Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-29 / 48. szám
Független Budapest A lakásínség és a kislakás-építkezések. (A főváros álláspontja. — A magánépitkezés a háború után sem fog megindulni. — Megszavazott kislakásépitkezések. — További uj építkezések terveit készítik elő. — Még a háború alatt meg kellene kezdeni a kislakások építését. — Szabadságolják az épitőmunkásokat a katonai szolgálatból.) A »Független Budapest« több ízben reámutatott már arra, hogy a háború utáni lakáskérdés mily különös fontossággal bir s az oly súlyos veszélyeket rejt magában, hogy már most foglalkozni kell vele és megtenni az előkészületeket a komolyabb komplikációk megelőzésére. A fővárosra igen fontos szerep vár e kérdés megoldása körül. A városi kislakások építésének folytatása, amelynek dolgában a szociálpolitikai ügyosztályt illeti a kezdeményező szerep, a jövő szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bir. Ezeknek az építkezéseknek mielőbbi ujrafelvétele 'rendkívül kívánatos volna, hogy a béke beköszöntésekor megfelelő számú lakás álljon rendelkezésre. A »Független Budapest« munkatársa illet ékes helyen érdeklődött a kislakásépitő politika jelenlegi iránya és az ép tkezési tervek állásaiétól. A kapott érdekes információkat a következőkben foglalhatjuk össze : — A háború alatt tudvalévőén szünetel az építkezés. A hitelviszonyok rosszak, nincs munkás, az anyagbeszerzés nehezen megy. Az építkezéshez szükséges fémanyagokat javarészt rekvirálták. Nagy az anyagdrágaság. A fuvarozás körül is nehézségek vannak és ez is nagyon drága. Maguk a vállalkozók sem szívesen vállalnak munkát, mert a sok nehézség miatt — egy vulgáris, de találó kifejezéssel élve — csak nagy kínnal tudják elkészíteni az építkezést. — Az építkezés e nehézségeit természetesen teljes mértékben megérezné a főváros is, ha építkezne. A drágaságra pedig ott van példának a háború alatt épített három uj városi iskola nagy előirányzat-túllépése. Azonkívül itt van a belügyminiszternek a városi beruházásokat eltiltó rendelete, amely alól előbb mentesíteni kellene a kislakásépitkezéseket, ha még a háború alatt meg akarjuk kezdeni azokat. — A kislakás-építkezéseknek megkezdésére még a háború hátralévő tartama alatt valóban szükég volna. Nemcsak azért, hogy már az első békeidőben legyenek fölös számú lakások, hanem mert a polgári építkezésnek a jelek szerint várható nehézségei is fokozzák a városi kislakás-építkezések fontosságát és minél több kislakás építését teszik kívánatossá. — Vegyük csak szemügyre, milyenek a magánépitkezés fellendülési kilátásai a háború utánra? Egy bizonyos: a munkáskezek akkor felszabadulnak. Hazatérnek a munkások a harctérről, megszűnik a munkáshiány. Ezzel az egy, tagadhatatlan előnynyel izemben más körülmények lerontják a kilátásokat. Az anyagárak még jó ideig drágák lesznek, az árcsökkenés távolról sem lesz gyors. Az építkezés tehát akkor is erősen költséges lesz, a tökének pedig sokkal kedvezőbb befektetésekre, gyümölcsözőbb kihasználásra lesz kilátása. Inkább a készáruforgalom fogja csábítani a tőkést, aki ö.-hatszor is megforgathatja egy évben ugyanazt a tőkét, mindenkor jelentékenyen magasabb százalékú haszon mellett, mintha építkezési objektumba fektet1. A házépítkezésből tehát viszonylag csekélyebb kasznot remélhet a tőke Emellett a házkezelés is kellemetlen, mig az árubefektetés simán hozza meg hasznát. A lakbéremelést eltiltó rendelet is ártalmára van a magánépitkezés ügyének. Nem mernek uj házakat építeni, mert újabb állami beavatkozástól, illetve a rendelet hatályának az újonnan épülő házakra való kiterjesztésétől tartanak. — Mindezeket ismerve, a főváros erélyesen foglalkozik a kislakásépitő tervekkel. Eddig huszonöt városi bérház és tizenkilenc kis lakástelep épült. Közvetlen a háború kitörése előtt tartott utolsó közgyűlésen szavazták meg a Budaeörsi-uti bérházcsoport építését, a Vág-utcai népotthon bővítését, a Fóthi- utcai bérház, a Hajdu-utcai bérházcsoport, a Körösi Csorna Sándor-utcai kislakástelep és a Fehérvári-úti diákszálló építését. Persze, a háború elodázta a kivitelt, a megszavazott részletes tervek és költségvetések azonban készen vannak és legfeljebb arról lehet szó, hogy a tervek átdolgozásának szüksége merül fel, mert közben esetleg jobbnak látjuk áttérni egy más háztípusra. Itt emlitem meg, hogy például a kertházak rendszerével, amelynek a jövőben nagy szerepe lesz a lakáspolitikában, szintén foglalkozunk. A költségvetések az emelkedett építkezési költségekhez mérten szintén átdolgozásra szorulnak.-— A magánépitkezés említett nehézségei folytán a háború előtt tervezett kislakás-építkezéseknél is nagyobb kislakás-termelésre lesz szükség. A fontos célt tekintve, anyagi eszközökben bizonnyal nem leszhiány, telke pedig szintén bőven van a fővárosnak, hiszen csak a Krausz May er-féle telkekre egész várost lehetne építeni. — A békeidőkbe való átmenet a lakáskérdés szempontjából nehéz kérdés. A harctérről rengeteg ember tér haza, a vidékről a háború folytán pályájukról letért vagy állástalan exisztenciák is a fővárosba fognak özönleni. Sokan vidékre költöztek s egyszerre fognak visszatérni, mások pedig a háború tartamára kisebb lakásokba húzódtak s a hozzátartozók hazatérésével újra a rendes nagyságú lakásra lesz szükségük. Ilyen körülmények közt igazán nagy feladat vár a fővárosra, pláne ha mint azt várni lehet, a magánépitkezés alig fogja megkönnyíteni helyzetünket. — A főváros azonban teljes tudatában van feladata súlyosságának. Reméljük azonban, hogyha a békében is kislakás építkezés ekkel befolyást gyakoroltunk a lakásviszonyokra és, amint emlékezetes, ezzel egy kezdődő lakásforradalomnak vettük elejét, e nehezebb helyzetben is sikerül elhárítanunk a lakásforradalom veszélyét. — Mi egyébként szeretnénk minél előbb megkezdeni az építkezést, amire a tervezések stádiuma megadná a lehetőséget. Nincs azonban épitőmunkás és azt kellene keresztülvinni, hogy az épitőmunkásokat szabadságolják. Számbelileg elenyésző csekélységet jelentenek a hadseregben, az anyaghiánnyal azonban már köny- nyebben megküzdenénk és ha tavaszra szabadságolnák a munkásokat, meg lehelne kezdeni a kislakások épít kezését. Ezzel adva volna a lehetősége annak, hogy a háború végén már bizonyos uj lakáskvantum álljon készen s némikép megenyhülne a háború utáni lakásínség veszedelme. A katona-munkások szabadságolása, illetve az építkezéseknek a tavasszal való megkezdése persze még csak jóindulatú óhajtás, amelynek oly kívánatos teljesülése számos rajtunk kívül álló tényezőtől függ. Hírek a városházáról. A főváros gyászközgyülése. Pénteken délután négy órakor rendkívüli közgyűlést tartott a főváros törvényhatósága, a király halála alkalmából. A közgyűlési terem zsúfolásig megtelt fekete ruhába öltözött bizottsági tagokkal, akik állva hallgatták végig Bárczy polgármester emlékbeszédét. A polgármester beszéde elején méltatta az elhunyt uralkodó eseményekben gazdag életét, majd rátért arra, hogy Ferenc József királyi polgár volt, aki murikaszereteré- vel, kötelességérzetével és pontosságával példát adott minden alattvalójának. Hosszan méltatta az elhunyt királynak Budapesthez való viszonyát, s in ege miitette, hogy a király még a legutóbbi időben is elragadtatással emlékezett meg a budapesti katonákról. Foglalkozott a polgár- mester az uj király személyével is, majd javaslatot terjesztett elő, mely szerint a főváros részvétiratát küldöttség adja át a királynak, a főváros a temetésen küldöttségileg képviseltesse magát és gondoskodjék arról, hogy Ferenc József emléke a fővárosban méltóképen meg- örökittessék. A közgyűlés egyhangúan elfogadta ezeket a javaslatokat és ezzel az ülés véget is ért. A népjóléti központ. A polgármester fölkérte Déri Ferenc dr. alpolgármestert, hogy vállalja el a népjóléti központ alelnöki állását, a központ igazgatói teendőinek ellátásával pedig ideiglenesen Csergő Hugó dr.-t bízta meg, akit a december 2-iki pályázat lejárta után minden bizonynyal véglegesíteni is fognak ebben a nagyfontosságu és diszes állásban. Verbói Ármin. Félesztendővel azután, hogy a főváros egész kommunális életének és a budapesti napisajtó munkásainak őszinte és lelkes ünneplésével emlékeztek meg 70-ik születésnapjáról : váratlanul és hirtelen kidőlt közülünk Verbói Ármin kollegánk, a »Neues Budapestéi- Abendblatt« fővárosi tudósítója és a főváros ügyeinek legrégibb, leglelkesebb, szinte rajongó munkása. Nekünk különösen fájdalmas öreg bajtársunk elhunyta, aki lapunk munkatársa is volt, de hirtelen elköltözése szomorúságot fog kiváltani mindenhol, ahol a jóságos lelkű Öreg urat tudásáért, páratlan szerénységéért, mindig szeretetreméltó modoráért és előzékenységéért szerették, tisztelték és becsülték. A legjobb embert, a legkitűnőbb kollegát, a legnemesebb szivü barátot vesztettük el benne. A tiszti főorvosi állás. December 2-án jár le a pályázat, melyet a polgármester tűzött ki a főváros tiszti főorvosi állására. Eddig az egyetlen pályázó. Szabó Sándor dr. tiszti főorvos-helyettes, akinek megválasztása minden bizonynyal egyhangúan fog történni. Szabó Sándor dr.-nak igen nagy érdeme van abban, hogy a főváros hathatósan tudott védekezni a ragadós betegségek ellen és így egyhangú megválasztása a közgyűlés elismerése mindazokért az érdemekért, melyeket eddig a főváros szolgálatában szerzett. Utóda a tiszti főorvoshelyettesi állásban kétségtelenül Végh János dr. tisztiorvos lesz. A hólyagos himlő Budapesten. — Járványtól nem kell félni. Az utóbbi időben egyre több hólyagos himlő-megbetegedés történt a fővárosban. A tiszti főorvosi hivatal, élén Szabó Sándor dr. főorvos-helyettessel, mindent megtesz, hogy a ragály továbbterjedését megakadályozza és ha sikerül a hólyagos himlő megbetegedések számát a minimumra csökkenteni, ez kétségtelenül Szabó Sándor dr. fáradhatatlan munkájának köszönhető. A főorvos-helyettes minden egyes megbetegedés ügyében nyomozást indít és a tiszti főorvosi hivatal közegei mindenütt megjelennek, ahol csak a himlőben megbetegedett megfordult. A főorvosi hivatal közegei egész bérkaszárnyákat oltanak be, hogy a járványos betegség tovább terjedését megakadályozzák. Ki lehet mutatni, hogy a himlőben megbetegedettek között alig van budapesti ember és ha mégis akad, pontosan meg lehet állapítani, hogy a ragadós betegséget kitől kapta. Budapesten tehát nincsen hólyagos himlőjárvány, mert a megbetegedettek mind vidékiek, akik magukkal hozták a betegséget. Hogy Budapesten ne is lehessen himlőjárvány, arról gondoskodik a tiszti főorvos hivatal lelkiismeretes és minden kis részletre kiterjedő munkája. Az elmúlt héten a betegek száma nem volt több ötvennél, amit igazán nem lehet járványnak mondani. Az elöljáróságokon ingyenes oltás folyik, amelyet meglehetősen sokan vesznek igénybe, azonkívül a tiszti főorvosi hivatal gyakran foganatosít kényszeroltásokat, ilyen energikus eljárás mellett tehát remélnünk lehet, hogy hólyagos himlő nem fog nagyobb bajt okozni a fővárosban. Megemlítjük még, hogy a hólyagos himlő annyira ritka volt Budapesten, hogy a legtöbb budapesti orvos nem is ismerte, hiszen prakszisában soha sem fordult elő. Még a hólyagos himlő első föllépése alkalmával meghívták a budapesti orvosokat a Szent László-kór- házba, ahol bemutatták nekik a hólyagos himlő eseteit. Most a tiszti főorvosi hivatal elrendelte, hogy a kerületi orvosok még a bárányhimlő-megbetegedések- nél is személyesen menjenek ki, mert a két betegség jelentkezését könnyen összetéveszthetik. E szigorú intézkedéseknek meg is volt az a hatása, hogy a kerületi orvosok hólyagos himlőt konstatáltak ott, ahol a tapasztalatlanabb orvos bárányhimlőt állapított meg. Fővárosi vállalkozás. A Gellért-fürdő munkáinak vállalatba adását még nem fejezték be. A városgazdasági ügyosztály e hó 20-ikán versenytárgyalást tartott több munkára. Ajánlatot adtak be: diszfestőmunkákra Reitzer Ferenc és fia 55.520 K, Pauli és Stuch 31.059 K, Hegedűs és Horváth 35.044 К és Wigmann Frigyes 30.540 K-val ; asztalosmunkára Keresztessy Ödön 64.020 K-val és 5 százalék engedménynyel; az előszoba falának munkáira Bányai Viktor 140.555 K-val. Döntés még nem. történt. A közegészségügyi ügyosztály műszaki osztálya, amely Honig Dezső műszaki tanácsos vezetésével a kórházépítési ügyeket kezeli, helyiségeit a városházáról a Gerlóczy-utca 11. számú bérház negyedik emeletére helyezte át.
