Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-05 / 27. szám

4 Független Budapest A nőtlenek megadóztatása — városi jöve­delemforrás. Nemcsak Budapest s a magyar váro­sok legnagyobb problémája most az új jövedelem- források előteremtése, hanem a német municipiumoké is, amelyeknek azonban sokkal több szabad, mint a magyar városoknak. Legutóbb egy kis szászországi municipium, Oscha/z városa elhatározta, hogy a város jövedelmének gyarapítására külön adóval rójja meg a nőtlen férfiakat és hajadonokat, akik harmincadik életévöket már betöltötték. Az adó a nőtlen vagy hajadon adófizető jövedelméhez cs állami jövedelem- adójához arányosodik.Az akineklSOO — 2400 márka évi jövedelme van, állami jövedelemadójának öt százalé­kát, akinek 2400—4000 márka jövedelme van, jöve­delemadójának tiz százalékát, akinek 4000—6300 márka jövedelme van, jövedelemadójának tizenöt szá­zalékát, kinek 6300 — 10.000 márka jövedelme van, jövedelemadójának húsz százalékát, azonfelül pedig huszonöt százalékát fizeti mint városi nőtlenségi és hajadonadót. Az adó alól egyes kellően megokolt eset­ben fölmentést lehet kapni, azonkívül nem fizetnek adót azok az özvegyek, akik feleségük vagy férjük halálakor ötvenötödik évüket már betöltötték. Az új városi adót a felsőbb hatóság is jóváhagyta, föntartotta azonban magának a visszavonás jogát. Az új adót általában igazságosnak tartják, mert nagyobb jövede­lemnél kezdődik s progresszív, csupán azt furcsálják, hogy hajadonokra és özvegyekre is kiterjed, bár csupán akkor, ha 1800 márkánál több a jövedelmük' A bécsi kenyérgyár. Becsben most nagy vita folyik arról: épitsen-e a város kenyérgyárat, vagy sem. A pékek természetesen minden erejükkel azon vannak, hogy a gjmr felállítását megakadályozzák, sőt hivatalos lapjuk legutóbbi száma azt Írja, hogy a tanács már elejtette az eszmét. A csecsemő elválasztása gyakran igen sok ne­hézséggel jár és éppen ezért az anyának melegen ajánlható, hogy kis gyermekének az elválasztás kez­detén szopóüvegben naponta egyszer, csakis vízzel felforralva, egy kis Nestlé-lisztet nyújtson. Lassanként aztán két, három, sőt több .ily étkezést is adhat, mire az elválasztás minden nehézség nélkül megtörténik, a gyermek szépen feilődik és gyönyörűen gyarapszik. Próbadobozokat díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I. Biberstrasse 71 /с. MAGYAR MÉRLEG ÉS GÉPGYÁR R.-T. —■ BUDAPEST. ­41. Mindennemű mérlegek, kutak, szivattyúk, tűzi fecskendők, sajtoltbádog árú-cikkek в ------------- e gyártása. •---------------О Г RH /M/YEREM BUK BRUST, /906. f\PHNYr.Ur-P< RE Ca, /907. HA ROSS2T KÉMÉNYE RENPELJJI ..OROSZ KÉMÉNYTOLPOT MELY Í1INPEN FÜST VISSZ AVEROPES' MEGSZÜNTET. ARjE-GYZtÉLK INQYEIN Éb BE.RME.rNTV KOCH JENŐ СУЯЛЯВ01. BUPAPEST, VI.S20IN1PV-U. b.3. i*BÄGYJIgt BELGA FÉMIPARGYÁR RT. BUDAPEST, IV., HUNGÁRIA-KÖRUT115. SZ. TELEFON: 103-50. Keskenyvágányu vasutak nyomjelzése, építése és anyagok szállítása. Állandó nagy raktár. Eladás. Bérlet. Költségvetés díjtalan. PÉNZ ÉS HITEL Kamatláb-leszállitások. Julius elsejetői kezdve ismét alacsonyabb kamatjövedelmet nyújtanak a bankok és takarék- pénztárak a gyümölcsöztetésre elhelyezett tőkék után. A nagy fővárosi pénzintézetek ugyanis megállapodtak egymás között, hogy a könyvecs­kére elhelyezett betétek után julius elsejétől kezdve 315, s a nem állandó jellegű folyószámla betétek után pedig még 3°/o-nál is alacsonyabb kamatot nyújtanak. A vidéki bankok pedig napról napra kommünikéket tesznek közzé a hivatalos lapban, melyben a betétes feleket érte­sítik, hogy a betéti kamatlábat leszállítják. A legérdekesebb és legsajátosabb hiteléleti tünet tehát ma a takarékbetét alacsony hoza- déka. Normális viszonyok idején, amikor a bank­kamatláb 5 százalék, a vidéki bankok szívesen nyújtanak takarékbetétekre 5x/2, sőt nem ritkán 6 százalék kamatot s nagy fővárosi bankok pedig 4—4x/2 százalékot szívesen fizetnek taka­rékbetétért. A mai alacsony betéti kamatláb két körülményre vezethető vissza. Elsősorban csök­kent a tőke kihelyezési lehetősége, s a másik ok, mely természetesen a vállalkozókedv hiányá­nak a következménye, hogy hiteligény abszo­lúte nincs s így a forgalomba kerülő pénztöme­geket lehetetlen lukrative nivesztálni. A vállalkozási kedv hián}m a mai viszonyok között tökéletesen érthető. Nincs munkás, nincs anyag, nincs megbízó s végül nincs vállalkozó. A mai bizonytalan helyzetben, amikor máról- holnapra ágyuk gyilkos tüzelése következtében falvak és városok tűnnek el a föld színéről, senki sem kezd nagyszabású ipari, vagy keres­kedelmi vállalkozásba. Még ha volna is valaki­nek kedve az uj vállalat létesítéséhez, olyan óriási árakat kell mindenért fizetnie, hogy el veszti a bátorságát az uj vállathoz. így teljesen érthető, ha az ipar és kereskedelem nagy tőké­ket nem fogyaszt, mert nem invesztál, az el­fogyasztott készleteket csak hiányosan pótolja s az elhasznált, eladott áruk helyébe kevesebb árut szerez be. Épen ez magyarázza meg a nagy pénzbősé­get, amely a bankokat arra kényszeríti, hogy a betéti kamatlábat fokozatosan csökkentsék. A háborús gazdasági életben ugyanis az a helyzet áll elő, hogy az áruk mezőgazdasági és ipari termékek átváltódnak pénzzé. A hadsereg, mint legnagyobb fogyasztó, mindenre ráteszi a kezét, óriási készleteket halmoz fel s az áruk, nyers termékek ellenértéket készpénzben egyenlíti ki. Ez a processus a háború további folyamán fokozatosan érezhető, ezért van napról napra több pénz forgalomban s ezért mutatkozik állan­dóan nagyobb áruhiány. Előállott tehát az a helyzet, hogy a mezőgaz­dának nincs lova, nincs kocsija, ellenben van egy csomó bankjegye, a kereskedő árúraktára tátong az ürességtől, ellenben visszaváltotta összes hitelpapírjait, az ipari vállalatok feldol­gozták egész nyersanyagkészletüket, s most a sok pénz ellenében is alig tudják az anyag­hiányt pótolni. A legszomorubb, de egyúttal legspeciálisabb gazdasági helyzet jár a hosszú háború nyomában s. ez a tünet mindenhol ta­pasztalható, mert egy hadviselő ország sem rendelkezik annyi nyersanyag-készlettel, hogy abból két éven keresztül egy hadsereget el lehessen látni. Az áruhiány, mely karöltve jár a drágasság- gal, idézte elő a pénzbőségét s ezért kénytele­nek a bankok a növekedő pénztömegek miatt a kamatlábat csökkenteni. Ha a pénzintézetek a hitelezőiknek kisebb kamatjövedelmet biztosíta­nak, úgy adósaikkal szemben is igen előnyös kamattételeket kell megállapitaniok. Ennek elle­nében a bankok nagy előzékenységet az üzlet­feleikkel szemben nem tanúsítanak, állandóan magas kamatot számítanak. Vidéki pénzintéze­tek még mindig nagy előszeretettel számítják a 8u/o kamat és l°/o jutalékot. Ennek az anomá­liának egyszer már végett kell vetni s remél­jük, hogy a Pénzintézeti Központ a legerélye­sebben meg fogja ezeket a kinövéseket akadá­lyozni. Ha a kamatlábat a hitelezőkkel szemben leszállítjuk, ugyanakkor az adóssal is éreztetni kell a pénzbőségét, a tőke kihelyezési lehetősé­gének csökkenését. * A Pénzintézeti Központ. Julius 4-ikén kezdi meg a nagyrahivatott Pénzintézeti Köz­pont működését. A szervezési munkálatok már befejezést nyertek, a vezető állásokat betöltötték s a Központ irodahelyiségeit is kibérelte. A tisztviselői állások ügyében is megtörtént már a döntés, amennyiben a junius 30 i igazgatósági ülés a beérkezett szolgálati ajánlkozásokat át­nézte, 3 közülük az alkalmasoknak látszó aján­latokat kiválogatta. A szervezés, illetőleg beren­dezkedés tehát a végleges stádiumba jutott. A vezetőigazgatók, illetőleg főtisztviselők a követ­kezők : Vezérigazgató : dr. Schóber Béla. Ügy­vezető igazgatók: Gerlóczy Béla, Windisch Hermann és Balla Hugó. Főtitkár: Szunyogh Szabolcs. * A háborús konjunktúra. A kereskedelmi törvény értelmében a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatoknak közzé kell tenniük mérle­güket abban az esetben junius végéig, ha üzlet­évük december 31-én zárult. Minthogy a leg­több vállalat üzletéve egybeesik a naptári év utolsó napjával, ezért sok ipari vállalat mérlege lát most napvilágot, igy most publikálja a múlt évre vonatkozó mérlegét a Hirtenburgi patron­gyár r. t. is, amely az üzletévét Г2 millió kor. alaptőke mellett 8 millió korona tiszta nyere­séggel zárta le. Ez már nemcsak rekord mérleg, hanem olyan hihetetlen nyereségtöbblet, amire még a háborúban is alig akadunk magyarázatra. Százszor és ezerszer bebizonyosodott már előt­tünk, hogy a háborús konjunktúra az iparba nivesztált tőke olyan magas kamatozását bizto­sítja, amire normális időben nincs példa, de még ezt a magas hozadékot is túlhaladja a Hirten­burgi tölténygyár 1915. évi keresete. Úgy látszik, minél tovább fart a háború, minél jobban emel­kednek az árak, annál jobban kamatoztatják a bankok s a vállalatok tőkéjüket. Ennek, a később kellemetlen következményű állapotnak ideje volna már, hogy a háború befejezése véget vessen. * Ki lesz az Agrárbank igazgatója. Mint legutóbb említettük, dr. Schóber Béla udvari tanácsost, a Magyar agrár- és járadékbank igaz­gatóját a Pénzintézeti Központ igazgatójává ne­vezték ki. Schóber ennélfogva leköszön az Agrar­bank igazgatói állásásáról. Megindult már a kombináció, hogy a bank Schóber örökét kivel tölti be. Az Agrárbanknak eddig három ügy­vezető igazgatója volt: dr. Fellner Frigyes, Schóber Béla és Szántó Frigyes. A vezérigaz- igazgatói széket Barta Arnold Bécsbe költözése óta nem töltötték be. Schóber távozásával a bank vasutügyi osztálya betöltetlenül marad. Munkakörét Görög főfelügyelő veszi át, de az osztály irányításában része lesz Fellner ügy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents