Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-08 / 45. szám
4 Független Budapest Vázsonyi javaslata és a választói névjegyzék. — Egy közgyűlési közbeszólás utóhangjai. — A főváros október 25-iki közgyűlésének, amelyen Vázsonyi választójogi javaslatát elfogadták, futólag volt egy érdekes momentuma, amely anélkül múlt el, hogy az ott érintett fontos kérdés tisztázódott volna. Székely Ferenc ugyanis beszéde folyamán mint impozcms érvet hozta fel Vázsonyival szemben, hogy a legközelebbi községi választás már az uj országgyűlési választói jognak megfelelő választási rend szerint fog lefolyni. Vázsonyi ezt közbeszólással megcáfolta, Székely azonban fentartotta állítását. A közgyűlési napló erről a kővetkezőkben számol be : Székely Ferenc: Az eddigi előadásokban sohasem volt szó arról, hogy voltaképen a régi és elavult fővárosi választói jogról lépjünk át az általános, egyenlő és titkos választói jogra és a virilizmus eltöröltessék, hanem van egy közbenső törvény, az 1915-iki törvény, amely a legközelebbi választásnál érvényben lesz, a legközelebbi választás az 1915-iki törvény alapján eszközöltetik. Ezen választási rend alapján a választók száma körülbelül megkétszereződik és ennél a választásnál már a munkásság is érvényre jut. (Zaj.) Dr. Vázsonyi Vilmos: Hogyan ? Nem magyarázná meg? Az 1913-iki lista alapján írták össze a választókat. Székely Ferenc: Egészen kétségtelen, hogy a választóknak jelentékeny száma jut érvényre a következő képviselőválasztásnál és egészen kétségtelen, hogy a munkásosztály is képviselve lesz úgy az országgyűlésen, mint a városházán is. A választójogi vita folyamán tehát felvetődött az a kérdés, hogy a legközelebbi községi választást mily alapon ejtik meg. Székely Ferenc nyilván a javaslat hatásának gyöngitése céljából hangoztatta a választók számának szaporodását, nem nyert azonban eldöntést, hogy megfelel-e a tényeknek Székely állitása. Erre vonatkozóan a községi választások ügyében behatóan tájékozott részről a következőket mondották a » Független Budapest« munkatársának : — »Egészen kétségtelen«, hogy Székely Ferenc érvelésében semmikép sem támasz- kodhatik fix rendelkezésekre, hanem legfeljebb csak a kormány esetleges jövőbeli szándékainak tudatában mondhatta azt, hogy a munkásosztály a legközelebbi községi választáson szavazathoz jut. Az eddigi helyzet teljesen igazolja Vázsonyi közbeszólásának igazságát. Székely nagyon is rosszul tudja azt az 1915-iki törvényt, amelyre oly fennen hivatkozik. Épen az 1915-ben alkotott törvényben van lefektetve a reakciós furfang. A helyzet ugyanis az, hogy a Tisza-féle országgyűlési választójogi javaslat egyáltalán semmi intézkedést nem tartalmazott a községi választásra nézve, viszont a községi törvény kimondja, hogy aki országgyűlési választó, annak egyben szavazata van a községi választásokon is. Ezt a pontot kellett kijátszani, hogy meggátolják azt, hogy a Tisza-féle amúgy is csekély jogkiterjeszlés hatása-a községi választásoknál érvényesülhessen. A háború elején, 1915-ben kimondotta ezért a képviselőház, hogy a községi választásokat nem az 1914. évben készült válaszától névjegyzék, hanem a régi összeállítású 1913. évi lista alapján eszközük. Ma úgy állunk, hogy ha a háború még több évig eltart, sok év előtti lista alapján történnek majd a községi választások. Vázsonyi tehát helyesen hivatkozott arra, hogy a választók az 1913-iki lista alapján írattak össze és ha Székely mégis kétségtelennek tartja, hogy megkétszereződik a községi választók száma a legközelebbi választásra, ez az ő hatáskereső felelőtlen ígérgetése, amiről nem tudni, mit szól még hozzá Tisza István. Kiviláglik e nyilatkozatból, hogy Székely felette rosszul volt tájékozva az l:915-iki törvény lényegéről, amely éppen ellenkezőleg a régi rendszer élettartamának meghosszabbitását célozta. Ezért Székely nem is tudott Vázsonyi cáfoló közbeszólására pozitív tényekkel válaszolni, hanem csak »egészen kétségtelennek« jósolta a választók számának emelkedését. .Székely Ferenc Vázsonyi javaslatát akarta kisebbíteni, valójában azonban elősegítette annak sikerét, mert emlékezetbe hozta a régi rendszer mesterséges fentartására foganatosított intézkedéseket s ezzel is bebizonyította, mily nagy mértékben van szükség az általános községi választójogért folyó harcra. Hírek a városházáról. A tanács jelentése a közélelmezésről. Lapzártakor, az utolsó pillanatban került nyilvánosságra az a tanácsi jelentés, amelyet a szerdai közgyűlés elé terjesztenek a főváros eddigi közélelmezéséről. Fenntartván magunknak a jogot, hogy e jelentésnek minden adatát a közgyűlési vitával egyetemlegesen utólag és tárgyilagos elbírálás alá vegyük, már most kénytelenek vagyunk leszögezni, hogy a jelentés sivár és semmi reményt nem nyújt arra nézve, hogy a mai állapotokon a tanács a maga hatáskörében változtathasson. Kiderül e jelentésből, hogy a főváros az általa beszerzett élelmicikkeknél csak elosztó szerv, semmi önálló ingeren- ciája nincs, mindent a kormány és annak szervei intéznek, tehát, ha egyes élelmicikkekben hiány mutatkozik, ezt is csak a kormány, illetve a Közélelmezési Hivatal szüntethetné meg. Ilyen körülmények között csak problématikus értékű a tanács jelentése, ilyen lesz a hozzáfüződő közgyűlési vita is. A hiányzó élelmicikkekért és a főváros lakosságának minden nélkülözéséért egyesegyedül a kormány felelős, a jővárosnak sem hatásköre, sem elegendő ingerenciája nincs a fennálló bajok orvoslására. A tanács jelentésének ez az igazi, hú és objektiv szurrogátuma. Cukorjegy — Szombathelyen. A közönségnek cukorral való ellátása tárgyában a polgármester szakközegek bevonásával értekezletet tartott. A cukorjeg}'-- rendszer e hónap 15-én a lehetőséghez képest életbe lép. Ezt megelőzőleg a hatóság a napokban az összes háztulajdonosokhoz összeiró lapokat küld ki. A házigazdák a kimutatásokba lakóikat a családtagok száma szerint kötelesek bejegyezni s a bejegyzett adatokért a felelősség őket terheli. A polgármester minden lehetőt elkövet arra vonatkozólag, hogy a közönség fejenként és havonként egy kiló cukrot kaphasson, mert több város ennél kisebb mennyiséggel volt kénytelen beérni. KOMMUNÁLIS SZEMLE. * Becsben szabályozzák a liszteladást. Bécsből' jelentik : A községi polgári párt ülésén előterjesztették és egyhangúlag elfogadták a városi tanács tervezetét a liszteladás rendezése tárgyában. A terv szerint minden kerületben kijelölik azokat az üzleteket, amelyekben az illetékes lisztbizottság lisztjegyci alapján mindenki megkapja a neki járó egész- lisztmeny- nyiséget. Ezáltal lehetővé válik a tömeges csoportosulás elkerülése. Minden egyes lisztjegyet a megfelelő üzlethez utalnak és az illető kereskedő a meghatározott időben tartozik a lisztjegyre eső mennyiséget haladéktalanul kiszolgáltatni. Körülbelül ezer üzletben fogják a lisztet árusítani Mindenki abba a boltba megy és abban az időben, amelyre lisztjegye szól, más üzletben nem vásárolhat. Fiume város uj kölcsöne. A város részére dr. Vio Antal podeszta a budapesti bankoktól három millió koronás kölcsönt akar felvenni. Ebből fizetnék a város háztartásának költségeit, valamint az előbbi két milliós kölcsön törlesztési részleteit. ^«bbbikih iBBRid■■■■на 1вавав11яанввокя»^ Of* kötvények а legelőnyö- sebbek élet-, tűz, baleset- szavatossági-, betöreses- lopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknálFelvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11, 2—12. ffunCÜRifl Debrecen város hizlal. Debrecen város közgyűlése elfogadta Grüner Lipót tanácsnok előterjesztését a sertéshizlalásra vonatkozóan. E szerint Theil med- gyesi és Nagy Jakab debreceni vállalkozóval olyan szerződést kötnek, hogy ezek tartoznak összesen 2.000, esetleg 2.500 darab sertést hizlalni a városnak a saját rizikójukra s a hízott sertéseket a városnak a maximális áron átadni, ezzel szemben a város kötelezi magát, hogy a szükséges 10.000 vagy 15.000 métermázsa tengeri kiutalását a miniszternél kieszközli. A kérdéshez Reitz János és Szőllős Ármin vágóhídi igazgató szólaltak föl és kimutatták, hogy e mód mellett a város mitsem kockáztat és tavaszra zsírt és húst tud biztosítani a közönségnek. Rossz a pozsonyi jéggyár. Pozsony város törvényhatósági bizottságának május havi közgyűlésén az volt a legsürgősebb dolga, hogy elrendelje a majdan megépítendő vágóhíddal kapcsolatosan tervezett jéggyárnak azonnal megépítését. Augusztus elsejével az új ■ intézményt már üzembe is kellett volna helyezni, ha készen lett volna. A városi jéggyár azonban augusztus Te helyett október 15-ére készült csak el, de a két kompresszor közül az egyik olyan hibásan működött, hogy a város főmérnöke kénytelen volt az egész gépberendezés átvételét megtagadni és a szállító céget a gép hibáinak kijavítására felhívni. Hogy a nyári évszakban a városi jéggyár működéséről ilyen körülmények között szó sem lehetett, az a fentiek után nem szorul külön megállapításra s egyelőre még most is bizonytalan, hogy a városi jéggyár mikor kezdheti majd üzemét. A késedelmes szállítás miatt a város kártérítést fog követelni a cégtől, ahol a jéggyár gépberendezését megrendelték. Egy vaggon szilva közélelmezésre. Szeged városa egy vaggon szerbiai aszalt szilvát rendelt köz- élelmezési célokra. A vaggon szilva most megérkezett. A közélelmezési hivatal a szilvát a kiskereskedők között fogja szétosztani. Ebből a szilvából elárusitásra csak azok a kereskedők kaphatnak, akik kötelezik magukat, hogy a szilva kilóját 2-86 fillérnél drágábban nem árusítják a közönségnek. PÉNZ ÉS HITEL. A háborús kereskedelem. A legkülönösebb változásokat von maga után a háború gazdasági téren és sok olyan átalakuláson mentünk keresztül, amelyekre részint gondolni sem lehetett háború előtt, másrészt pedig ezek az átalakulások jövő gazdasági életünknek tökéletesen új fejlődési irányt jelölnek ki. Igen érdekes és a jövő szempontjából már ma is nagy fontossággal bir kereskedelmi életünk szerves átalakulása. Ez alkalommal nem arra gondolunk, hogy a kereskedelemből a hitel tökéletesen eltűnt, s a váltóforgalom a minimálisra csökkent, hanem arra a különös alakulatra, hogy a kereskedelem lassankint száműzi a pénzt és átalakul ősrégi formájára, a cserekereskedelemre. Ma még különösen hangzik, hogy cserekereskedelemről beszélni és írni egyáltalán lehet, de a vidéki állapotok már sejtetik, hogy itt olyan mélyreható deformatio történik, amely a kereskedelem eddigi fejlődését létalapjában támadja meg. Ha a cserekereskedelem okait kutatjuk, elsősorban a pénzvásárló erejének csökkenésére és a pénz tekintélyének tökéletes alá- hanyatlására kell utalnunk. Minden háborút nyomon kisér a nagy pénzforgalom, a papírpénz állandó szaporodása és a sok pénz mindig a pénznek, mint általános értékmérőnek és csereeszköznek, vásárlóerejét ássa alá. A régi háborúk történetéből vett hasonlatok azonban alig illeszthetők a harmadik éve tartó világháború gazdasági alakulataira, tekintettel arra, hogy az utolsó háborúnk ezelőtt 50 évvel zajlott le, amikor még modern gazdasági életről alig lehetett beszélni. Az utolsó 50 év azonban nemcsak nálunk, hanem az egész világon a tőke segítségével olyan hatalmas fejlődést eredményezett, hogy a mai háborúk nyomán támadt gazdasági átalakulások sokkal nagyobb horderejűek, mint az 50 év előtti háborús gaz- dasági események.
