Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-09 / 32. szám
2 Független Budapest alapja. A törvényhatóságoknak azonban már maga az állami jövedelmi adó tiltja egy progresszív jövedelmi adó behozatalát és igy kénytelen-kelletlen a közvetett fogyasztási adóhoz kell fordulni. Mint ilyenek szóba kerültek : a vigalmi adó, a pezsgőadó, a bor-, sör- és szeszfogyasztási adó, a világítási adó, és a közlekedési adó. A vigalmi adó talán nem is megy egészen adószámba, mert helyes volt az adót indítványozó Vázsonyi Vilmosnak az az érvelése, hogy bizonyos morális tényező is van abban, hogy megadóztatják azokat, akiknek a mai nehéz időben vigalmakra is jut még pénzük. — Ez az adó tehát terhelni fogja a színházakat, mozikat, különböző mulatóhelyeket, a lóversenyt és a játékokat. Módját fogják azonban ejteni annak, hogy a legolcsóbb színházi és mozihelyek — amelyek a munkás nép által vétetnek igénybe — a teher alól mentesittessenek, ami ennél az adónál alig számba jöhető összeget fog jelenteni. Ennek az uj adónak a hozadéka évenkint egy—másfél millió korona között lese. A pezsgőadónak fokozott mértékben kell terhelni a külföldi pezsgőt és kevésbé az itthon előállítottal. A szeszesitalokra kivetendő fogyasztási adó pedig még hygiéniai szempontból is előnyös lesz. Ennek az adónak az eredményét is közel évi egy millió koronára lehet lenni. A világítási adó. — A háború alatt minden megdrágult, csak a gáz- és villamos világítás nem, annak ellenére, hogy magánál a gáznál a város az anyag drágulása és a tisztviselők és munkások fizetésének javítása folytán körülbelül másfél- millió koronával nagyobb terhet visel, mint viselt a háború előtt. Ugyanez az arány a villamosvilágitásnál is. Tehát már ezen okból is jogosult volna a gáz árának a felemelése.-— A városházán tudtommal még nem döntöttek afe'ett, vájjon áremeléssel vagy világítási adóval szereznek-e egyrészt jövedelmi többletet és csökkentik másrészt az üzem kiadási többletét Eddig a világitó- és háztartási gáz ára között árkülönbség volt. A világitó- gáz ára 20 fillér, a háztartási gáz ára pedig 16 fillér. Ennek az árkülönbségnek jogosultsága, ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy a háztartási gáz használata jobban terjed és ezt a közönség tehetősebb osztálya — lehet mondani 95°/o-os arányban — veszi igénybe. Ha tehát a gáz árát egyformán 21 vagy 22 fillérre emeln1 k fel, akkor a fővárosnak néhány millió korona uj jövedelme lenne és ez egyesekre alig jelentene megterhelést. — A villamosáram árának a felemelése szintén főleg a tehetősebb osztályt terhelné és ugyancsak jelentős jövedelmi forrássá válna. Egyes kivételeket lehetne azután tenni a legkisebb fogyasztókra és az ipari fogyasztásra nézve, hogy az áremelkedés igy minden rázkódtatás nélkül lenne bevezethető. A gáz máris monopóliuma a fővárosnak, a villamosvilágilás pedig azzá lesz rövid időn belül és igy ennek egész jövedelme a fővárosnak fog jutni és ezáltal lehetőleg mentesíti a lakosságot attól, hogy igaztalan pótadóval terheltessék meg. — Igaz, hogy a kommunális üzemeknek ideálisan az volna a rendeltetésük, hogy az üzemek álltai produkált termékek lehetőleg olcsón jussanak a lakossághoz, ezektől a törekvésektől azonban egy időre a háború elütött bennünket és igy el kell térnünk attól az elméleti alaptól, amely bennünket a kommiinizálás eszméjénél vezetett és jövedelemforrássá is kell tenni a kommunális üzemeket, mert a községi terheket valahogyan elő kell teremteni és azt a módot kell választanunk, amely a nép széles rétegeit a legkevésbbé terheli meg. — Nehéz kérdés ebből a szempontból a közlekedési adó kérdése. Ez annyit jelent, hogy a közúti villamos- vasulak jegyei szintén adóval terheltessenek meg. Ezt a közlekedési eszközt különösen béke idején főleg a kevésbbé tehetős osztályok használják és igy ennél a kérdésnél különös gondot kell majd fordítani arra, hogy munkásjegyek és egyéb kivételes tételek megteremtésével ez az adónem is elviselhető legyen. — Mint kisebb, de azért el nem hanyagolható jövedelmi forrásokat tekintetbe, kell venni a fennálló városi illetékeket, amelyek alapos revízióra szorulnak. Ezek az illetékek akkor fizetendők, ha a város különös szolgáltatást nyújt és talán sehol a világon sincsenek olyan alacsonyan kiszabva, mint Budapesten. Kétségkívül jogosult lesz ezeknek mérsékelt felemelése. — Már most is élénk megvitatás tárgyát képezi az, hogy a telekértékadó amely Németországnak néhány száz rvárosában kiválóan bevált, nálunk is behozassék. A telekértékadó tulajdonképen annyit jelent, hogy minden a fővárosban fekvő telek — a felépítményekre való tekintet nélkül, tehát akár üres, akár be van építve — egy kis ezrelékekre menő adóval terheltessenek meg. A Boden- reformerek, akik ennek a kérdésnek szószólói és fanatikus hívei, azzal érvelnek, hogy ezen adóval a jogosulatlan telekspekuláció akadályoztatik meg, ez egy igazságos adó, mely al l kivétel nincs, minden telektulajdonost egyenlően és egyaránt ér és azzal a jó eredménnyel is jár, hogy az építési kedvet fokozza. — Úgy mondják ugyanis, hogy mindezideig a köz rovására lehetett spekulálni, mert ez semmi teherrel nem járt és busás jövedelmet hozott a tulajdonosnak. Ha azonban adóval is fogjuk a telek értékét terhelni, úgy kétszeresen is meggondolják a telek tulajdonosai azt, hogy vájjon a közhasználattól tartsák-e vissza a telket és nem okosabb-e rájuk nézve az, ha azt a gazdasági életnek eladás, vagy beépítés formájában felajánlják. — Akik a terv ellen érvelnek, azt mondják, hogy ez az adó a lakásdrágaságot fogja emelni, mert a telektulajdonosok ezt az adót is a lakókra fogják áthárítani. Ez az áthárítási theória, amint a gyakorlat bizonyítja, nem egészen áll meg, mert a háztulajdonos a lakások árát a kereslet szerint szabja meg és emeli a házbéreket, ha ahhoz módja van, akár terheli azt újabb adó, akár nem. Sőt a telekadó építésre fog majd ösztönözni és több lakás áll majd rendelkezésre, ami a lakásbérekre csak kedvező hatással lehet. Kétségtelen tehát, hogy egy komoly kérdéssel állunk szemben, amit minden oldalról alaposan kell megvitatni. Bizonyos, hogy ez az adó a legmérsékeltebb ezrelékes kulcs igénybevételével a fővárosnak közel évi négymillió korona jövedelmet jelent. Évi tizenöt millió korona uj jövedelem. Utolsó kérdésünk ez volt: — Mekkora lesz körülbelül az uj adók évi hozadéka és az uj adókat csak a háború tartamára kiván- ják-e behozni, vagy pedig azokat állandó adóknak tekintik ? Feleki dr. válasza erre a kérdésre igy hangzott: — Precíz számot mondani arra, hogy az összes adók mennyit hoznak a fővárosnak, nem lehet. Minden attól függ, hogy milyen mértékben fogja azokat a főváros igénybe venni. Kétségtelen azonban, hogy a legszerényebb mértéket használva is, közel évi tizenöt- millió koronára tehető az ezen adókból eredő hozadék. Amint már előbb is mondottam, a helyes adórendszer az volna, ha egy önálló progresszív városi jövedelemadó hozatnék be, ami, különbséget téve a jövedelem eredetéről — vájjon az fun- dált vagyonból, vagy keresetből származik-e — adóztatná meg a lakosságot. Ha ezt az adórendszert hozná be állam és törvényhatóság egyaránt, úgy vissza lehetne térni arra, hogy mindenféle fogyasztási adó alól mentesítsük a közönséget. Ez az idő azonban egyhamar alig fog bekövetkezni és miután a városi adónak követni kell az állami adó útját, csakis akkor, ha az állami adó. tatás terén lesz egy gyökeres reform, térhet majd a főváros ál a községi adó rendszerére. — Sok szó esett már arról is, hogy az állam engedje át a városoknak a kereseti adóra kivetett általános jövedelmi pótadót annál is inkább, mert a We- kerle-féle adótörvények ennek az adónemnek az eltörlésével kívánták a jövedelmi adót visszahozni. Kétségkívül igazságos dolog volna, ha az állam a megrendült községi háztartások rendezésére egyik vagy másik adónemet átengedné és habár az általános jövedelmi pótadó — mint egy megkövesedett, nem egészen igazságos adóra kivetett pótadó — terhes, nem egészen igazságos és nem valami kedves ajándék lenne, a városok háztartásán azonban ideig-óráig segitne és igy mint kisegítő eszköz kívánatos lenne. Emellett nagy kérdés természetesen az, vájjon az állam ezt a bár nem nagyon számbavehető jövedelmi forrást nélkülözheti-e. Budapestre nézve ez az adó frörii belül évi tizennégy midió koronát jelentene. * Feleki Béla dr. az elmondottakban nagy vonásokban képét adta annak a programmnak, amelynek megvalósítására a főváros pénzügyeinek rendezése érdekében szükség van. Az intervju egyben a közel jövő fontosabb feladatait is megjelöli és pedig kiderül e nyilatkozatból, hogy ennek a nagy programmnak a megvalósításához már az ősszel hozzáfognak. Azt is látjuk abból, amit Feleki elmondott, hogy a terveknek nagy része már elkészülve várja a közgyűlés szankcióját, és bizonyos az, hogy — mivel a tervek nagy része magánérdekeket sért — az őszi közgyűlésen, de még inkább a kölgyüléseken sok és izgalmas vitát vált még ki ennek a programmnak a tárgyalása. P. J. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító Budapest, l/II. kerület, UDGARU! R.-T. igazgatósága Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—93, 2—11, 2—12. kemenytoldot. MELY MINPEN rÜSTVISSZ AVEL MEGSZÜNTET. Ar]e.cyzék INGYEN ÉS KOCM JELINŐ gyArAból BUPMPEST, VI. SZOMPV- U. S3. KOVÁI n FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. VflLU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 —45, 128—13.
