Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-05 / 27. szám
Független Budapest 3 Összesítve az egész bevonult személyzet : A harctérre ment . . . 896 Elesett.................................... 37 ( 4*l°/o) Eltűnt ................................................. И ( l'2°/o) Had ifogságba esett .... 123 (13’7°/o) A fővárosi tisztviselők nagy része kapott harctéri kitüntetést, ezekre vonatkozólag azonban fölötte hiányos a kimutatás, igy nem volt érdemes összeállítást készíteni belőle. A leleplezett kenyérgyár. — A pikáns közjegyzői tanúsítvány. — Ezen a héten megint leleplezték a kenyérgyárat. Ezúttal nem dohos lisztről volt szó, hanem arról, hogy a községi kenyérgyár elárusító helyein kenyércédulák nélkül is adnak ki kenyeret. A leleplezők a pékek voltak, akiknek egy rendkívüli közgyűlésén Deutsch Mór, az ipartestület elnöke felolvastatott egy közjegyzői okiratot arról, hogy a vád tényleg fennáll. A pékek most elmennek a belügyministerhez és átadják neki az érdekes és pikáns dokumentumot. A főváros közélelmezésének történetében bizonyára páratlanul álló közjegyzői tanúsítványnak szövegét sikerült a Független Budapest szerkesztőségének megszerezni. A tanúsítvány — mely egyben súlyos vádja a pékeknek a községi kenyérgyár ellen — szószerinti szövegében a következő: 975/1910. ügyszám. Közjegyzői okirat. TANÚSÍTVÁNY. Én, ár. Rhorer Géza budapesti királyi közjegyző ezennel lanusitom, hogy az általam fenti ügyszám alatt felvett jegyzőkönyvben a következők foglaltatnak : Jegyzőkönyv. Fölvétetett dr. Rohrer Géza budapesti királyi közjegyző által Budapesten, 1916. Ezerkilencszáztizen- hat évi junius hó (30.) harmincadik napján tény tanúsítása tárgyában. Megjelenik előttem dr. Beck Oszkár úr ügyvéd, budapesti Baross-tér 15. számú lakos, kit személyesen ismerek és megkeres aziránt, hogy társaságában jelenjek meg a mai napon a déli órákban a Budapest székesfővárosnak a Lehel-téren levő elárusitó-bódéja előtt és ott személyes meggyőződés alapján tanúsítsam azon tényt, hogy ezen bódéban bárki, de különösen katonák, a kötelező kenyérjegy átadása nélkül bármikor kaphatnak az általuk szükségelt kenyérmennyiséget. Megkeres továbbá aziránt, hogy ezen Lehel-téri bódéban tapasztaltak tanúsítása után folytatólag jelenjek meg társaságában a fővárosi kenyérgyár kenyerét árusitó központi tejcsarnok elárusító fióktelepein, esetleg a főváros éleímiszerelárusitó több bódéjában és ezen helyeken is a kenyérnek mikénti eladásáról szerezzek meggyőződést és a tapasztaltakról részére tanúsítványt adjak ki. Dr. Beck Oszkár úr előadja, hogy ezen megkeresést a Budapest székesfővárosi sütők ipartestülete elöljáróságának legutóbbi rendes havi ülésén hozott határozata és vele Írásban is közölt megbízása alapján terjesztette elő. Erről ezen jegyzőkönyvet fölvettem, fél előtt felolvastam, ő pedig ezt akaratával mindenben egyezően fölvettnek találta s ennek kijelentése mellett előttem sajátkezűleg alá- , irta. Kelt mint fent. Dr. Beck Oszkár s. k. Dr. Rhorer s. k., kir. közjegyző. Ezen jegyzőkönyvi megkeresés folytán a mai napon déli 12 órakor megjelentem dr. Beck Oszkár úr társaságában helyben, a székesfővárosnak a Lehel-téren levő elárusító bódéjában, hol is dr. Beck Oszkár úr az elárusitást eszközlő asszonytól jelenlétemben kenyeret kért; az elárusitónő azonban a kenyeret kenyérjegy átadása nélkül ki nem szolgáltatta, mert mint kijelentette : ■— Éppen ma kaptunk szigorú utasítást, hogy kenyeret csak jegy ellenében adhatunk el. További kisérletképen az utcáról is küldött be dr. Beck Oszkár úr egy kisfiút ugyanazon bódéba kenyérért, a fiú azonban azzal jött vissza, hogy jegy nélkül nem kapott kenyeret. Innen folytatólag elmentem megkereső úr társaságában a Mohács-utca 17. számú házban levő Községi lóhússzék, a községi kenyérgyár el árusitó helye feliratú üzletbe, ahol dr. Beck Oszkár úr kenyérjegy nélkül vásárolt kenyeret. Az igazság érdekében megjegyzem, hogy e helyen az üzleti elárusitónő a kenyér jegynélküli kiszolgálása után kijött az üzletből s egyenesen felém fordulva, az utcán azon kérdést intézte hozzám, hogy a vásárló úr mikor fogja a kenyérjegyet neki elhozni, vagy elküldeni ? Mi volt a kérdésnek az indoka, azt nem állapíthattam meg. Tény azonban, hogy ugyanezen üzlet előtt az utcán találkoztam az üzletből kijött katonával, aki egy egész kenyeret vitt papírba takarva s aki kérdésemre előadta, hogy katonák ezen üzletben kenyérjegy nélkül mindig kapnak kenyeret. Harmadsorban elmentem megkereső úrral a Lipót- körut 12. számú házban levő központi tejcsarnok fióküzlete elé, ahová dr. Beck Oszkár úr a minket fuvarozó bérautó gépészét kisérletképen ugyancsak beküldötte kenyér vásárlása céljából és a chauffeur tényleg hozott ki községi kenyeret kenyérjegy nélkül. Tanusitom, hogy ezen tények a valóságnak megfelelnek. Erről ezen jegyzőkönyvet fölvettem, dr. Beck Oszkár úr előtt felolvastam, ő pedig ezt a tényekkel mindenben egyezően felvettnek találta s ennek kijelentése mellett előttem sajátkezűleg aláírta. Kelt Budapesten, 1916. Ezerkilencszáztizenhat évi junius hó 30. napján. Dr. Beck Oszkár s. k. Dr. Rhorer Géza s. k., kir. közjegyző, (p. h.) Hírek a városházáról. * A főváros és az adójavaslatok. A főváros szerdai közgyűlése valósággal impozáns módon fejezte ki véleményét a kormány adójavaslatairól. A felterjesztés, melyet a kerületközi bizottság készített, teljes részletességgel bírálja a kormány javaslatait. Mint kritikai munka elsőrangú, a városok szempontjából pedig tökéletes képét adja kivánságaiknak. A beszéd, melylyel a közgyűlésen Glückstahl Samu dr. kisérte az előterjesztést, mérsékelt hangjával s tárgyilagos előadásával sokkal nagyobb hatást keltett, mint ha a főváros jogos felháborodását fejezte volna ki. Éppen ezért volt impozáns a rendkívüli közgyűlés. Egyetlen éles szó, egyetlen bántó vagy túlzó mondat nem hangzott el, az objektiv kritika határain belül maradtak. A főváros országgyűlési képviselői mindenesetre tárgyilagos és pontos alapot kaptak a főváros felterjesztésében és a közgyűlés vitájában. Reméljük, hogy minden erejüket érvényesíteni fogják a parlamentben, hogy a főváros jogos kívánságai teljesüljenek. \ Lovaregylet pályája. A Lovaregylet halasztó kérelmét a szerdai közgyűlésre hagyta a tanács. A Lovaregylet kedvenc: az utolsó közgyűlésre marad, nehogy valami baja történjék. A pénzügyi bizottság, mint emlékezetes, azt határozta, hogy az uj lóversenytér megnyitására 1917. december 31.-éig ad neki halasztást s a két aranyon kivül nem kér tőle több bért erre az időre a régi versenytérért. A közgyűlés talán nem lesz olyan nagylelkű, mint a tanács és a pénzügyi bizottság. Vagy talán nyár van, meleg van s a szokásos nyári ajándékokból jusson az idén a Lovaregyletnek is ? A svábhegyi fogaskerekű. A legutóbbi közgyűlésen Füredi Mór interpellált a svábhegyi fogaskerekű vasút dolgában, az interpellációra azonban választ nem kapott, mert a tanács a vasúttársaság meg- rendszabályozása és megbírságolása ügyében már korábban felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, de onnan mindezideig válasz még nem érkezett és addig a tanács nevében érdemleges válasz nem is adható. Úgy értesültünk, hogy az interpelláció folytán a tanács megsürgette a korábbi felterjesztésének az elintézését és ha az elintézés megérkezik, akkor fogja a közgyűlésen ebben a kérdésben a választ megadni. Tutajkikötő a Lipótvárosban. A közgazda- sági ügyosztály azt tervezi, hogy az V. kerület külső részén tutajkikötő és ezzel egyben fapályaudvar is lé- tesittessék. Ennek az eszmének a megvalósítása még a kezdet stádiumában van, mert az a rész, ahol a kikötőt akarják létesíteni, még eléggé rendezetlen állapotban van Ebben az ügyben legutóbb a városházán az érdekeltek bevonásával értekezlet is volt. Szemétdomb a Széchenyi-fürdő előtt. A köz- épitési bizottság egyik ülésén is szóvá tették azt a tarthatatlan állapotot, amely a Széchenyi-fürdő mögötti téren van, ahol bekeritetlen szemétdomb áll, rossz szagot terjesztve úgy, hogy a fürdőbejárók kénytelenek messze elkerülni ezt a helyet. Úgy értesültünk, hogy ennek az állapotnak a megszüntetése iránt már történtek intézkedések, egyelőre be fogják keríteni ezt a helyet és planirozni fogják. Különösen a nyári időre való tekintettel ennek a munkának a végrehajtása igazán sürgős volna. Az igazi megoldás, ennek a résznek a parkozása, úgy látszik, egyelőre nem hajtható végre. A csecsemőkórházat augusztusban megnyitják. A közgyűlés még április havában elhatározta, hogy a dunajobbparti kórház igazgatásában egy 80 ágyas csecsemőkórházat állít fel a Bánffy-utca 3. szám alatti házban. A közgyűlés egyúttal felhatalmazta a tanácsot, hogy az osztály megnyitása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. A tanács a közgyűlés felhatalmazása alapján meg is tett minden intézkedést, hogy a csecsemőkórház, amelynek a létesítését olyan szeretettel fogadta a sa jtó és a tői vényhatóság egyaránt, minél előbb megnyitható legyen. Bár a belügyminiszteri jóváhagyás még mindig késik, az átalakítási munkálatok folyamatban vannak és a tanács úgy tervezi, hogy augusztus hónapban a fővárosnak ezt az uj intézményét rendeltetésének átadhatja. KOMMUNÁLIS SZEMLE. * A katonai beszállásolás költsége. Temesváron a városi törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy az átvonuló katonatisztek beszállásolásával az 1915. évben felmerülő s előreláthatólag a 200.000 koronát is meghaladó költségből az 1914. évi megterhelés arányában kereken 50.000 korona, azaz ötvenezer korona a háztulajdonosok terhére háriltassék át, a fennmaradó mintegy 150/00 korona fedezete, illetve átvétele iránt pedig a kormányhoz felterjesztés intéz- tessék. Fizetett állások városatyák részére. Arad város közgyűlése elé a tanács a következő javaslatot terjeszti: »A vállalat könyveinek, valamint pénz- és vagyonállományának állandó ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. A felügyelő bizottság öt tagból áll, akiket a törvényhatósági bizottságnak az a közgyűlése választ meg, amely a vállalat zárószámadásait elfogadja. A tagok megbízatása egy évre terjed. A tagok működésűkért a törvényhatósági bizottság közgyűlése által megállapítandó díjazásban részesülnek. A felügyelő bizottság működését és hatáskörét a kereskedelmi törvény idevonatkozó határozmányai állápitják meg.« A javaslat az összes városi üzemek felügyelő bizottságaira vonatkozik. Berlin adófizetői. Most jelent meg annak kimutatása, hogy mennyi jövedelemadót fizettek Nagy- Berlinben. Ä kimutatás azzal az örvendetes megállapítással végződik, hogy az 1916-iki adóév eredménye már kedvezőbb, mint az 1914-iki adóévé, amikor még nem volt háború. Hogy Berlin elővárosai mennyiben részesednek Nagy-Berlin adójában, azt a következő érdekes összeállítás mutatja: 1916 1915 1914 márka Berlin ....................... 45 ,072.981 42,703.562 46,545.589 Charlottenburg . . 12,600.472 11,241.534 12,789.520 Schöneberg . . . 5,174.224 4,780.848 5,249.247 Milmersdorf . . . 5,806.583 5,309.665 6,016.331 Neukölln . . 2,980.268 2,437.464 2,656.503 Lichtenberg . 1,903.559 1,312.406 1,353.921 Spandau ... 1,620.405 1,055.220 939.944 Niederbarmin 5,185.955 4,245.699 4,324.321 Teltow.................. 12,6 01 059 11,206.697 11,980.139 Nagy-Berlin . . . 92,945.506 84,293.095 91,855.515 Berlin elővárosai tehát 1914-ben 45,309.926 márka, 1915-ben 41,589.561 márka, 1916-ban pedig 47,872.525 márka jövedelemadót fizettek. Százalékban kifejezve annyit jelent ez, hogy Nagy-Berlin jövedelemadójának 1914-ben 49-4°jo-át, 1915-ben 48-Sfo-ái, 1916-ban pedig 51°lo-át fizették az elővárosok. Az idén tehát az elővárosok már többet fizettek, mint Berlin ! kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága ; Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám jj és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kivül. ■ Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11,2—12. £
