Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-14 / 24. szám
о fW Független Budapest ülni, hogy a javaslatot részletesen megvitassa. Úgy hisszük, a bizottságnak egyetlen tagja sem lesz, aki ne méltányolná a nemes célt s ne a legnagyobb elismeréssel adóznék a polgármester igazán nagy és jelentős reformot célzó javaslatának. Kisiparosok segítése —a háború után. Az Albrecht-Hildegard-alap reformja. — Régen érzett hiányt pótol az az előterjesztés, melyet Vita Emil dr. tanácsnok készített a kisiparosok segítése dolgában. Az Albrecht- Hildegard-alapnak egy millió koronánál többre rugó vagyonát akarja ugyanis háború után a budapesti kisiparosoknak felsegitésére fordítani. Az alapot nem lehet megtartani régi szervezetében, mert a félszázaddal ezelőtt kelt rendelkezések már teljesen elavultak. Azokkal a szabályokkal, amelyekkel most az Albrecht-Hilde- gard-alapot kezelik, nem lehet a kisiparosokat segíteni. Az alapnak alkalmazkodnia kell a mai viszonyokhoz még akkor is, ha nem jön közbe a mostani rettenetes világháború, amely alaposan fölforgatta a budapesti viszonyokat is. Kétségtelen, hogy a fővárosnak a háború után egyik legfontosabb föladata az lesz, hogy támogassa azokat a kisiparosokat, akik szegényen, minden tőke nélkül térnek vissza a harctérről. A háború után kétségtelenül nag}robb arányokban meginduló közmunkákban semmiféle jelentősebb részt nem vehetnének ezek a kisiparosok, ha megfelelő tőke nem áll rendelkezésükre. Éppen ezért a fővárosnak kötelessége, hogy mindent megtegyen, amivel a kisiparosok érdekét segíti elő. Magát az alapot meghagyni mai szervezetében valóságos bűn volna, ami minden fillért, minden rendelkezésre álló erőt föl kell használni arra, hogy a kisiparosokon segítsünk, illetve hogy nekik kellő alapot nyújtsunk a boldoguláshoz. Lehetséges, hogy a szövetkezeti forma ellen sokaknak kifogásuk lesz. Lehetséges az is, hogy e kifogások közül sok helyén való és igaz akad, éppen ezért a pénzügyi bizottságnak és a közgyűlésnek kötelessége, hogy lelkiismeretesen megvizsgálja az összes módozatokat, amelyek az alap reformjánál szóba jöhetnek. De ha elfogadjuk is a szövetkezeti formát, némi aggály- lyal kell megállapítanunk az alapszabályoknak ama rendelkezését,, hogy a szövetkezet részjegytulajdonosa csak részjegyének ötszörösét kaphatja kölcsön gyanánt. Mit jelent ez? Azt, hogy a szegény kisiparosnak 100 koronás részjegyet kell vennie, hogy legföljebb 500 korona kölcsönhöz jusson, 500 korona pedig tudvalévőén nem az a tőke, amellyel a kisiparos a háború után boldogulhat. A hiba nem olyan nagy, hogy ne lehetne segíteni rajta, ha egyébként az előterjesztés tendenciája csupán az, hogy a tőke nélkül működő kisiparosokon segítsünk. Azt hisszük, Vita tanácsos jó dolgot művelt azzal, hogy az Albrecht-Hildegard-alap reformját elkészítette. A kisiparos hitele, még pedig olcsó hitele a békében is fontos, de tízszeresen fontos lesz a háború után, amikor a mai ideiglenes pénzbőség megszűnik s pénzügyileg nehezebb idők következnek. lopás elleni, üvegkötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréses- jég-és állatbiztosításoknál. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Kávoly-kövút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12. Négy új szabályrendelet. — A gázmüvekről és alkalmazottairól. — A székesfőváros gázmüveinek az igazgatásáról szóló szabályrendeletet a közgyűlés már évekkel ez előtt megállapította és ahhoz a miniszter néhány módosítással hozzá is járult, kijelentvén azt is, hogy addig, amig a szabályrendelet az általa kívánt módosításokkal kiegészttteti <, egyéb rendelkezéseiben végrehajtható. A tanács a szabályrendeletet végre is hajtotta, de a miniszter által kívánt módosítások tekintetében egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, hogy gyakorlati lap asztal átok álljanak rendelkezésére. A világítási ügyosztály most elérkezettnek találta az időt arra, hogy a módosításra nézve az észrevételeit megtegye, a miniszter által kívánt módosításokat a világítási üzemi bizottsággal együtt nagyrészt honorálja és ilyen értelemben terjeszti a szabályrendelet végleges szövegét a közgyűlés elé. Ezzel egyidejűleg előterjesztette az ügyosztály a gázszolgáltatási szabályrendeletet, amelyet szintén a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével kíván végleg megállapittatni. A végleges szabályrendelet legérdekesebb intézkedése az, hogy a gáz árának a megállapítása kimarad a szabályrendelet rendelkezései közül, ne hogy a gáz árának esetleges felemelése a szabályrendelet módosítását is involválja, ami az árak újabb megállapítását nehézkessé tenné. A gázárak, természetesen a villamosvilágitási árak is, ezután egyszerű közgyűlési határozat alapján lesznek megállapíthatók. így könnyebben fog menni az árak felemelése, de esetleg azok leszállítása is. E két javaslattal együtt, de mindenesetre még a nyári szünet előtt kerül tárgyalásra a gázművek alkalmazottainak és hozzátartozóiknak nyugdíjszerű ellátásra vonatkozó szabályrendelet, továbbá a gázművek összes — a nyugdíjszabályrendelet rendelkezései alá nem tartozó — alkalmazottainak és hozzátartozóinak nyugbérszerü ellátásra vonatkozó szabályrendelet. Budapest szerepe a Dunahajó- zásnál. — Vita Emil tanácsnok nyilatkozata. — A múlt héten az egyik Dunahajózási társaság kirándulásra vitte az Aldunára a magyar és osztrák kormányok képviselőit, a Dunamenti nagyobb városok vezetőjével együtt. Ezen a négy napig tartó kiránduláson részt vettek Bárczy István dr. polgármester és Vita Emil dr. tanácsnok is, akik Budapest közönségét képviselték. Az utazáson szerzett impresszióiról mondotta el munkatársunknak Vita Emil dr. tanácsnok úr a következőket: — Az űt igen tanulságos volt. Megmutatta, hogy a Duna vizi útjának jövőbeli kihasználása az eddiginél sokkal intenzivebb lehet és hogy a hajózás, főkép a magyar Dunán való hajózás határozottan nagyobb jövőnek néz eléje. A tengeri út tudniillik, amelyen a háború előtt a román és bolgár mezőgazdasági terményeket nagyrészt szállították, hosszú ideig nem áll majd úgy rendelkezésre, mint a háború előtt, de ha majd rendelkezésre is áll, jó ideig legalább semmi esetre sem lesz olcsóbb, mint a Duna vizi útja még a Németországig terjedő relációban is. Az okok: az aknaveszedelem, a hajók számának megfogyása, új hajók készítésének drágasága stb. Ezek a körülmények fogják a felfelé való sűrűbb hajózást eredményezni, míg a Balkán árúéhsége, amely az üzleteknek az ürességében nyilvánul meg, az olcsó vizi úton való lefelé való szállítást teszi intenzivebbé. Ma, főként az Aldunán, az Újvidékig terjedő szakaszon igen élénk az élet, a németek tudniillik, miután nekik a gabonára, főként arra, amelyet Romániából éé Bulgáriából hoznak, gyors tempóban van szükségük, már Orsovától kezdve számos helyen rendezlek be rendkívül modern új gépekkel és elevátorokkal létesített átrakodó forgalmat, úgy, hogy az ő részükre szállított árú' jóval Budapest alatt kerül vasútra és pedig több helyen. Ma nem jöhet számba, hogy a drágább vasúti szállítás mennyivel drágitja meg a különben is drága gabonát. A béke remélhető helyreállításával azonban ez a gabona már feljebb is eljön az olcsó vizi úton és ha megfelelő berendezkedéseink lesznek, akkor el is jön Budapestig, ahol igen nagy átrakodó forgalom fejlődhetik. Én Budapestnek ebből a szempontból is, ha megragadjuk azt az alkalmat, amely a tengeri hajózás nehézségeinek ideje alatt kínálkozik, s ez idő alatt az eddigieknél jobban berendezkedünk, nagy jövőt jósolok. Nemcsak a gabonaforgalom terén, de ha meg lesznek azok a bizonyos kikötő berendezkedések, a lefelé irányuló forgalom terén is. Budapest egy olyan állomása a Dunának, amelyen felül a hajózás nagy hajókkal mindegyre nehezebbb. Ha el tudnók azt érni, hogy a mi vidéki g3mrtelepeink, különösen az északi országrészen lévők, Budapestre azért hozzák az áruikat, hogy azokat itt rakják át a Dunán, már a mai helyzet mellett is nagy forgalmat lehetne elérni. Hát még akkor, ha a Duna mellett csinálnák meg azt a tervezett gyárváros részét Budapestnek, amely a nyers anyag ideirányitására és a kész árú elvitele által maga adná meg a forgalmat. Ez Budapestnek a jövőbeli rendeltetése. Ha megragadjuk a kedvező időpontot és készek vagyunk arra, hogy ne rögtön várjuk meg a külön böző berendezkedésekbe fektetett tőke gazdag kamatait, de a jövőbeli közvetett hasznokra gondolva áldozatkészek is legyünk, kormány és város egyaránt: ebben az esetben mindezt el is érjük és a mostaninál sokkal nagyobb empóriummá lehetünk a Dunán. Szervezik a városi gyógyszerüzemet. — A gyógyszerészprémiummal szakit a főváros. — A közegészségügyi ügyosztály nagy koncepciójú terv megvalósításán dolgozik. A mindegyre emelkedő kórházi költségek szükségessé teszik a legnagyobb takarékosságot és indokolják azt, hogy házi kezelésbe vegyék mindazon üzemeket, a melyek szoros összeköttetésben vannak a főváros kórházainak ellátásával. Ezek a szempontok késztették arra az ügyosztályt, hogy kibővitse a városi kötszer- és műszerüzemet és lehetővé tegye, hogy ez az üzem az összes kórházak szükségletét ki tudja elégíteni. A kisérlet bevált, a helyesen vezetett kötszerüzem révén ma már sok százezer korona megtakarítás mutatható ki a költségvetésben és kétségkívül ez az örvendetes eredmény indította a város vezetőköreit arra, -hogy megvalósítsák a régi tervet: a kórházak gyógyszerszükségletének házi kezelésbe vételét. A fővárosi kórházak eddig gyógyszerszükségleteiket eddig attól az úgynevezett grémiumtól szerezték be, amely a Budapesti Gyógyszerész Testület kebelében alakult, mintegy ötven évvel ezelőtt és amellyel annak idején bizonytalan időre kötött szerződést a város. A szerződés szerint ez a grémium a belügyminiszter által mindenkor megállapított árak ötven százalékáért szállítja a kórházaknak a gyógyszerszükségletet, ez az összeg ma már igen tekintélyes és az 1916. évi költségvetés szerint a balparti kórházakban . . . 500.000 a jobbparti kórházakban . . 180.000 a Zita kórházban ................ 300.000 ko ronára rúg, szóval húszezer korona hijján évenliint egymillió koronát tesz ki. Az ügyosztály számítása szerint abban az esetben, ha a kórházak gyógyszerszükségletét házikezelésbe venné a város, ebből az összegKOVÁI П FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. I%w в BrnlmU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58- 45, 128—13.
