Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-08 / 45. szám
Független Budapest D Ha a francia háborúk után keletkezett gazdasági helyzetet, továbbá Ferenc József trónra- lépésének idején uralkodott gazdasági viszonyokat hasonlítjuk össze a mai hely. ettel, sok olyan hasonlatosságot tatálunk, amelyek minden háború nyomán fellépnek. így 179b-ban a hosszú francia háborúk után, amikor az assig- naták annyira elértéktelenedtek, hogy 2600 assignát kellett fizetni egy 24 francos Louis d-orért, akkor a cserekereskedelem vette át domináló szerepét s vetőmagot ökörrel, faekét pedig gabonával cseréltek. A szabadságharc után nálunk annyiféle pénz volt forgalomban, hogy senki nem tudta melyik hát a helyes pénz s ezért a pénz iránt akkora bizalmatlanság- volt, hogy sokkal szívesebben adtak egy liter pálinkát egy tojásért, mint 3—4 papír forintért. Ma ismét ott tartunk, hogy a tömérdek papírpénz, illetőleg a sokféle typusu pénz annyira megcibálta pénzünket, hogy annak tekintélye háború előtti olympusi magaslatáról alászállott. A pénz "tekintélyének csökkenése idézi elő a •cserekereskedelmet, mert igaz ugyan, hogy •cserekereskedelem akkor támad elsősorban, amikor árúhiány észlelhető, tehát a szükséglet, illetőleg a kínálatra jelentkező árúcikk iránt mutatkozó szükségességi szempont van befolyással az árú elhelyezhetőségére, de áruhiány is csak akkor mutatkozik, amikor nagy a pénzbőség. Békeidőben, amikor aránytalanul nagyobb a termelés, mint a fogyasztás, tehát minden cikkben meglehetős fölösleg mutatkozik, akkor nem is lehet pénzbőség, mert egy-egy cikk megszerzéséhez aránytalanul kevesebb pénz szükséges, mint amikor áruhiány folytán a drágaság olyan arányokat ölt, hogy ugyanannak az árucikknek a megszerzéséhez ötször-hatszor akkora tömegű pénz szükséges. A cserekereskedelmet kiküszöbölni a háború alatt lehetetlen és ha még ezer intézkedés-történne is, a cserekereskedelem megakadályozására, még akkor sem lehetne a mai gazdasági életből ezt kiirtani', mert akinél szükséglet mutatkozik bármilyen árucikkben, nem igen törődik azzal, hogy milyen rendelet szerint szabad áruját továbbadni, hanem inkább a célszerűség fogja közvetíteni az- árut a fogyasztóhoz a termelőtől. Bizonyos, hogy a cserekereskedelem nem egészséges tünet, de ha a háború után sikerülni fog a forgalomban levő tömérdek pénzt némileg csökkenteni és szükebb határok közé szorítani, akkor nemcsak a valutáris téren lesz nyert ügyünk, hanem kereskedelmi fejlődésünk is a háború előtti irányban fog tovább fejlődni. * Domány Gyula. A bankok és a folyószámlaköltség. Minden megdrágult a háború alatt, csak a szegény, sok milliókat kereső bankok költségei maradtak változatlanok, azok a költségek, amelyeket a folyószámlatulajdonosoknak, letét birtokosoknak a különböző kezelési költségek címén félévi zárlat alkalmával fizetniök kell. Most végre elérkezett ennek is az ideje és miután a bankok sem akarnak kimaradni az általános drági- tási konjunktúrából, elhatározták, hogy ezeket a költségeket felemelik. A pénzintézetek néhány napon belül értesítik erről a változásról a folyószámlatulajdonosokat, de nem mondják meg, hogy mily arányban emelik fel a költségeket, csak arról lesz szó, hogy az általános drágasággal arányosan több költséget fognak elszámolni. Szegény bankok ! A sokmilliós nyereségből igazán nem telik nekik most drága papirosra és mi egyébre, ami mind az internkezeléshez szükséges. Magasabb lesz tehát a költség — és olcsóbb a kamatláb. Az áremelkedés és a spekuláció. A dió áralakulásának karrierje határvonalhoz jutott : ma már 400 korona egy mázsa dió, oly ár, amire példa az árdrágitási történelemben sem található. Legutóbb reámutattunk azokra a jelenségekre, amelyek a dió áralakulásánál előállottak és amelyek abban konklu- dáltak, hogy semmi ok arra, hogy a dióért ily magas árakat fizessünk, mert nincs más teendő, mint a kivitelt beszüntetni és az árakat maximálni. Azóta az árak azonban újabb fejlődéshez jutottak és ma már annyira tombol ez a mozgalom, hogy hatósági beavatkozás nélkül nem látható az a határ, melyet a dió ára még el fog érni. A mai rendkívüli viszonyok között -— úgy látszik — hogy a dió forgalmának szabályozása elkerülte a kormány figyelmét és igy a Közélelmezési Hivatal figyelmébe ajánljuk ezeket az anomáliákat azzal, hogy itt sürgős cselekvésre van szükség. Javulhat-e a közélelmezés? Probléma, amelyre gyorsan lehet kielégítő választ adni. A közélelmezési viszonyok nemcsak javulhatnak, hanem javulniok is kell. Még alig pár napja működik az uj hivatal és máris érezteti hatását. Első erélyes intézkedése a tejmizéria megszüntetése. Bizonyos, hogy ezt az intézkedést a legrövidebb időn belül újak fogják követni. Ha lesz annyi erély az uj hivatal vezetőjének, hogy pártatlanul és mindenféle befolyástól és érdektől menten fogja hivatását betölteni, úgy fényes jövő vár reá és a széles néprétegek hálás elismerése fogja működését koronázni. Meg kell szüntetni a divatossá vált sorfal-intézményt, hogy órákon és félnapokon keresztül kelljen egy fél kilo vajért hidegben dideregni és csípős esőben átfázni. Egy kis jóérzékkel és jóakarattal hihetetlen eredményeket lehet elérni. A szén- és famizéria megszüntetését is élénk figyelmébe ajánljuk Kürthy Lajosnak és vezérkarának. Itt a kemény tél s nincs fűtőanyag. Gyorsan kell cselekedni és állandóan az lebegjen a közélelmezési hivatal előtt: Bis dat, qui cito dat. A bőripar és a mészárosok. A mészárosok rájővén arra, hogy a bőrfeldolgozás van olyan jó üzlet, mint a marhavág is és huskimérés, mindinkább nagyobb és nagyobb érdekeltséget vállalnak a bőriparban. Teszik ezt különösen egy szervezetükön, a Magyar Mészárosok Társaságán keresztül. Ez a társaság már néhány hónappal ezelőtt megvette és üzembehelyezte a már néhány év óta szünetelő Niko- lay-féle körmöcbányai bőrgyárat. Újabban, mint értesülünk. a mészárosok társasága bőrgyári érdekeltségét kiterjesztette, amenn iben megvette a Markó-féle bőrgyárat. Ezzel a két gyárral a Magyar Mészárosok Társasága nem lesz jelentéktelen tényezője a hazai bőriparnak. Közgazdasági hírek. A gróf Csáky László prakkfalvi vas- és acélgyárak Г.-t. okt. 28-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy a vállalat acéltermelésének megnagyobbitása és új gyártási ágak meghonosítása céljából Budapesten új acélgyárat épít s az alaptőkét 10.000 db 100 К névértékű új részvény kibocsátása útján 1 millió K-ról 2 millió K-ra emeli fel. Az 1916. junius 30-án lezárt mérlegben kimutatott 351.536 К tiszta nyereségből a vállalat 10 К — 10°lо osztalékot fizet, szemben az 1914—15. évi nyereségből, az akkor még 200 К névértékű részvények után fizetett 12 К = 6°/o-kal. Az egyesült izzólámpa és villamossági r.-t. (Újpest) október 26-án tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének fú/a millió K-ról 8 millió K-ra való felemeléséi 12.500 db 200 К névértékű új részvény 400 К árfolyamú kibocsátása útján. Az új részvényeket a Pesti magyar kereskedelmi bank és a Nieder- oesterreichische Escomptgesellschaft veszik át. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó : Б. Virágh Géza. NEMZETI (ROYAL-) ORFEUM----------BUDAPEST, VII., ERZSÉBET»KÖRÚT 31.----------ME GNYÍLT! NAGY ENDRE állandó felléptével! ERDÉLYI osztr. császári és magyar királyi udvari fényképész és a német császár és porosz király Ő Felségének udvari szállítója BUDAPEST,VI., Semmelweis-u.2. (Kossuth Lajos-utca sarkán.) Művészi kivitelű nagyítások. Aquarell- és olajképek bármely fénykép után Felvételek minden időben r V RR.RRYEREM BUHFKRUST /906 4907 HA ROS KÉMÉNYE R ..OROSZ KÉMÉNYTOLDOT MELY MINPEN FÜSTVISSZAV ME1G SZÜNTET. ArJE-GYZIÉk iROYTn ÉS BÉR KOCH JENŐ GYÓrÁbÓL BUP/BPEST, VI. SZOMPV- Ú. S3. 11111111111111111 и i! 111 i 1111111111 tu 111 ш 111111:1111; i и 1111111111 in 11111111111111111111111111 Li I Wörner J. j gépgyára, és Társa Budapest Köippmilai gpsajíólt kát- ás Könyvnyomdái praajtók vasúti 1 ПЛ til 801’ NEW-YGüK MOZGÓ] Dohány-utca 57. A New-York palota mellett. November 17—18. pénteken és szombaton: A dolovai nábob leánya, j Színmű 4 felvonásban. Főszereplők: Berky Lili, Csortos Gyula és Mészáros Alajos. MŰKŐGYÁR! SZOBRÁSZMŰTEREM! Készít a legjobb kivitelben : lépcsőket, lábazatokat, nyuglemezeket, mellvédoszlopokat, homlokzati szobrászmunkákat, stuccos mennyezeteket, virágvázakat, szökőkutakat, kandallókat. NEY SIMON, Budapest, IX., Páva-utca 39. sz. (Telefon : József 8 51.) 3 Kromotipiai gyorssajtók rövidített ív-kiveze- ! téssel gyűrűs dob segélyével. Kétfordulatú é gyorssajtók előlkirakóval. Kőnyomdai gyors- Ё sajtók görgő pályával. Kőnyomdai kézisajtók. I Körforgó nyomógépek újság- és illusztrációéi nyomásra meghatározott és változtatható ív- ! ---------------- nagyság számára. ----------------......... Dá n Testvérek cs. és кir. udvari szűcsök Budapest V., Dorottya-utca 5—7- sz. (Katalógust kívánatra küldünk.) .-illlllllllllllllllllllllllllll III lllllllllllilllllllillllllllllllllllllllllllllllIII III III IIIllllllllllllllll Ilii
