlegi vezetősége és a törvényhatósági bizottságnak azon tagjai, akik ennek a vezetőségnek támasztó oszlopai gyanánt szerepelnek, a nagyközönség előtt szociális programmot vallottak és szociális alkotások jelszavával indokolták a városi villamos vasút részvényeinek megvételét. Jó, gyors és olcsó közlekedést ígértek és alig hogy a főváros megszerezte a részvénytöbbséget, tarifameléshez folyamodnak, még pedig tisztára fiskális okokból.

Az egyenes adóemelés helyeit a főváros a lakosság széles rétegeit, amelyek legjobban érzik meg a háború nyomasztó terheit, jelentékeny mértékben terheli meg az új fogyasztási adóval.

— A fővárosnak, mint a városi villamos részvénybirtokosának szempontjából a tarifamelés csak egy esetben volna indokolt és pedig akkor, ha az a vállalat, amelynél anyagilag oly nagy mértékben érdekelve van, a háború folytán forgalmi bevételeinek csökkenését igazolhatná. Azonban a helyzet az. hogy épen a forgalom emelkedése folytán a jövedelmezőség a háború alatt határozottan növekedett. Ezzel szemben az áramtermelési költségek nem emelkedtek. A szénre például régi kötéseik vannak a villamos társaságoknak. A drágításra tehát nincs semmi alap, hiszen a villamos társaságok netto jövedelme állandó emelkedésben van.- Berlinben is megindult a háború alatt egy tarifaemclési akció. Azonban elállottak az emeléstől, mert az a felfogás került felül, hogy amíg a háború tart, nem célszerű, nem racionális, de nem is indokolt tarifaemeléssel fokozni a közjövedelmeket.

— Annál kevésbé indokolt a tarifarendezés most, mert a háború alatt a vállalatok nem is tartanak fenn megfelelő forgalmat, nem eszközölnek invesztíciókat s igy a közönség részéről nagyobb díjakat igazán nem igényelhetnek. Sőt, azelőtt kevesebbet kellett várakozni a megállóknál s az utazás is kényelmes volt, inig ma gyötrelmes dolog villamost igénybe venni, tehát még az eddigi árakhoz képest is csekélyebb, mert silányabb szolgáltatásokat kap •a közönség a társaságtól. Mennyire indokolatlan akkor most a 66 százalékos viteldíjemelés ?! f

— Városfejlődési szempontból elsőrendű tényező az olcsó közlekedés. A főváros a perifériákon nagy terjedelmű ingatlanokat szerzett és itt is az volt a

jelszó, hogy szociális és városfejlesztési szempontból történtek a telekszerzések. Ezeknek a telkeknek rendezése, beépítésre való előkészítése, a telkekbe fektetett tőke időközi kamatai és az a nyereség is, amelyre a város ezeknél a transzakcióknál számit, kívánatossá teszik, hogy a telkek minél előbb és kedvezően eladhatók legyenek. Már pedig ezeknek a telkeknek a város beépített részébe való bekapcsolása szorosan összefügg a közlekedési tarifa- politikával.

— A közlekedési költségek drágulása a város sűrűn lakott részein a lakáskeresletet emelni fogja. Jönnek folytán a város belső részeiben a különben is jövedelmezőbb építkezés fokozódni fog és igy fellehető, hogy a közlekedési vállalatok megfogják érezni a forgalom csökkenését. Aki a perifériákon vett eddig lakást, a bérhez mindig hozzákalkulálta azt. mennyibe kerül neki és hozzátartozóinak a villamos közlekedés. Most e közvetett módon drágulni fog a lakás és ez a drágulás ott, ahol többen járnak be napjában a városba, évi összegben annyit tesz ki. hogy fontolóra fogják venni, nem-e előnyösebb beköltözni a város belső részébe. Az építkezők szempontjából pedig annál jobban fizetődik ki az építkezés a város belső részein, minél drágább a közlekedés. Az uj építési szabályzat különben is megadja a lehetőséget a belsőségeken lévő telkek alapos kihasználására, vagyis az a helyzet fog be- állani, hogy idebent a városban még a mellékutcák egy-kétemeletes régi házai helyébe is négy-ötemeletes házakat fognak építeni, mig a perifériákon megnehezül az építkezési fejlődés.

— Nagyon kétséges, hogy a villamostársaságoknak ilykép van-e okuk arra, hogy szívesen fogadják a tarifaemelést. A perifériák felé irányuló közlekedés eddig sok vonalon szabadj egy gyei volt lehetséges és itt határozottan várható, hogy a forgalom a beköltözések révén megsinvli az áremelést. A kisebb ut- vonalaknális törekedni fog a közönség megtakarítani a viteldíjat. A társaság szempontjából ezenkívül csak úgy lehetne eldönteni, hogy hasznos-e az áremelés, ha bepillantanánk az elszámolásba, hogy milyen volt a forgalmi arány a szakaszjegyek és a hosszabb útvonalra szóló jegyek közt. A jövő kérdése tehát, hogy a tarifaemeléssel a társaságok jövedelmei gyarapodnak-e ?

— A közönség szempontjából a 20 filléres tarifa nem egyenlítené ki a 24—30 filléres jegyek és a szakaszjegyek közti árkülönbözetet. A 24—30 filléres jegyek tulajdonkép csak a zugligeti, hűvösvölgyi és újpesti vonalakra szólnak. A közönség igen tekintélyes része ezeken a vonalakon vagy egyáltalán nem, vagy évenként csak egy-kétszer utazik. E vonalakon csak a nap bizonyos óráiban van forgalom, a zugligeti és hűvösvölgyi vonal forgalma pedig szezonhoz kötött, télen nagyon kevés kocsi jár itt, vagyis ebben az évszakban alig is mutat koznék haszna a huszfilléres árnak.

— Úgy hírlik, hogy a 16 filléres kedvezményes bérletjegyek kiadását is megszüntetik. Ezt a hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, szóval a kenyérkereső középosztály állandóan igénybe vette s e jegyeknél is 20 százalékos drágulás fog beállni, nem is szólva árról, hogy a szakaszjegy drágább lesz, mint amennyiért azelőtt, kedvezményes jegygyei hosszabb utazást is meg lehetett tenni.

— Az »ölelkező szakaszok« nemrégiben történt behozatala fokozta a társaságok jövedelmeit és bizonyos. hogy a tarifának praktikusabb kezelése és a kedvezmények végeredményben emelik a forgalmat és a vállalatok jövedelmeit.

KOVÁI П FEST> tisztit! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37.

stíl Ш Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58— 45, 128—13.