Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-01 / 44. szám

Tizenegyedik évfolyam. 1916. november 1. 44. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ф előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. ф Félévre 10 kor. Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM: József 45—82. A virilizmus eltörlésének írott malasztjaként lenyelték a virilisták Vázsonyi indítványát is, gon­dolván és hívén: nem oszt és nem szoroz. S ebben pillanatnyilag tényleg nekik van igazuk. Az általános titkosra a községi választásokban és a virilizmus eltörlésére a közgyűlés döntése után épp oly kevéssé gondol a kormány, mint annak előtte. A kormánypolitikának gerincét minálunk mindig, bármilyen paradoxonként han­gozzék is, az a gerinctelen ség alkotta, amellyel a meghízott és kényelemben tobzódó tőke időtlen idők óta hozzá­szegődött s benne látta uralmának leg­erősebb támaszát. Ok ketten, a minden­kori kormányok és a mindenkori viri­listák kitünően megértették egymást, anélkül, hogy gondolatolvasók lettek volna. A kormánynak többség kellett s a viri­listáknak a kormányhatalom, amelynek árnyékában uralmi vágyaikat jobban ki­elégíthették, mint a kéj sóvárgás egy hetéra karjai között. Ilyen körülmények, között egyelőre tényleg utópia az, amit a főváros köz­gyűlése megszavazott. De szó sincs róla, hogy utópia maradjon, ha a polgárság is úgy akarja, mint Vázsonyi s zászlót bont ez ideális törekvések mellett és lánglelkű energiával megtöri a jeget, amely a demok­ratikus főváros kialakulása elé tornyosult. Hogy hol kell kezdeni a polgárságnak energiája megmozgatását, azt rá kell bíznunk azokra, akik ennek a korszakos változásnak keresztülerőszakolását ma­gukra vállalták. De mindenesetre egyik eszköze és pedig hathatós eszköze lehetne ennek az akciónak, ha a választópolgárok a székesfőváros képviselőjéül csak olyakat választanának meg ezentúl, akik a kép­viselőházban, a kormánnyal szemben is a leghathatósabban ragaszkodnának ahhoz, hogy az államhatalom teljesítse a főváros­nak demokratikus kívánságait és tegye lehetővé, hogy a nép és a polgárság leg­szélesebb rétegei résztvehessenek a főváros ügyeinek intézésében. Amig azonban a főváros kerületeit olyanok is képviselik az úgynevezett népkormányzat fórumán, akik politikai hitvallásuk gerincének a virilizmus fenn­tartását vallják, addig a polgárság és a . nép nem számíthat arra, hogy elsöpörhesse a virilizmust. MÉRLEGEN. Ж Kürthy báró bizonyára jóhiszeműen és tiszta ambicióval jelentette ki, hogy mindent el fog követni, hogy a főváros köz­élelmezése megjavuljon. Mi elhisszük ezt neki, de eleve megjósolhatjuk, hogv nem sok eredményt fog elérni vele, ha a figyelme csak arra fog kiterjedni, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel biztositsa a főváros élelmiszer-szükségleteit. Elsősorban és min­denekelőtt a visszaélések kiküszöbölésére kellene töre­kednie. Higyje el nekünk a bürokraták között kitű­nőnek véleményezett báró ur, hogy a fővárosnak az árdrágítóktól való megtisztítására nem elégséges az, ha pontosan végrehajtatja a miniszteri rendeleteket, hanem ehhez megkivántatik az a ritka lelkierő is, hogy, mint néhai Mátyás, az igazságos,- leszálljon a nép közé és onnan kiindulva keresse meg a bajok és a visszaélések gyökereit. Aztán elkelne egy kis ha­tósági razzia a tehetősek körében is, mint Ausztriá­ban, hogy ezek, ha már dús raktárakat halmoztak fel saját készlet gyanánt, mindaddig ne vehessék igénybe a hatóság nyújtotta élelmiszereket, amig készleteik tartanak. Egy és más ilyen eszköz egy­szerre más képet adna a főváros élelmezésének is. ж Gold mann József bizottsági tag urnái hatezer liter hamisított tejet foglaltak le. Olyan kvántum ez, amely minden irányban a legszigorúbb megtorlást követeli. De első sorban meg kell torolni ezt a hallatlan visszaélést, nem a tejnagykereskedő Goldmannon, hanem a fővá­rosi bizottsági tag Goldmannon, aki a köz palástját használta fel olyan élelmezési bűn takargatására, amelyet enélkül talán hamarább lehetett volna lelep­lezni. De a bizottsági tag urakkal keztyűs kézzel bánnak el eladdig, amig valamilyen irányú ténykedé­sük nem ütközik bele a legnyilvánvalóbb kihágási szabályzatokba. Vájjon mennyi hamisított tejet adott el a fővárosi bizottsági tag ur addig, amig a ható­ság kisded üzleteire rátette a kezét ? A közérdek nevé­ben nem szabad tűrni, hogy Goldmann ur kibúvót találjon. S mindenek elölt meg kell fosztani őt város­atyái nimbuszától ! ж A népjóléti központ megszervezését most végzik el a városházán. Nagy körültekintéssel és minden aprólékos részletre kiter­jedően indult meg ez a munka, de eredménnyel csak úgy kecsegtethet, ha arravaló munkaerőket állítanak be a gépezetbe, amelyet úgy akarnak működésbe hozni, mint a főváros szociális akaratának egyik le­téteményesét. Csergő Hugó dr., aki a központ ve­zetésére ki van szemelve, mindenképen méltó erre a nagy feladatra s az a nyilvános ajánlólevél, amellyel őt a polgármester úr a minapi közgyűlések egyikén uj fővárosi metierje felé elindította, a legerősebb ga­rancia arra, hogy a népjóléti központ valóban a nép­jóléti gondoskodás centruma legyen. De a munkatár­sai? Vájjon kik lesznek az eszközei? Ez talán fon­tosabb is ezúttal, mint minden más, mert a legjobb és legideálisabb törekvés és akarat is megtörik azon, ha a szervezet végrehajtó közegei nem funkcionálnak a vezetővel harmonikusan. Ajánljuk a tisztelt tanács figyelmébe ezt a szempontot, hogy úgy ne járjon, mint a vajúdó hegyek ... Vázsonyi nyilatkozik választójogi indítványának sorsáról, a javaslat ellen­zőiről, a belvárosiakról.- Khuen-Héderváry Károly gróf álláspontja. ­A főváros szabad demokratikus és szociá­lis szellemű fejlődésének minden hive meleg érdeklődéssel néz Vázsonyi Vilmosnak a viri­lizmus eltörléséről és az általános községi vá­lasztójog behozataláról szóló javaslata további sorsa elé. A közgyűlés állásfoglalását őszinte örömmel és felvillanó reménykedéssel fogadtuk és szeretnénk bizni abban, hogy az több volt az örvendetes demonstrációnál s hogy a fővá­rosnak ez a pregnáns határozata ezúttal nem marad papiroson, mint a fővárosi törvénynek megszavazott reformja, amely sok egyéb üdvös újítás mellett tudvalévőén szintén kimondta a virilizmus megszüntetésének és az általános községi választójog megvalósításának szükségét. Egyelőre azonban biztató jelenségeket alig látunk. A belvárosi polgári kör, amely sok át- vedlett sasfiókot is egyesit magában s amelynek tagjaiból a közgyűlési ellenzék jelentékeny része is rekrutálódott, szükségét látta annak, hogy szombaton e célra rendezett pártvacsora kefé­iében újólag kifejezést adjon annak, hogjr a vi­rilizmus eltörlését és a választójogot »nem tartja időszerűnek«. A pártvacsorán Székely Ferenc, dr. Eulenburg • Salamon, Kaffka László és mások szólaltak fel és külön is leszögezték azt az álláspontjukat, hogy megrögzött konzervativiz­musukból a haladás legtisztább ereje sem vet­heti ki őket, Érdekesnek tartottuk azzal a kérdéssel for­dulni gróf Khuen-Héderváry Károlyhoz, hogy mint Budapest főváros egyik választókerületé­nek országgyűlési képviselője, miként akar a főváros határozatának érvényt szerezni s mely eszközökkel kívánja azt a parlamentben támo­gatni. A volt miniszterelnök és az általá­nos választójog egykori pro gr amatikus hirdetője természetesen nem óhajtott e kérdésről munkatársunknak nyilatkozatot adni. Megtudtuk azonban, hogy a munkapárt elnöke mindenben osztja hűséges belvárosi törzskará­nak felfogását, sőt magára nézve csak azt tartja kötelezőnek. A választójog »racionális kiterjesz­tése« hívének szeretné gerálni magát ma is, de mivel sem azt, sem a virilizmus kiterjeszté­sét híveivel együtt időszerűnek nem tartja, Vázsonyi javaslatát további utján sem szándékozik támogatni. A »Független Budapest« munkatársa Vá­zsonyi Vilmoshoz fordult, mondaná el nézetét a szombati utó tüntetésről és arról, miként látja javaslata további sorsát. Vázsonyinak lapunk számára adott rendkívül érdekes nyilatkozata igy hangzik : Ezt a kérdést a közgyűlésen elintéztem. A közgyűlés nagy többsége elfogadta indít­ványomat. Tehát már most kevéssé érdekel, hogy kerületi vacsorákon hogyan mentegetődz- nek azok, akik indítványom ellen szavaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents