Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-09 / 32. szám
Független Budapest 3 A Dunakonferencia. (Fontos tanácskozások Budapesten. — Dunakiálli- tás az Akadémia épületében. — Az uj Dunaszer- ződés. A konferencia programmja. Elküldik a meghívókat.) — Saját tudósítónktól. — Elsőnek adtunk hirt arról, hogy a régóta tervezett Dunakonferenciát Budapesten fogják megtartani. Most jelenthetjük, hogy a felette nagyszabásúnak ígérkező fontos tanácskozás előkészítő munkálatai már folyamatban vannak és a szeptember hó 4-én kezdődő konferencia külsőségeiben is impozáns lesz. Az eddigi tervek szerint a Dunakonferencia szeptember hó 4-ikén kezdődik és vele párhuzamosan megnyílik a Dnnakiállitás is. A Dunakonferenciát a magyar, az osztrák és a német illetékes hatóságok rendezik, az adminisztrációs munkálatok elvégzését természetesen a vendéglátó Budapest vállalta magára. A konferenciára meghívják a Duna, Rajna, Majna, Lajoscsatorna, Neckar és Inn mellett fekvő városi hatóságokat, kereskedelmi és iparkamarákat és a kérdésben érdekelt valamennyi érdekképviseletet. Á Duna mellett fekvő magyar városokon kívül részt vesznek a tanácskozásokon Köln, Düsseldorf. Coblenz, Frankfurt a/M., Stuttgart, Nürnberg, Regensburg, Ulm, Passau, Krems, Melk, Insbruck. Salzburg és Wien városok kiküldöttei. A legtöbb város polgármesterével képviselteti magát, azonban a városi vezetőkön kívül eljönnek Budapestre még a különböző egyesületek, a kereskedelmi és hajózási testületek megbízottai is és sokan ; a Dunakonferencia résztvevőinek a számát kétezernél többre becsülik. Az utóbbi időben tanácskozások voltak Budapesten, amely tanácskozásokon foglalkoztak azzal a kérdéssel is, vájjon kik legyenek a konferencia előadói és mi legyen a konferencia részletes programmja. Értesülésünk szerint e tekintetben nincsen még végleges döntés, annyi bizonyos, hogy Regensburg város polgármestere dr. Breyer József és Kvassay Jenő miniszteri tanácsos tartanak majd hosszabb előadásokat és ők is lesznek bizonyos kérdések előadói. Az is bizonyos, hogy ezen a konferencián részletesen fogják megtárgyalni azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósítása a háború után elkövetkező idők legégetőbb kérdései közé tartozik igy többek között ezen a konferencián foglalnak először hivatalosan állást az 1856-iki párisi konferencián létrejött, de ma már elavult Duna- szerződés revíziója tárgyában. Ebben a kérdésben az érdekéit államoknak már megvan az a megállapodásuk, hogy a jövő Dunaszerződést csakis a Duna mellett fekvő és a Dunánál közvetlen érdekelt államok köthetik meg és semmi szükség nincsen arra, hogy a régi Dunabizott- ság régi összeállításában bármilyen formában is újra feltámadjon. Magától értetődik, hogy a Dunahajózás fejlesztése érdekében szükséges intézkedések is szóbakerülnek majd ezen, a többnapra tervezett konferencián. A résztvevőknek alkalmuk lesz már készenlevő terveket is megtekinteniök és bizonyára szóbakerülnek majd megoldásra váró uj tervek is. A konferencia tanácskozásait a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében tartják meg. A tanácskozás nyelve minden bizonnyal a német lesz. .Tervezik, hogy a kongresszus után a külföldi vendégeket elvezetik a Dunán keresztül az ország határáig, de hogy a kirándulás milyen keretek között fog megtörténni, arra vonatkozólag nincs még megállapodás. A Dunakonferenc'ával kapcsolatban megtar- tandó Dnnakiállitás egyrészét az Akadémia folyosóján rendezik, itt fogják bemutatni a küllőidnek, hogy mit tett Magyarország a Duna- hajózás fejlesztése érdekében. Eredetileg az egész kiállítást az Akadémián akarták elhelyezni, azonban ez a terv közben változott, mert kiderült, rogy a kiállítás anyaga az Akadémia folyosóján lem férne el. Ezért az Akadémiára cs ik a unitra vonatkozó tervek, képek és rajzok ke- •ülnek, mig a Közlekedési Múzeumban egy, az Többivel összefüggő, de mégis különálló kiálli- ást rendeznek, amely kiállításnak keretében be- nutatják a Vaskapu szabályozására vonatkozó erveket és képeket és külön termekben kiállítók azokat a terveket is, amelyek a Duna jövő fejlődését illusztrálják. Kiállításra kerülnek itt a budapesti kereskedelmi kikötő tervei is. A Dunakonferencia meghívói a most következő héten széjjelmennek már, a jelentkezések nagyságától függ azután, hogy a konferencia részleteit és külsőségeit illetőleg minő intézkedéseket tesz majd a város. Arról, hogy Bulgária részt vesz-e a konferencián, még nem hallottunk hirt, a rendezőbizottság mindenestre meg fogja hívni az illetékes bulgár hatóságokat is és valószínű, hogy a konferenciának és a kiállításnak bulgár vendégei is lesznek. Ennél a konferenciánál jut először fontosabb szerephez a főváros idegenforgalmi hivatala, amely működését már megkezdette és amely a konferencia előmunkálataiban is tevékeny részt vesz. A Zita-kórház ügye. Az elmúlt héten szenzációja volt a fővárosnak : a Zita-kórház ismeretes esetéből kifolyólag a polgármester négy tanácsnokot áthelyezett. A kórház ügye tulajdonképpen csak Buzay Károly tanácsnok áthelyezését vonta maga után, a többi azonban állítólag már hónapokkal ezelőtt elhatározott dolog volt. Különösen Márkus Jenő dr. tanácsnok elhelyezése volt várható, annál is inkább, mert a polgármester minél nagyobb szerepet kívánt neki biztosítani a háború után kezdődő munkánál. A háború után nyomban meg fognak kezdődni a kórházépitkezések, óriási közegészségi reformok vannak tervbe véve és a polgármester azt akarja, hogy ezekben a munkákban Márkus Jenő irányitóan vegyen részt. Kétségtelen,hogy Márkus Jenőre fényes kariér vár a városházán, hogy a legközelebbi alpolgármesteri választáson a közgyűlés nagy többsége Márkus Jenő mellett fog állástfoglalni, annál is inkább, mert most a közegészségi ügyekben is alkalma lesz érvényesíteni kivételes tehetségét. Márkus Jenő áthelyezése kitüntetés, amelyet a törvény- hatóság minden tagja kivétel nélkül igy méltányolt. Ami a Zita-kórház ügyét illeti, azt hisszük, a polgármester kissé tágabb teret engedett a külső befolyásoknak mintsem, a főváros érdekében szükség lett volna. Amiket a vizsgálat adataiból eddig tudunk, azokból semmiféle nagyobb- visszaélésekre nem tudunk következtetni. Természetes és magától értetődő, hogy az üzemeknél alkalmazott tisztviselők vásárló jogot szereznek az illető üzemeknél ; ez nemcsak a városnál van igy, hanem minden magánüzemben. A banktisztviselők vásárolnak és kedvezményes áron vásárolnak a bankok árúosztályainál, miért éppen csak a főváros tisztviselőitől kellene megvonni ezt a kedvezményt ? Olyan jól fizeti a főváros tisztviselőit? A vizsgálat eddigi adataiból az derül ki, hogy Buzay tanácsnok napi áron vásárolt a Zita-kórházban, amihez feltétlen joga volt. Fölöttes hatóságának több- izben módjában lett volna őt a vásárlástól eltiltani, módjában lett volna általában szigorú rendszabályokat életbeléptetni a vásárlások tekintetében. Nincs hónap, hogy ne olvasnánk szigorú és részletes rendelete’ et a városi automobilok használatáról és miegymásról: ha az automobil használatát lehet szabályozni, ugyanilyen intézkedést lehetett volna tenni a vásárlás tekintetében is. Minderre azonban nem volt szükség, hiszen senkheni tartotta ezt szabályba ütközőnek. Ha magában a kórházban a gazdálkodás és az elszámolás terén történt visszaélés, ám büntessen szigorúan a főváros. Az élelmező tisztnek tudnia kell a kötelességét, tudnia kell a város vagyonával lelkiismeretesen bánni, s ha vétett, megérdemli a legszigorúbb büntetést. Itt azonban nemcsak erről van szó. A nagyközönség nem láthat tisztán, nem tekinthet be a vizsgálat aktáiba és a városháza eseményei mindenképen alkalmasak arra, hogy a közönség nagyon furcsa beállításban lássa a városházi eseményeket. A közönség nem láthat mást, minthogy a polgármester. Buzay Károly tanácsnokot a közegészségügyi osztályból a katonai ügyosztályba helyezte át. Úgy hisszük, alkalmasabb forma is kínálkozott volna a Zita- kórházi affér elintézésére. Láttunk már olyan esetet, hogy a főtisztviselőnek, aki ellen súlyos vád volt, szabadságot adtak s a szabadság alatt folytatták ellene a vizsgálatot, de olyan esetre alig emlékszünk, amelyben vizsgálat nélkül Ítélkeztek volna. Tudjuk: a polgármesternek diszkrecionális joga a tanácsnokok beosztása és nem büntetés, ha valakit egyik ügyosztályból a másik ügyosztályba helyeznek át, minderről azonban nincs tudomása a nagyközönségnek, amely pedig ebben a dologban igen fontos. A nagyközönség igen is büntetésnek veszi az áthelyezést és meg kell győződve lennie arról, hogy itt a háttérben egyéb dolgok is vannak, ha a polgármester ilyen gyors és radikális cselekedetre szánta el magát. Az egész ügyben természetesen bajos volna most ítéletet mondani. Mi a vizsgálat adatainak teljes ismerete nélkül sohasem szoktunk ítélkezni, éppen ezért meg kell várnunk a fegyelmi eljárás eredményét. Egyet azonban már most meg kell jegyeznünk: Ha a fegyelmi vizsgálat tisztázza Buzay tanácsnok szerepét, akkor vissza kell kerülpie a közegészségügyi osztály élére. Ez a legkevesebb elégtétel, amelyet ennyi meg- hurcolás után kaphat. A vigalmi adó számítása. — Mennyit költ szórakozásra a pesti nép ? — Most, amikor a főváros pénzügyi osztálya elkészítette a vigalmi adóról szóló előterjesztést, természetesen megszerezte az összes mulatók adatait. Ezekből az adatokból a pénzügyi osztály körülbelül 12 millió koronára teszi azt az összeget, amelyet a színházak, mulatók és mozik egy esztendő alatt forgalmaznak. Az adatok szerint, mezeket a pénzügyi osztály beszerzett, az elmúlt évben volt: a Nemzeti színháznak 316.000 látogatója és 720.000 korona bevétele: az Operaháznak 131.000 látogatója és 555.000 korona bevétele ; a Vígszínháznak 350.000 látogatója és 1.299.000 korona bevétele ; a Királyszinháznak 320.000 látogatója és 1.052.000 korona bevétele; a Magyar színháznak 265.000 látogatója és 855.000 korona bevétele. Budapest összes mozijaiban pontosan 29.472 ülőhely van, vagyis csaknem 30.0Л0. Ha azt számítjuk, hogy a fővárosi mozikban naponta három előadást tartanak, akkor azt lehet mondani, hogy naponta 90.000 ember jár Budapesten moziba. Természetes, ez a 90.000 jegy nem fogy el köznapon, legalább is nem mindig, úgy hogy egy-egy napra átlagban nem lehet többet venni, mint napi 60.000 mozilátogatót. A mozi szezont 300 napra véve, Budapesten évente 18 millió mozijegy fogy el. Ha egy jegyet átlagban 50 fillérrel veszünk, akkor megállapíthatjuk, hogy Budapest népe évente körülbelül 9 millió koronát költ mozira. gyermekek és lábadozók legjobb tápláléka gyomor-é5 bélbetegségek után. Mindenkor kapható. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien, I., Biberstrasse 71e
