Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-29 / 48. szám
о Független Budapest — Ön is énekel — Nem, felség, — felelte Vaszilievits. — Bizonyosan sok dolga van, — tette hozzá jóindulatúan a király. — Igenis, felséges uram. Még Sztojanovits Jenő karnagygyal beszélgetett a felség, azután elbocsájtotta a vezetőket. A lépcsőn Rózsavölgyi tréfás nehezteléssel mondta Yaszilievitsnek :- Nem restelted a király előtt hazudni és bennünket blamálni, hogy csak te dolgozol, mi nem s hogy a felség azt higyje, hogy mi rá érünk énekelni . . . MERLEGEN. * A polgármester gyászbeszéde a rendkívüli közgyűlésen harmonikusan illeszkedett bele abba a mélységes részvétbe, amely az elhunyt uralkodó ravatalához a monarchia minden részéből sorakozik. Oly/an szónoki megnyilatkozás volt, amely mindenképp méltó Bárczy egyéniségéhez és : ez a beszéd híven tükrözi vissza egy lojális, de önérzetes polgárság érzelmeit s a trón zsámolyánál bizonyára megértésre és meghallgatásra talál. A főváros a polgári szeretet köntösében várja falai közé az uj királyi párt. * Koronázási ünnepre is készülődni kell. Csaták zajában s egy vér- tenger közepette senki sem hiszi komolyan, hogy ez a fenséges nemzeti aktus olyan fényű lehessen, amilyen a 67-iki volt. Az ország legjobbjai a nemzet létéért csatáznak. Helyettük és képviseletükben szomorú anyák, testvérek és hitvesek fogják alkotni az utcákon a bandériumokat s a hófehér paripa az eljövendő Szent Béke körűikor dózására lesz felnyergelve. De az uj király első alkotmányos tényei az alattvalói ragaszkodásnak olyan kisugárzásaival fognak találkozni, amely minden bandérium fényénél többet ér .. . * Gyászlobogókat lenget a szél, Budapest gyásza valóban megható. Bár a normális életet semmiféle esemény/ meg nem állíthatja, a gyász külső és belső megnyilvánulása a mindennapi életet őrlő szivekre súlyos bilincseket rakott. Zene sehol se szól, mulatni sincs kedve senkinek s miálatt elhantolására készülődnek egy magasztos király földi hüvelyének, a magyar főváros megfelelően kiveszi a részét abból a komorságból, amely az osztrák főváros életére nehezedett. Bécsben temetik el Első Ferenc Józsefet, de Budapest úgy éizi, mintha az el hunyt szelleme ide is ellátogatna szelid, csendes, megható búcsúszóra.. . Kürthy báró szerepe. A múlt héten a főváros tizes élelmező bizottsága ülést tartott, amelyen Kürthy Lajos báró, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke is résztvett. Kürthy bárót Bárczy polgármester hívta meg a bizottság ülésére és örömének adott kifejezést' azon, hogy a báró annyira érdeklődik a főváros közélelmezésének ügyei iránt. A polgármester ama reményét ’fejezte ki, hogy az élelmezési hivatal elnöke állandóan meg fog jelenni a tizes élelmező bizottság ülésein és igy közvetlenül szerez tudomást mindazokról a kívánságokról, melyek Budapest lakossága körében felvetődnek. Nem vagyunk elragadtatva a tizes élelmező bizottság működésétől, annyi azonban tény, hogy a bizottság többé-kevésbé mégis a főváros lakosságának speciális kívánságait juttatja kifejezésre, fontos tehát, hogy mindezekről közvetlenül nyerjen tudomást az ország közélelmezési ügyeinek legfőbb intézője. A tizes bizottság és Kürthy báró együttműködésének ebből a szempontból örülni kell s mi csak attól tartunk, hogy előfordulhat olyan eset is, hogy nem a tizes bizottság fogja meggyőzni Kürthy bárót, hanem a báró a bizottságot. Azokra a rendeletekre gondolunk, amelyek a legutóbbi időben mentek szét az ország minden vidékére és amelyek a késztetek szükebb beosztására irányultak. Nem arrogálunk Budapestnek kivételes helyzetet, de mégis sok körülményt tekintetbe kell venni akkor, amikor a főváros élelmezéséről van szó. Nem szabad tehát a tizes bizottságnak meggyőzetnie magát arról, hogy Budapest .például a lisztellátás tekintetében egy beszámítás atá essék a vidékkel és ugyanígy el kell követnie a tizes bizottságnak mindent, hogy Budapest közélelmezése terén a legnagyobb rend uralkodjék. Ami Kürthy bárónak a fővároshoz való jóakaratát illeti, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a fővárosnak járó vajkontingens felemelésével lehetővé tette a zsirjegyrendszer behozatalát. A zsirjegyrendszer a múlt hét csütörtökje óta érvényben van és ezzel egyszerre megszűnt a községi boltok előtt való tolongás. Kürthy báró megígérte azt is, hogy rövidesen életbelépteti a cukorjegyrendszert, sőt a petró- leumjegyrendszert, igy/ tehát minden ok meg fog szűnni, amely az üzletek előtt való csoportosulást előidézte. Reméljük, hogy a fővárosi közélelmezési hivatal együttműködése csak ily eredményeket fog hozni a jövőben is. A villamos tarifa reformja. Ama tárgyalások során, mezeket a főváros vezetői az uj községi adókra vonatkozólag folytatnak, fölvetődött a közlekedési adó .gondolata is. Ezt az adót úgy képzelték, hogy a főváros minden egyes eladott villamos jegyre kirójja a maga két vagy négy filléres adóját, melyet ilyenformán a villamos társaság alkalmazottja szed be. A reformnak e formája ellen elsősorban a Közúti vasút tiltakozott, hivatkozva arra, hogy a fővárossal kötött szerződésében sehol sincsen olyan pont,, mely adó beszedésére kötelezné a vállalatot. A főváros vezetői nem akarták az ügynek ilyetén való komplikálását, annál inkább sem, mert a Közúti vasút kijelentette, hogy a közlekedési adó kiadása esetén pörrel támadja meg a fővárost. így jutottak arra a gondolatra, hogy egységes tarifát léptetnek életbe Budapest összes közlekedési eszközein' A terv szerint nem volna más jegy, csak 20 filléres és ez a jegy jogosítana átszállásra a földalatti villamosra, az autóbuszra és az omnibuszra is. Ebben a 20 fillérben benne volna a főváros jegyadója, de benne volna a vállalat haszna is, tehát a vállalatok nem fogadnák olyan ellenszenvvel, mint a közlekedési adó gondolatát. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a tervet. A helyzet ma az, hogy az utasok legnagyobb része rövidebb útra használja a közlekedési eszközöket. Az eladott jegyek túlnyomó része szakaszjegy, a reform tehát azt jelentené, hogy a szakaszjegyek árát 12 fillérről 20 fillérre emelik fel. Azt a Jdfogást, hogy a reform nem a szakaszjegy megdrágításában áll, hiszen a szakaszjegyek megszűnnek, nem lehet elfogadni. Ha a szakaszjegyek megszüntetését és az egységes 20 filléres jegy behozatalát nem is nevezzük expressis verbis szakaszjegydrágitásnak, mégis drágítás az, hiszen e reform végrehajtása esetén 20 fillért kell fizetni olyan utért, amelyért eddig csak 12 fillért fizettünk. A drágítás 66-°/о-nah telel meg, ami igen nagy. Ezzel szemben vájjon mit kapunk ? Kapjuk azt, hogy a 24 és 30 filléres jegyek árát leszállítják 20 fillérre, vagyis inkább a luxusvonalakat teszik olcsóbbá. 24 és 30 filléres jegyet legnagyobb részben a Hüvösvölgybe és a Zugligetbe adnak el, olyan helyekre tehát, ahol nincsenek sűrűbben lakások és ahová úgyszólván csak vasárnap van forgalom. A szakaszjegy megdrágításáért tehát nem rekompenzál az, hogy a nyári kiránduló helyekre .való utazást olcsóbbá teszik. Azok a bizonyos hosszabb útvonalak, amelyekre a főváros reformja, mint a küldő részeken lakó munkások vonalaira hivatkozik, ma is 20 fillérbe kerülnek, tehát nem jelentene előnyt az ott lakóknak, sőt azt hisszük, inkább hátrányt, mert a főváros az egységes tarifa mellett bizonyára sietni fog a mai kedvezményes jegyeket bevonni. Nézzük csak meg, honnan érvényes ma a 20 filléres jegy ? Budáról, kivéve a nyári kiránduló helyeket, mindenünnen be lehet jutni a városba 20 fillérért. A külső Lipótvárosból és Terézvárosból, különösen pedig a Váci-ut környékéről, ahol a legtöbb munkás lakik, ma is a 20 filléres jegy a legdrágább,1 amelyért be lehet jutni a városba. A külső Erzsébetvárosból szintén be lehet jönni 20 filléres jeggyel, szintiig}/ a külső Ferencvárosból, sőt még Kőbányáról is. Hol van tehát iti az a haszon, amely kellő ellenértéke volna a szakaszjegy megszüntetésének ? Azt mondhatnék, hogy nem a Budapest belső területéről való közlekedés lenne ilyenformán olcsóbb, hanem az elővárosok közlekedése. Nézzük meg tehát ezt is. Újpestről, ahonnan részben a közúti vasút vonalai vezetnek be a városba, van 24 és 30 filléres jegy, ez tehát határozottan olcsóbb lenne. Ezzel azonban ki is merítettük az olcsóbbá tett vonalak számát. A bur-vasut már nem tartozik azok közé a közlekedési eszközök közé, melyeken érvényes volna a reform, tehát maradna a régi helyzet. Kispestre vicinális vasút vezet, amelyre szintén nem volna érvényes a reform, mig Erzsébetfalvára ma sem kell többet fizetni 20 fillérnél. A többi környékbeli helyiségbe helyiérdekű villamos vasutak visznek, amelyeknek tarifáját nem reformálhatja meg a főváros. Ilyenformán nem lehet a közlekedés olcsóbbá tételéről beszélni, a környékbeli közlekedés megdrágításáról inkább lehet szó, hiszen sokan voltak, akiknek a vicinális vasúton Budapestre érkezve csak 12 filléres jegyet kellett váltaniok. Az előny/, mellyel az egységes tarifa járna, mindössze az átszállás megkönnyítése volna. A 32-féle jegy megszűnéséről a közönség nevében nem igen lehet beszélni előnyről, mert ez főképpen a társaságok érdeke. Az, hogy a közúti vasút vonaláról bármelyik közlekedési eszközre át lehet szállni és viszont, föltétlenül hasznos és előnyös újítás ; kérdés, azonban, kompenzáció-e. ez a reform hátrányaiért ? Azt hisszük, hogy statisztikai adatok nélkül is, tisztára tapasztalat után indulva nemmel kell felelnünk erre a kérdésre. A reform tehát nem jár annyi haszonnal a közönségre, mint amekkora kárt okoz. A közlekedési vállalatoknak' azonban föltétlenül tet- széni fog a főváros terve. Előre meg lehet mondani, hogy azok a tárgyalások, melyeket a közlekedési osztály folytat a vállalatokkal, kedvező eredményt fognak mutatni, amit nem lehetne abban az esetben elmondani, ha a közlekedési ügyosztály az utazó közönséggel is tárgyalást kezdene. S/TT^nn/n kötvények a leg előny ö/jrL/ff ОЛК//f sebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal HílПfjjőP1У1 és díiajánlaltal szívesen szolgál a Je.—V Általános Biztosító R--T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6.000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11, 2—12. KOVÁID FEST> tisztit! В МшШв-тЛ Gyiijtőtelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 45, 128 -13.
