Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-07 / 23. szám

3 A közélelmezési ügyosztályban minden csendes. Miért távozott Etiyedi Simon ? — A kormány és a közélelmezési ügyosztály. — A főváros és a gabona- ellátás. A főváros közélelmezési ügyosztályában hónapok óta tartó válságnak első megnyilatkozása a héten meg­történt : Enyedi Simon, akit kereskedelmi tanácsadó­nak szerződtetett a város tanácsa Folkusházy Lajos közélelmezési tanácsos mellé, előbb szóban, majd írás­ban bejelentette Bárczy István dr. polgármesternek, hogy erről az állásról lemond. Enyedi Simon már nincs is a városnál, közben a Hadi Terménynél vállalt alkal­mazást, a H. T. bécsi expoziturájának a vezetését bízták rá. Távozásáról sokat beszélnek városházi körök­ben, a hivatalos kommüniké azt mondja, hogy Enyedi Simon személyi differenciák miatt hagyta ott a várost, akárcsak szent Pál az oláhokat. A közélelmezési ügy­osztályban az érdeklődőknek azt mondják, hogy a kereskedelmi tanácsadó távozásának az oka az, hogy a H. T.-nél nagyobb javadalmazással kapott új alkal­mazást, a távozás igazi oka azonban egészen más és arról maga Enyedi Simon referált elég részletesen a polgármesternek, amikor távozását szóval bejelentette. Enyedi Simon távozásának okai szoros összefüg­gésben vannak azzal a rendszerrel, amely a közélel­mezési ügyek intézésénél annyi kudarcot okozott már a városnak és amely előbb-utóbb a főváros közélel­mezésének teljes csődjéhez fog vezetni. Az igaz, hogy Enyedi Simon személyi differenciák miatt mondott angolos búcsút a városnak, ezek a differenciák azon­ban nem olyan jelentéktelenek, mint amilyeneknek azokat feltüntetni szeretnék. A differenciák Enyedi Simon és Folkusházy, valamint Folkusházy helyettese Vájná tanácsjegyző között keletkeztek és vezettek Enyedi távozásához. Voltaképen úgy kezdődött a dolog, hogy Enyedi, akit azért szerződtettek, hogy valahogyan rendbe hozza a főváros nagyon is zilált közélelmezé­sét, aláirt valamilyen gabonakiutaldsról szóló jegyzéket. Jelentéktelen mennyiségről volt mindössze szó, a dolog azonban sürgős volt. Ezt az aláírást nem akceptálták, Enyedi e miatt szólt Folkusházynak, aki dezevuálta a város kereskedelmi tanácsadóját és kijelentette, hogy neki semmit aláírnia nem szabad. Heves jelenetek ját­szódtak le a tanácsnok szobájában, a vége a dolognak az lett, hogy Enyedi Simon nyomban a polgármester­hez szaladt és bejelentette állásáról való lemondását. A polgármester és Enyedi Simon beszélgetése hosszas és izgatott volt, Enyedi kipakkolta minden panaszát és őszintén megmondotta, hogy a mai rend­szer melleit Budapesten közélelmezést csinálni nem lehet. Minden egészséges terv megbukik Folkusházyék rendszere miatt, a városi bürokratizmus, a régi buta­ságok meghiúsítanak minden egészséges tervet és egye­dül és kizárólag a közélelmezési ügyosztály az oka annak, hogy ma Budapesten a közélelmezési viszonyok a legrosszabbak. Enyedi Simon konkrét esetekkel is szolgált. Pana­szolta, hogy őt kereskedelmi szaktanácsadónak szer­ződtette a város, hatásköre azonban egyáltalában nem volt. Csak aktákat csinálhatott, az akták néha hetekig hevertek Folkusházy Íróasztalán és mire elintézést nyertek a közigazgatás labirintusaiban, addigra gyakran , már nem volt aktuális az a dolog, amiről Íródtak. E miatt nem tudott soha olcsón vásárolni a város, ezért nem lehetett soha kihasználni a konjunktúrákat, ezért volt minden drága, ez az oka a kudarcot vallott dániai húsvásárlásnak, ezért hiúsult meg az annyi sok nagy garral bejelentett akció. Folkusházyék féltékenyek voltak, nem engedtek senkit dolgozni. Enyediben is hivatalnokot láttak, pedig őt a polgármester alkalma­sint más célzattal szerződtette a városhoz. Valamennyi praktikus előterjesztéséből akta lett, abszolút semmi hatáskört nem kapott és mivel előre látja ennek a rend­Független Budapest szemek a következményeit, inkább levonja a konzekven­ciákat és állásából távozik. A polgármester kapacitálni igyekezett Enyedit, aki azonban hajthatatlan maradt és nyomban meg is irta lemondó levelét. Azóta tanácsadó nélkül működik a közélelmezési ügyosztály, amelyet különben e héten két kellemetlen blamázs ért a kormány részéről is. Az egyik a folyó évi termés felosztásáról szóló rendelet megjelenése alakjában nyilatkozott meg. A rendelet kibocsájtásának előzményeiről el kell mondani, hogy hetek óta tartanak a tanácskozások a kormány és a főváros között, eze­ken a tanácskozásokon részt vett a közélelmezési ügy­osztály is, amelynek az volt az álláspontja, hogy ez évben nem szabad magánosoknak gabonavásárlási engedélyt adni. A tárgyalások még nem értek véget, de a főváros intéző körei már nem csináltak titkot abból, hogy a t ormány teljes mértékben akceptálta a főváros álláspontját, egyszerre csak megjelent a ren­delet és abban épen az ellentétes álláspont került ki­fejezésre. A fővárost valósággal megdöbbentette a ren­delet, amelyet senki sem várt. A másik kellemetlen meglepetést az a szerződés okozta, amelyet a földmívelésügyi minisztérium a bur- gonyaellátás ügyében a városgazdasági, ügyosztállyal kötött. Ez az első eset arra. hogy a kormány országos közélelmezési kérdés elintézésénél szerepet ad a város­nak, de -—• és épen ez a feltűnő — jóllehet közélel­mezési kérdésről van szó, mégis teljes mértékben mellőzték a közélelmezési ügyosztályt, sőt Folkusházyék még csak nem is tudtak arról, hogy ebben a fontos közélelmezési ügyben tárgyalások folynak a város és a kormány között. Az ügynek ilyen elintézése alkal­masint eredménye azoknak a tapasztalatoknak, ame­lyeket a kormány a közélelmezési ügyosztály eddigi működéséről szerzett és amelyeknek egyik következ­ménye most az, hogy az egyetlen praktikus gondol­kodású kereskedő ember is ott hagyta a várost. Hirek a városházáról. A népjóléti központ helyisége. A »Függet­len Budapest« értesülése szerint a létesítendő népjó­léti központ a régi országház összes helyiségeit le fogja foglalni és ezért a most ott elhelyezett hivata­lokat onnan ki kell telepíteni. Ezen hivatalok elhelye­zésére ajGerlóczy-utca 11. számú házban még újabbi három lakást fognak kibérelni, amelyeknek a bére minden esetre tetemes összegre fog rúgni. Ezzel ismét szaporodik a bérházakban elhelyezett hivatalok száma. A Gerlóczy-utca 11. számú házban különben is már több fővárosi hivatal van, lassankint ezt a házat a városház kitelepített helyiségei egészen el fogják foglalni. Ä pékek sikertelen próbálkozása, Hirt adtunk már arról, hogy a pékek a kenyér árát kilónkint 4 fillérrél akarták felemelni. Erre vonatkozólag kérést is intéztek a közélelmezési ügyosztályhoz, amely a kérésüket hajlandó is lett volna 50 °/0_ban honorálni, de a népélel­mező bizottság legutóbbi ülésén még a két filléres áremelés is egyhangú ellenzésre talált. A pékek próbálkozása tehát eg}^előre nem járt eredménnyel. Hólyagos himlő a Dörge-bankházban. Az elmúlt esztendő végén hurcolták be Budapestre a hólyagos himlőt Galíciából, ahol nem kötelező a himlő­oltás. Azóta a hólyagos himlő meglehetősen nagy pusztítást vitt véghez a fővárosban. Nemcsak olyanok haltak bele, akik a betegség csiráját mar magukkal hozták, hanem — sajnos — budapestiek is, akik már a galíciai utasoktól kapták meg a hólyagos himlőt. A galíciai utasok legtöbbnyire olyan helyen vettek szál­lást, ahol túlzsúfoltság uralkodott, nem csoda tehát, ha a hólyagos himlő egyre több áldozatot követelt. Nemcsak a külső, szegényebb városrészekben bete­gedtek meg sorra hólyagos himlőben a lakosok, hanem behozták a ragályt a belső részekbe is. Az elmúlt napokban a Kossuth Lajos-utca és Városház-utca sar­kán lévő Dörge Frigyes-féle osztálysorsjáték-árusitó bankházban rosszul lett az egyik elárusító kisasszony. Éppen sorsjegyet adott el, amikor kihullott a kezéből a papiros. A mentőket hívták hozzá, akik azonban nem vitték el, mert megállapították, hogy hólyagos himlője van. Nyomban lezárták az egész boltot s nemsokára rá megjelentek a fertőtlenítő intézet alkal­mazottai. Az elárusitóleányt bevitték a Szent Gellért- kórházba, az üzlethelyiséget pedig fertőtlenítették. A fertőtlenítés munkája majdnem egész éjszaka tar­tott, mert igen sok időbe került, mig lelkiismeretesen el tudták végezni a munkát. Az üzlethelyiségben igen nagy mennyiségű sorsjegy, játékra felhívó prospektus és egyéb reklámnyomtatvány volt, amelyeket szintén fertőtleníteni kellett, nehogy anélkül kerüljenek a közönség kezébe. Másnap reggelre már rendesen meg­nyílt a bolt a közönség számára. A hólyagos himlő tehát már közvetlenül a városháza mellett garázdál­kodik : itt az ideje valóban, hogy a tiszti főorvosi hivatal erősebb és radikálisabb rendszabályokhoz nyúl­jon az epidémia megakadályozására. A palackozó üzem. A székesfőváros ásvány­vizeinek palackokban való forgalombahozatalára vonat­kozó közgyűlési határozatot már a belügyminiszter is jóváhagyta. A miniszter a leiratában maga is kijelenti, hogy ez az üzem még a legkedvezőtlenebb számítások mellett is jövedelmező lesz, de szükségesnek tartja a miniszter az üzem létesítését a közegészségügy érde­kében is. Minthogy azonban a miniszter kikötötte, hogy az uj üzem csakis olyan időben létesíthető, amikor a beruházás gazdaságosan valósítható meg, valószínű, hogy az üzem megnyitásával egyelőre várni kell, mert hiszen a mai nehéz idők semmiféle nagyobb uj beruházásokra, sem uj üzemek létesítésére, sem uj hivatalok szervezésére, egyáltalában nem látszanak alkalmasoknak. Nem tenyészt nyulat a főváros. A közegész­ségügyi osztály azt tervezte, hogy fővárosi házinyúl- tenycsztőt fog berendezni s a kórházak borjuhússzük- ségletét a sokkal olcsóbb házinyúlhússal pótolja. A házinyúl-tenyésztő berendezése elé meglehetősen nagy akadályok gördültek, úgy, hogy az ügyosztály lemondott a terv megvalósításáról. A berlini városi középiskolák fejlődéséről Boss berlini városi tanácsnok a következő kimutatást állította össze: A gimnáziumi osztályok száma 1859 óta (1915-ig) 195-ről 208-ra emelkedett, a tanulók száma ellenben 5.498-ra csökkent. A reálgimnáziumi osztályok száma. 126-ról 135-re növekedett, a tanulók száma 4.879-ről 3.848-ra fogyott le. A főreáliskolai osztályok száma 1895-ben 32 volt 1.179 tanulóval, 1915-ben az osztályok száma 69, a tanulóké 2.164; az alreáliskolai 134 osztálvba 20 év előtt 4.848 tanuló járt, most pedig 186 osztályba 6.413 tanuló. (A reál­iskolák nagyarányú fejlődése világosan látható !) A városi leányiskolának ma 9 osztályban 134 növendéke van, a lyceumokban 173 osztályba 5.398 növendék jár, holott 20 év előtt 105 osztályban 4.188 volt a leányok száma. E szerint a lyceumi, fő- és alreál­iskolai tanulók száma 3.740-nel emelkedett 20 év alatt, ellenben a gimnáziumok és reálgimnáziumok tanulói 2.039-cel kevesebben vannak, mint 20 évvel ezelőtt. Mily egészséges fejlődés képe rejlik e szürke szá­mokban. Gázszakértök. Arad város, Budapest példáját követendő, a területén levő gázgyárat szintén meg akarja váltani. A megváltás előkészítéséhez a főváros­hoz fordult szakértőkért és kérte, hogy Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató és Bernauer Izidor gázgyári igazgató szakértelmükkel legyenek segítségükre. A meghívottak Arad város kérésének készséggel meg­feleltek. Salgótarjáni, petrozsényi, annavölgyi, szászvári, nagymányoki, karwini, ostraui és porosz szenet; ^ szászvári, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari, gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti és hajóállomásra. Budapesten fuvarokban és zsákokban is szállit: * Salamon Jakab és Tsa szénnagykereskedés Budapest, V., Erzsébet-tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73—97, 73—98, 73—99, 156-56, 172—26.

Next

/
Thumbnails
Contents