Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-01 / 44. szám
2 Független Budapest A belvárosnak eddig négy álláspontját ismerem : 1. Nyilvános álláspont: Az első közgyűlésen képviselte a kerület nevében dr. Gaar Vilmos. Nem kell a virilizmus eltörlése, nem kell az általános választói jog, mert ez ugrás a sötétbe. 2- Vacsorázó álláspont: Képviselte Székely Ferenc az első közgyűlés utáni kerületi pártvacsorán : éljen áz általános választójog, de tartsuk meg a virilizmust. Ezt az álláspontot képviselte vacsora nélkül ugyancsak Székely Ferenc azon a bizalmas értekezleten, amelyen a II., III., IV., V. kerület munkapárti képviselői vettek részt. 3. Közgyűlési álláspont: Az indítvány nem időszerű. Máskor szívesen, csak most ne tessék . . . (Kacér álláspont.) 4. A legutolsó vacsorázó álláspont : az indítvány kortescélokat szolgál, mert az V. és VI. kerületekben sok munkás lakik. Ez a legutolsó, legbizalmasahb álláspont, egyúttal a legszellemesebb is, mert hiszen világos, hogy az általános választói jog a belvárost fenyegeti.. legjobban, ahol az általános választói jog mellett csak néhány százzal volna több szavazó, mint jelenleg van és nem azokat a kerületeket, a hol mint például a hatodik kerületben is, az általános választói jognak egyenesen átalakító hatása van. A szellemes, tudós vacsorázó bölcsek azt hiszik, hogy mi a mai birtokállományunkat csak úgy őrizhetjük meg, ha megszaporitjuk a választókat. Egyebekben tisztán a mulatság kedvéért szóltam néhány szót ezekről a vigaszverseny- vacsoráikról, mert, ismétlem, ez az ügy a városházán el van intézve. Ez nem azt jelenti, hogy az akció véget ért, a kérdést továbbra is napirenden fogjuk tartani. A közgyűlési határozat csak egy láncszeme az akciónak. De a határozat értékét lekicsinyelni nem lehet, ha maga a törvényhatóság mondja ki önmagáról, hogy szervezetét át kell alakítani. Ennél hatásosabb eszköze az agitációnak nincs. Annak gúnyos kutatása, hogy egyesek miért szavazták meg az indítványt, nagyon meddő. A históriát nem lehet megcsalni! Az eszméket nem lehet kijátszani! Hogy miért szavazták meg az indítványt, az igazán mellékes, döntő maga a tény és ennek a ténynek ereje van, mert a mozgalmat előre viszi. En megmondottam a közgyűlésen, hogy azoknak, akik az indítványra rászavaztak, ebből le is kell vonni a konzekvenciákat. A konzekvencia az, hogy küzdeni kell az ellen a vend szer ellen, mely a virilizmus eltörlésének és az általános választójog megvalósításának akadálya. Én ezt megteszem. Én nem éltetem egyszerre Tisza Istvánt és az általános választójogot, de aki egyszerre két serleget űrit, az ilyen pezsgős belvárosi Kinizsi valóban jobban teszi, ha önmagának mulat, mint hogyha másokat gúnyol. KRISTÁLY forrás ásványvíz igen kellemes üdítő ital. Ő cs. és apóst. kir. felsége udv. gazdasági hivatala. A jövő évi költségvetés. (Előkészületek a deficit csökkentésére és a jövedelem fokozására.) A pénzügyi bizottság legközelebbi ülésén húsz tagból álló albizottságot fog választani, amelynek az lesz a feladata, hogy a költség- vetéssel kapcsolatos kérdéseket előzetesen tárgyalja. Ez az albizottság igen nagy hatáskörrel lesz felruházva, amennyiben neki kell gondoskodnia arról, hogy a költségvetésből a fölösleges vagy kevéssé szükséges kiadások elmaradjanak és a még igy is jelentkező deficit pótlására javaslatot tegyen. Az albizottság tárgyalásán tehát szóba fog kerülni a főváros uj jövedelmeinek kérdése, az uj adók, a megdrágított szolgáltatások és a fokozandó bevételek problémája. Kétségtelen, hogy nehéz dolga lesz a bizottságnak, hiszen nem könnyű föladat megállapítani a fölösleges kiadásokat, már csak azért sem, mert valamit fölösleges kiadásnak minősíteni, ami eddig állandóan szerepelt a költségvetésben, kínos és kellemetlen dolog. De talán még nehezebb megjelölni azokat a jövedelmi forrásokat, amelyek pótolhatják a deficitet. Igen sokszor irtunk már azokról a tervekről és javaslatokról, amelyek a jövedelmek fokozása tekintetében fölvetődtek s őszintén szólva, egyiket sem lehetett valami nagy elragadtatással üdvözölni. Akármiről is van szó, a főváros polgárságát terhelik meg vele és az eddigi jelekből az látszott, hogy a főváros éppen fogyasztási adókat akar behozni, holott a közgyűlésen számtalanszor hallottuk hangoztatni a fogyasztási adó jogtalanságát és igazságtalanságát. Ilyenek után hogy volt szabad csak általában gondolni is arra, hogy a villamosjegyet adó alá vessék, hiszen ennél igazságtalanabb adó nem lenne a fővárosban. A gazdag ember nem jár villamoson, tehát éppen azt az osztályt adóztatnák meg, amely a háború alatt amúgy is a legtöbbet szenvedett. Eltekintve azonban ettől, föltétien hatással lenne ez az adó a lakásviszonyokra is. Jelentékenyen megdrágítaná a külső részeken levő lakásokat, ami egyáltalában nem érdekünk. Minden nagy városban, amelyet modern szellemben vezetnek, arra törekszenek, hogy olcsóbbá tegyék a közlekedést és igy a lakosságnak módot adjanak arra, hogy távolabb fekvő vidéken olcsóbb lakásban lakjék, nem pedig arra, hogy a lakás- viszonyokon a közlekedés megdrágításával még jobban rontsanak. Épp igy nem lehet szívesen fogadnunk a gáznak és az elektromos áramnak tervezett megdrágítását sem. Ez sem inás, mint fogyasztási adó, még ha nincs is adó formája. Amellett azonban nem is bizonyos, hogy a gáz vagy villany árfölemelése megfelelő jövedelem- többletet nyújthat a fővárosnak, hiszen bizonyos, hogy az árfölemelésnek meglesz a maga reakciója. A közönség nem fogja szó nélkül tűrni ezeket az uj terveket és önmaga fogja mérsékelni kiadásait, ahol csak lehet. Ne feledje el a főváros vezetősége, hogy a közönség a háborúban alaposan megtanulta az önmérséklést és el tudunk képzelni olyan hefyzetet, hogy az árfölemelés megakasztja a gázgyár és az elektromos-telep fejlődését. Vájjon ezt akarja-e . a főváros? Bizonyára nem. Éppen azért a legnagyobb óvatosságot kell ajánlanunk mindenkinek, akinek csak ezekbe a kérdésekbe beleszólása lehet. A vigalmi adót még a leg- kevésbbé tartják kifogásolhatónak, ennek viszont az a hátránya, hogy valami jelentős jövedelemmel nem biztat. Éppen igy áll az eset a pezsgőadóval is, amely azért nem fölösleges, hiszen aki pezsgőt iszik, fizessen. Az albizottságra igen nehéz és jelentős munka hárul. A pénzügyi bizottság kétségtelenül revidiálni fogja ezt a munkát, valamint a közgyűlés is, amelynek bizonyára igen sok tagja fog fölszólalni a költségvetés tárgyalásánál. Olyan vitára van kilátás, amilyen esztendők óta nem volt, ami szükséges is, hiszen a főváros legfontosabb és legjelentősebb ügyeiről lesz szó. Kívánatos, hogy mindenki részt vegyen az idei költségvetés előkészítésében, mert ha most elhamarkodott és fölületes munkát végeznek, akkor talán évtizedekig helyrehozhatatlan hibákat követhetnek el. Választói jog és virilizmus. — Reflexiók a szerdai közgyűléshez. — A szerdai közgyűlés idejét túlnyomó részben a választójogi vita foglalta el, amelynek vége az lett, hogy 153 szavazattal 40 ellenében elfogadták Vázsonyi Vilmos indítványát. A szónokok újat az egész vita során egyáltalán nem mondtak és úgy véljük, majdnem fölösleges is volt az egész vita, hiszen a tárgyat már az előző közgyűlésen kimerítették. Mindössze két momentum merült föl, amelyről az előző közgyűlésen nem esett szó: a nők választójoga és a belvárosiak merev állásfoglalása. A nők választójoga érdekében a feministák egyesülete minden bizottsági tagnak levelet küldött, kérve őket, hogy szólaljanak föl a nők választójoga érdekében s Baránszky Gyula csakugyan formális indítványt is tett arra nézve, hogy a főváros közgyűlése kérje a nők választójogát is. Indítványát később visszavonta, mert V ázsonyi úgy magyarázta a maga indítványát, hogy az általános választójogban benn efoglaltatnak már a nők is, hiszen általános választójognak csak az tekinthető, amely szerint a nők is szavaznak. Budapest törvényhatósága tehát az első volt Magyarországon, amely kérte a nők választójogának törvénybeiktatását. A magunk részéről csak helyeselni tudjuk Vázsonyi indítványának ilyetén való értelmezését, hiszen méltánytalanság azokat a nőket kitagadni a választójogból, akiknek képesítésük van és akik önmaguk tartják el magukat. Csakugyan igazságtalanság, hogy az iskolai fűtőnek van választójoga, amikor a tanitónőnek nincs, vagy van választójoga az analfabéta oláhnak, amikor nincs az intelligens és képzett magyar nőnek. Ami a belvárosiad állásfoglalását illeti: el kell ismernünk annak bizonyos mértékig való jogosságát. Nem volt szerencsés dolog kapcsolatba hozni az általános választójog kérdését a Műszerüzem és a Zita-kórház ügyével, de ha már megtörtént, magunk is soknak tartjuk az átmenet nélkül való intézkedések követelését. Vázsonyi indítványa egyszerre akarja eltörölni a virilizmust és behozni az általános egyenlő titkos szavazati jogot, holott a nagy közönség egyelőre sokkal kevesebbel is megelégednék. Az országos törvény jelentékenyen kiterjesztette a képviselői választójogot, de nem intézkedett a községi választásokról: miért komplikálták tehát a kérdést és miért kértek olyat, amiről tudják, hogy nem adják meg és miért nem elérhetni és kézzel foghatót. A községi választási eljárásnak egyik legnagyobb igazságtalansága, hogy a községi választójog jelentkezéshez van kötve : miért nem kérték az urak azt, hogy aki képviselőválasztó, az egyben községi választó is lehessen, minden jelentkezés és- különösebb ceremónia nélkül? Ez nem olyan elérhetetlen kiKOVÁI n FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. 1 IsIhmM Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128 13.
