Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-17 / 20. szám
Tizenegyedik évfolyam. 1916. május 17. 20. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ф előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. ф Félévre 8 kor. Előrelátás. A cinkotai eset kiáltó jele annak, hogy a mi közigazgatási hatóságaink, közegeink és tényezőink, milyen kevés előrelátással, — mondhatnók bátran — mennyire minden előrelátás nélkül végzik el a rájuk bízott feladatokat. Cmkotának, ennek a kis községnek, még ha lakosainak száma felülhaladja a huszonnyolezezeret is, közigazgatásilag már régen Budapesthez kellene tartoznia, de mindenesetre abban a vonatkozásban okvetlenül, amely rendőri szempontból a közelség és a jövő perspektívái alapján úgyszólván összekapcsolja velünk. De nem rekriminálni akarunk. Cinkota csak úgy él a képzeletünkben, mint Nagy- Budapestnek egyik alkotórésze, amely a közel vagy távol jövőben mégis csak beleolvad a fővárosba s közigazgatásilag egy test, egy lélek lesz velünk. S ha erre gondolunk, mint szinonim fogalom, szinte fáj nekünk, hogy Cinkota, mint a vadon virága, gondozatlanul, nyesetlenül, öntö- zetlenül tenyészik a pompásan gondozott télikertnek, Budapestnek egyik tövében. Rosszul esik arra gondolni, hogy ezzel a községgel egykoron mennyi bajunk lesz, ha az őstermészet és a kultúra rendje szerint a mi feladatunk lesz a gondozása. S mindez amiatt van igy, mert ma az egész fővárosban senki sem törődik azzal, hogy a perifériáknak közigazgatási esetét figyelemmel kisérje, arra ingerenciát szerezzen a fővárosnak s már most minden eszközzel azon legyen, hogy egykoron, amikor az összeolvadás napirendre kerül, minden különösebb emóció nélkül eshessünk át ezen az aktuson. Az előrelátás hiánya az, ami ebben a nagyfontosságu kérdésben szembeötlik Miért nem törődnek a mi vezérférfiaink ‘azzal is, hogy a Budapestet környező községekben milyen a közigazgatás s miképen kellene úgy befolyásolni azoknak a községi életét, hogy az hozzákulturálódjon, részben legalább a főváros fejlettségéhez ? A mi klikkjeink, zseni-zsonglőreink és közigazgatási Hannibáljaink ügyet sem vetnek ma Cinkotára, Budafokra, Kispestre és a többi községre, amiknek nyíltan és kifejezetten az a rendeltetésük, hogy célok során autonómiájukat felcseréljék azzal az autonómiával, amit a főváros vall a magáénak és a polgáraiénak. Ezzel most a kutya sem törődik. De amikor azután egy ilyen vérlázitó eset, mint ez a cinkotai asszonyirtas is, napfényre kerül, a borzadáson kívül a szégyenérzet Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA is erőt vesz az emberen, hogy a művelt külföld előtt milyen színben tűnhetik fel a magyar közigazgatás, ha az ország fővárosának tőszomszédságában, jóformán csak egy távolfekvő külvárosában egy vadállat tiz esztendőn át úgy űzhette az asszonyvér-vadászatot, mintha egy őserdőnek legelrejtettebb zugában verte volna fel a tanyáját. MERLEGEN. * '4 Kétszázötvenezer korona forgott a király-díj napján egyetlen versenyben a totalizatőr-gépezeten. Szörnyű összeg, ha meggondoljuk, hogy egy kiló hús közel tiz korona, vagyis ebből a pénzből huszonötezer családnak lehetett volna két-három napi legszerényebb husszükségletét kielégíteni. A játékszenvedélynek, cőü a pénz bőségének sincs már semmi köze ehhez a tünethez, csak a mélyebben gondolkodó láthatja meg belőle, hogy miért olyan lehetetlen ma egészséges közélelmezést csinálni. Ahol a szerencseesélyért ilyen könnyelműen kockáztatják az emberek a pénzüket, ott ugyanezek az élelmicikkekért minden uzsoraárat megadnak s a szegény néposztályok, akiknek lóversenyre sohasem telik, hiába kínálják a maguk kiszámított garasait az élelmiszer- uzsorásoknak. Az iramot a tehetősebbek diktálják s a nyomorult ördögök csak nagy distanciával kulloghatnak e könnyelmű és lelkiismeretlen mezőny után . . . * Lassacskán kievickéliink a . tavaszból is, már-már nyakunkon a nyár s még mindig nem vagyunk tisztában vele, hogy közegészségügyünk milyen jövőnek néz eléfe. A köz- igazgatási bizottság szokásos havi ülésein megkapjuk ugyan az elföldelt hónapok statisztikáját, de nem nyugtatnak meg abban az irányban, hogy milyen eszközökkel akarják megvédeni a polgárságot a nyár jenyegető járványaitól. Az a közmondás, hogy jobb félni, mint megijedni, ezúttal tökéletesen ráillik a mi égé zségiigyi viszonyainkra is. Ma olyan a helyzet, hogy talán semmiféle veszedelem sem fenyeget, de vájjon jogot ád-e ez ahhoz, hogy most már nyugodt bizalommal hajthassuk le álomra a fejünket 1 Korántsem. A tiszti főoivosi hivatalnak a polgárság számára garanciákat kell teremteni, hogy semmiféle komplikáció nem fogja megzavarni a legveszélyesebb időszak alatt sem a nyugalmunkat. * tisztviselők nem tehetnek egyebet, minthogy sérelmeiket, amik megélhetési tekintetekben érték őket, elraktározzák arra az időre, amikor majd kamatostul visszafizethetnek mindent. A fizetési előlegek dolgában tudniillik a tanács is erélytelenül, sőt lanyhán járt el, amikor nem állott a sarkára s nem követelte a kormánytól, hogy az autonómia keretében úgy gondoskodhassék a főváros büróiban dolgozók ezreiről, ahogy épp jól esik neki. Pedig kár volt az erélyességnek ezt a kedvező alkalmát olyan könnyelműen elszalasztani. Úgy lehet, hogy ez volt a próbaköve annak, hogy vájjon ezek a vezető urak a »mindnyájan egyért s egy mindannyiunkért« elvet miképen tudják valóra váltani. Nekünk az az impressziónk, hogy = semmikép. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Szövetség-u. 22* TELEFONSZÁM: József 45—82. Budapest és a hadiadó. — A polgárság teherviselése. — Nekünk, akik hétről-hétre írjuk, konstatáljuk és hangsúlyozzuk, hogy Budapestnek micsoda szerepe van az ország életében, igazán nem okozott meglepetést az a statisztika, melyet a pénzügyminisztérium adott ki a jövedelem- adóról. Mi tudtuk, hogy a hadiadót igen nagy részben, sőt talán aránytalanul nagymértékben is a főváros fizette, ami kétségtelen bizonyítéka annak a jelentőségnek, melyet a főváros az ország gazdasági életében elfoglal. S ennek ellenére a főváros szava a legtöbbször igen gyönge szó, amely a pusztába kiáltva vész el, pedig harsognia kellene és meghallgattatásra találnia, hiszen Budapest igen jelentékeny mértékben járul hozzá az ország közterheihez. A pénzügyminisztérium hadiadóstatisztikája nem közöl összehasonlitást. Egyszerűen egymásután adja az egyes törvényhatóságok jövedelemadóköteles jövedelmeit, a rájuk eső (tehát nem adózó) terheket, azután a tiszta jövedelmet s a rájuk kirótt adót. Érdekesnek tartottuk, hogy a fővárosról szóló adatokat összehasonlítsuk az egész ország adataival, Horvát és Szlavonorszá- got is beleértve. Kiszámítottuk, hogy minden tételnél hány százalék jut Budapestre, de megjegyezzük, hogy a számításnál lehet néhány tized százalék, tehát jelentéktelen eltérés, mert a számítás komplikáltsága miatt csak a kerek milliókat vettük tekintetbe. A statisztika szerint összesen 13.671 személy volt adóval megterhelve, ezek közül budapesti 5.531, tehát 40%. A bevallott jövedelem (teher nélkül) Budapesten a következő: Jövedelem Az Összesből Földbirtok ......................... 37,738 .206 К 16% Házbirtok............................. 88,858 .685 » 65°/o Ipar, kereskedelem s egyéb kereseti foglalkozás . . . 104,369.325 » 44% Tőkevagyon ......................... 66,783 .907 » 50% Szolgálati illetmény . . . 27,773.327 » 61% Egyéb jövedelem .... 2,408.285 » 25% Összesen . . . 327,931.735 К 42% Az országos adatok a következők: Földbirtok 222,252.702 korona, házbirtok 135,665.ЗЗЗко- rona, ipar, kereskedelem s egyéb kereseti foglalkozás 235,760.666 korona, tőkevagyon 132,151.830 korona, szolgálati illetmény 44,607.424 korona s egyéb jövedelem 8,087.121 korona, összesen 778,525.076 korona. A Budapesten levonásba helyezett teher tétele igy alakul: Levonás, teher Az összesből Adósság, kamat és egyéb magán38% jogi címen alapuló terhek 38,702.530 Életbiztosítási dij ..................... 140. 135 30% Szolgálati járandóságot terhelő 64% kiadás ..................... .... 382.2 09 Fizetett adók............................. 17,657.232 3 6% Hadsegitési adományok 2,184.849 40% Összesen . . . 59,066.955 38% Az országos adatok a következők: Adósság, kamat és egyéb magánjogi cimen alapuló terhek 100,217.101 korona, életbiztosítási díj 464.240 korona, szolgálati járandóságot terhelő kiadás 588.988 korona, fizetett adók 47,585.471 korona, hadsegitési adományok 5,395.588 korona, összesen 154,251 388 korona. A terhek és adómentes jövedelmek levonása után mutatkozó adóköteles jövedelem (első-
