Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-05 / 27. szám
о Független Budapest nem fog csokoládégyárat alapítani, ha a főváros megmakacsolja magát s nem lóditja oda neki a nemzeti ajándékot. Gerbeaud urnák jó üzlet a csokoládégyártás s a meddig az lesz, alapit ő gyárat is, legfeljebb nem a főváros telkén. Még egyet. Glück Frigyes a pénzügyi bizottság ülésén azt mondotta, hogy a tervezett gyár mellett kórház épül. A csokoládégyár émelyítő szagot terjeszt s a szag a kórházban fekő betegeket fogja érni. Glück Frigyest majdnem kinevették ezért a kijelentéséért. A csokoládégyár émelyítő szagot terjeszt! Honnan tudja? Aki kételkedik Glück szavainak igazságában, az forduljon bizalommal Magyarevits Mladen dr. tiszti főorvoshoz. Az ő Váci-utcai háza mögött gyártja most Gerbeaud a csokoládéját; kérdezzék meg csak tőle : micsoda szaga van gyártás közben a csokoládénak ? Ki lehet-e akkor nyitni az ablakot ? A Gerbeaud-ügy hullámai egyébként még mindig nem simultak el. Glück Frigyes lemondott a pénzügyi bizottságban viselt tagságáról és eltökélt szándéka az, hogy teljesen visszavonul a városi politikától. Hogy mi késztette a főváros törvényhatósági bizottságának ezt a kétségkívül egyik legértékesebb és legrégibb tagját erre az elhatározásra és hogy mik a Gerbeaud ügynek a kulisszatitkai, arról maga Glück Frigyes nyilatkozik most a Független Budapestnek. A népszerű bizottsági tag munkatársunknak a hozzá intézett kérdésekre a következő érdekes választ adta : — Az elnöklő polgármester úr a pénzügyi bizottság ülésén azt mondotta nekem, hogy lemondásomat illetékes helyen tegyem meg. Ezt is megtettem. Bejelentettem lemondásomat a kerületem értekezletének elnökénél, Hűvös Ivánnál, aki szándékomat a polgármester ur tudomására fogja hozni. Ha ez sem elég, akkor lemondásomat bejelentem a polgármester urnái én magam is. Ezzel az ügy az én részemről be van fejezve. A kérdést, értem ezalatt a telekügyet majd letárgyalják a közgyűlésen, de én óit már nem fogok részt venni. — Nem azért mondottam le a bizottsági tagságról, mert véleményemmel /kisebbség ben maradtam. Végre már más is maradt kisebbségben és még sem mondott le. En e kérdésben a legjobb lelkiismeretem szerint jártam el, fővárosi törvényhatósági bizottsági tagságom óta soha nem ismertem közügyben más szempontot, mint a város érdekét. Engem sem ellenségeskedés, sem más vád nem érhet. Nevetségesek azok, akik azt mondják, hogy húsz év óta ellenséges viszonyban vagyok Gerbeaud-val. Én erről nem tudok. Amikor a Gerbeaud-pavillon bérbeadásáról volt szó, én mindig a cég mellett voltam és ugyanolyan volt a viszonyom a céggel szemben akkor is, mint ma. — Valamely lap azt irta, hogy a szállodámban már évek óta nincsen Gerbeaud sütemény. Ez igaz, csakhogy a szállodám vendéglőjét más bérli és kis Gerbeaud nincs, de a tortát még ma is Gerbeaudtól hozatjuk. — Nekem csak az fáj, hogy azért, mert a véleményemet védem, még kellemetlenségékben van részem és azért, mert én érzem, hogy igazam van, olyan felszólalásokat kell hallgatnom, amilyeneket ezzel az ügygyei kapcso- csolatban hallgattam. Erre nekem semmi szükségem nincsen. Én nem szeretem az agresszív harcmodort városi ügyeknél. Maholnap már hatvan esztendős leszek, eleget dolgoztam, nem kívánok többet részt venni városi ügyeknél. Meg leszek ezután a magam jótékonysági akcióimmal, azokat legalább magam csinálom. — Nem szeretem, ha személyeskednek akkor, amikor városi érdekről van szó. A telekkérdési öl nekem meg van a véleményem, ettől nem térítenek el. A csokoládégyárat nagyra becsülöm ipari szempontból, de nem tudom milyen összefüggésben van ez a széppel, jóval és nemessel. A telket én többre becsülöm annál az árnál, mint amennyit Gerbeaud ígér érte. Voltam kinn a teleknél, ez a meggyőződésem ott még csak erősödött. Azt mondják, hogy én nagyon előrelátó vagyok, amikor fantáziámmal a jövőbe nézek. Ez igaz; én tíz esztendőre nézek előre, a telket pedig kilencven évre akarják oda adni. — Ismétlem, hogy engem más érdek a kérdésnél, mint a város érdeke, nem vezetett és hogy ezért az én jóakaratomat kétségbevonták, az nekem végtelenül rosszul esett. Ezért veszek búcsút most a pénzügyi bizottsági tagságomtól . . . * A törvényhatósági bizottsági tagok között Glück Frigyes elhatározása nagy lehangoltságot okozott és már is mozgalom indult meg, hogy őt szándékának megmásitására bírják. Mindenesetre a főváros érdekében való lenne, ha ez a mozgalom kellő eredménnyel járna. Mindenesetre kíváncsian várja mindenki, miképen fog dönteni az ominózus telekügyben a szerdai közgyűlés . . . A gázgyári alkalmazottak nyugdíj- és nyugbériigye. A fővárosnak sok üzeme van, ahol nagy számban foglalkoztat tisztviselőket és munkásokat. Az üzemi alkalmazottak nyugdija, illetve nyugbére sehol sincs szabályozva. Dr. Répka Ferenc, a gázmüvek vezérigazgatója tette meg ezen a téren a kezdeményező lépést, amennyiben a gázművek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak nyugdíjjal, illetve nyugbérrel való ellátásuk tárgyában a gázgyár igazgatóságának együtt előterjesztést tett. Dacára annak, hogy ez az előterjesztés igen szépen kíván gondoskodni az alkalmazottakról, a szociálpolitikai bizottságban több módosító indítványt tettek, amelyek különösen a munkásoknak még nagyobb kedvezményeket akarnak biztosítani. A szociálpolitikai bizottság több ilyen módosítást el is fogadott, de a pénzügyi bizottság, ahol szintén- történtek ilyen irányban felszólalások, az előterjesztéseket az eredeti szövegezésükben fogadta el. A magunk részéről azt tartjuk a leghelyesebbnek és az alkalmazottak érdekében állónak, ha a szabályzatok életbeléptetését nem késleltetik semmiféle módosítással, hanem mindazon felvetett helyes eszméket, amelyek úgy a szociálpolitikai, mint a pénzügyi bizottságban felmerültek, kiadják a tanácsnak megfontolás végett. Ez annál is inkább fontos, mert a főváros többi üzemi alkalmazottjaira nézve is minél előbb meg kell csinálni hasonló értelemben a nyugdíj, illetve nyugbérszabályzatot. A mostani szövegben a szabályzatok számíthatnak felsőbb jóváhagyásra, mig esetleg további kedvezmények megadása esetén a miniszteri jóváhagyás fogja késleltetni azt, hogy az üzemi alkalmazottakra nézve ez az üdvös intézkedés minél előbb megvalósulhasson. A nyári szünet előtti közgyűlések. A tanács csak nem tud szakítani azzal a szép abuzussal, hogy a nyári szünet előtti közgyűlésekre nagy és fontos ügyek tömegét véteti fel a tárgysorozatra. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ez igen gyakran a közérdek sérelmével jár, egyrészt azért, mert a kánikulai közgyűléseknek már alig van látogatottságuk, másrészt azért, mert ha sok ügy van napirenden, lehetetlen minden ügyet a megkivánt részletességgel és lelkiismeretességgel letárgyaltatni. A most következő nyári szünet előtti közgyűléseknek is meglehetős nagy tárgysorozatuk van. Hozzájárult ehhez az adójavaslatok gyors letárgyalásának a szüksége is, úgy hogy mig az egész éven át legfeljebb havonként ött össze a közgyűlés tárgyalásra, most — eltekintve a sűrűn tartott bizottsági ülésektől — négy héten keresztül minden héten van közgyűlés. Az utolsó közgyűlések tárgysorozatán elég sok fontos ügy szerepel. így a julius 5-iki közgyűlés a következő nagy fontosságú javaslatokat fogja tárgyalni. A gázmüvek igazgatásáról szóló szabályrendelet módosítását, a gázszolgáltatásról szóló szabályrendeletet, az Albrecht-Hildegard alap rendezését, a közmunka- programm megállapítását, a Szt. István kórház gyermekgyógyászati pavillonjának átépítését, a Kerepesi temető kertészeti telepének áthelyezését és a Gerbeand- féle telekügyet. Legnagyobb vita a közgyűlésen is minden valószínűség szerint a Gerbeaud-tigynél lesz. Több hozzászólás várható még az Albrecht-Hildegard alap rendezése kérdésénél, bár ezt az ügyet a bizottságokban már alaposan letárgyalták, de az ügy fontossága hozza magával, hogy minden hozzászólás nélkül ez a tárgy nem lesz elintézhető. A főváros bevonult alkalmazottai. Az elnöki ügyosztály most adta ki a főváros közigazgatási hatóságainak és intézeteinek címtárát, amelynek különösen érdekes fejezete az, amely a hadbavonult alkalmazottakra vonatkozik. Az adatok, sajnos, még nem véglegesek, — a mozgósítástól egészen 1916. március 5-éig szóknak, — de igy is érdekes statisztikát lehet összeállítani belőlük. Megtudjuk ezekből az adatokból, hogy a főváros tiszti személyzetéből 624, az altisztek és szolgák közül pedig 557 ember vonult be. Kiszámítottuk, mit jelent ez százalékos arányban, az egész szemészethez viszonyítva. íme: Bevonult A harctéren van A tiszti személyzetből ................. 26'3°/o 19 4u/o A szolgaszemélyzetból . . . 35T°/o 27‘4°/o Az egész személyzetből -összesen 29'9°/o 22'6°/o A főváros hadi szemészetének létszáma 2.371 ember, az altiszteké és szolgáké 1.584 ember, összesen tehát 3.955 ember. A bevonultak egy része helyi szolgálatot teljesít vagy csak hosz- szabb-rövidebb ideig teljesített. A bevonult 624 hivatalnok közül 163 teljesít helyi szolgálatot, vag}ds a bevonultak 26°/o-a, mig az 557 bevonult szolga közül 12'2, ami 21'9°/o-nak felel meg. A harctéren tehát összesen 461 hivatalnok és 435 szolga van, vagyis 896 ember, a létszámnak 22‘6u/o-a. Érdekesnek tartottuk a harctéren lévők statisztikáját is elkészíteni. A hivatalnokok közül: Harctérre ment ..... 461 Elesett ................................. 26 ( 5‘6°/o) El tűnt ............................. 3 ( 0-65°/o) Ha difogságba esett . ... 55 (ll'9°/o) A szolgák közül: A harctérre ment .... 435 Elesett................... 11 ( 2-5u/°) El tűnt ............................. 8 ( l'8°/o) Had ifogságba került ... 68 (lö^/o) KOVÁI I) FEST,TISZTIT! 1%ВД W if «issЫ Gyüjtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képvisi Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 —45, 128—13.
