Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-16 / 11. szám
1914, március 16. 11. szám. ;A ’’FÜGGETLEN BUDAPEST’’ ÁLLANDÓ MELLÉKLETE ■ Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Torna Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. Villamos mizériák. r A közlekedési bizottság minapi ülésén a forgalom kérdéseivel foglalkozott. Sok helyes Altiét és indítvány merült fel, de általános- tágban egyetlen lépéssel sem haladt előre a helyes és körültekintő közlekedésnek az a (".programmja, amit egy világvárosban propa- vgálni kellene. h Budapest villamos közlekedése például fMéalisan — rossz. Erről nyilván nem a közlekedési társaságok tehetnek, hanem az a .tengersok rendszabály, amely rabszolgává ■: teszi az utast s egyenesen megakadályozza, ’/hogy a főváros forgalma úgy bonyolittassék 'rlt ahogyan kellene. Á rendőrség kényelmi ' szempontból elrendelte azt, hogy a kocsik belsejében állni tilos. Hosszú évek alatt bebizonyosodott, hogy ez a rendszabály mai formájában к eresztő 1 v i h eteti áh. Kevés a villamos kocsi és rengeteg az utas, mert a for-. gálom világvárosi arányokban nő, de a villamosokat megkötik a rendszabályok s végül gí • rendőrfőkapitány ur csodálkozik, hogy állandó és folyton zugolódőbb a panasz, a közönség zaklatja a kalauzokat, a kalauzok zaklatják az utasokat s napirenden vannak a leglehetetlenebb súrlódások. Mindezeken sürgősen változtatni kell. A rr': (.! Я xjfjamos! közlekedés problémái alapos revi- : ziőra szorulnak. A fővárosnak, mint autonom hatóságnak kell kezébe vennie a dolgot s j tekintet nélkül arra, hogy a rendőrség milyen .rendszabályokat léptetett életbe a főváros te- j ihletén, gondoskodnia kell arról, hogy a forgalom lebonyolítása a nyugateurópai világvárosok mintájára a legprecízebben történjék meg. Hiszen nem is kell messzire menni, hogy kitűnő rendszert utánozhasson a főváros. Bécsben ideális a közúti forgalom lebonyolítása, mindig elegendő számú kocsi áll az utasok rendelkezésére, a kalauzok a közönség zaklatása nélkül a legsimábban s főleg a legudvariasabban le tudják bonyolítani a forgalmat s minden időben és minden helyen ki tudják elégíteni az igényeket. Lehetetlen állapot, hogy a főváros kiengedje kezéből a forgalom irányítására vonatkozó jogokat s teret adjon a rendőrségnek arra, hogy „Közrendészeti ideálok“ címén tönkrenyomoritsa Budapest forgalmát s ázsiai állapotokat teremtsen csak azért, mert egyes rendőröknek nem tetszik az, ha simán és baj nélkül bonyolittatik le a forgalom. A villamos-forgalom revíziójára vonatkozó minden egyes sérelmi alapot ezúttal nem akarjuk bővebben tárgyalni. Csak abból az aproposból, hogy a közlekedési bizottságban végre szóba kerültek ezek a mizériák is, rá akartunk mutatni arra, hogy világvárosban tűrhetetlen állapot az, ha az utasoknak állandóan bajaik vannak a villamosokkal, mialatt viszont a rendőrségnek a kalauzokkal és az utasokkal van állandó súrlódása. Tessék alapos reform alá vermi az egész közúti forgalmat s modern irányelvek alapján szabályozni a lebonyolítást. Támadások az élelmiszer-üzem ellen. Az élelmiszerkereskedők tervszerű harcot indítottak a községi élelmiszer üzem ellen Aki egyszer vevője volt az üzemnek, annak I nem kell megmagyarázni, hogy e támadások mennyire jogosulatlanok. Mégis, hogy miképpen dolgoznak az élelmiszerüzem s a kenyérgyár ellen, arra nézve érdekesnek tartjuk ideigtatni a „Eüszerkereskedők Lapja“ egyik passzusát. íme: „Budapest székesfőváros kenyérgyára nem birt másképen túladni az általa gyártott kenyéren, minthogy 2b waggon kenyeret volt kénytelen Szerbiába eladni, illetve szállítani. Ezért kérdőre vonatván, meg volt itt is a kibúvó.' Azért kellett ugyanis a városi kenyeret. Szerbiába szállítani, mert abban az időben nagy ünnepek előtt lévén, a családok maguk sütöttek az ünnepekre süteményeket és kenyeret, ezáltal a városi kenyérfogyasztás annyira apadt, hogy a feleslegen túl kellett adni — Szerbiában ! De hát, kérdjük, vájjon milyen családok azok, akik az ünnepek előtt annyit sütöttek — főztek, hogy Folkusházy kenyerére nem volt szükség? Talán azok a szegény munkásemberek, akik a szatócsboltokból élnek és akiknek a főtáplálékát a kenyér képezi? Azok, akik miatt a városi kenyérgyárat fel kellett építeni? Ki hiszi el, hogy ezek a szegény ördögök az ünnepek előtt annyit sütnek főznek? Nem, tisztelt tanácsnok ur, nem ezek azok, akik miatt a városi kenyeret Szerbiába kellett exportálni, hanem azért maradt meg az ünnepek előtt a 26 waggon városi kenyér, mert azok, akik a tejcsarnokokból szerzik be a szükségletüket (tehát a városi kenyeret is) tényleg sokat sütnek — főznek a nagy ünnepek előtt, még pedig azért, mert tehetik, mert nem tartoznak ahoz a szegény néposztályhoz, amelynek a főtáplálékát a kenyér képezi és nem tartoznak azok közé, akik végett a város a kenyérgyárat felépítette“. Aki csak egy kissé tájékozott, az láthatja ebből a közleményből, hogy miképen dolgoznak a községi üzem ellenségei, illetve konkurrensei. Az ünnepi sütésről, mi egyébről szó sem volt, ellenben Belgrádban pék sztrájk volt s Budapestet egyenesen a belgrádi városi tanács kérte meg a segítésre. * Ez volt az egyik. Most jönnek a hentesek, akik nem bírják elviselni, hogy a főváros gyártja ma a legkitűnőbb kolbászt — a legolcsóbb árért. A hentesipartestület vasárnapi közgyűlésén Bittner dános szapulta az üzemet, majd valami Koszalik Márton nevű hentesmester szólalt fel, aki azért panaszkodott, hogy a fóldmivelésügyi miniszter rendeletben kötelezte a vágóhídi munkásokat, hogy tiszta ruhában járjanak. Koszalik ur azonban nem állott meg az egyszerű panasznál. Minek a tiszta ruha — folytatta Koszalik mester — olyan helyen, ahol a patkányok és egerek csa.' patástul szaladgálnak. A fővárps. niéreggel akarja elpusztítani a kártékony állatokat, de a patkányok kikerülik a mérget, amely azonban az ő révükön mégis.a húsra kerül. Innen támad a sok hus- mérgezés, amelyért aztán az egyes hentest állítják pelengérre. A vidékről olyan kocsikkal hoznak be húst, amelyek előzőleg tisztátalan dolgokat szállítottak. A miniszter rendelete tehát a kitűzött célt nem szolgálja, csupán j az iparosokat zaklatja. Erre a hallatlan vádra álljon itt Preiszner ; Ferenc vágóhídi igazgató nyilatkozata: — Szemenszedett valótlanság minden szó, \ amivel a hentesek közgy űlésén a vágóhidat vádolták. '■ Megdöbbentő,, hogy egy fővárosi iparos, aki feltétlenül ismeri a viszonyokat, ilyen váddal lép fel, csak azért valószínűleg, mert a tiszta vágóhídon öt is tisztaságra kény szeritették és ezzel I pár hatos kiadást okoztak neki. Mi a vágó- j hídon semmiféle méreggel nem dolgozunk, 1 mert nincsen szükség reá, itt még egy légy sem akadt. 22 Állatorvos és külön egészségi felügyelők vigyáznak a tisztaságra. Sok hentes vágóhídi munkása 10—14 napig is hordott egy véres piszkos kötényt és ebbe vitte a városba. Ezért kellett a miniszteri rendelet, hogy a munkások mindennap tiszta ruhát kapjanak. Különben szívesen látok bárkit itt a vágóhídon, hogy személyesen győződjék meg róla, hogy itt csakugyan mintaszerű rend és tisztaság van. Vájjon ehez az erélyes nyilatkozathoz mit szólnak a tisztelt hentesek? jtétezer korona — takásátalakitásra. Az Oroszlán-utca s a Lónyay-utca sarkán van a főváros iparrajziskolája, melynek Ágotái Lajos az igazgatója. Az épület nem régi, mégis a legközelebb nagy átalakítások lesznek benne. De nehogy azt higyje valaki» hogy a főváros magának az iskola helyiségeinek átalakítására fog pénzt áldozni. Nem: Ágotái igazgató urnák a lakását fogják átalakítani, még pedig 7000 korona költséggel. Az erre vonatkozó előterjesztést már legközelebb a közgyűlés, illetve előzőén a pénzügyi bizottság elé terjesztik. Hogy szabatosan és pontosan megfogják-e jelölni, hogy a 7000 korona az igazgató ur lakásának átalakítására kell-e, nem tudjuk, de ha nem, hát ezen az utón adjuk tudomására azoknak, akiket illet és érdekel. Végre mégis véget kell egyszer vetni annak a rendszernek, amely a főváros drága kamattal szerzett pénzét az igazgató urak lakásának szépítésére fordítja. Nem hisszük, hogy a pénzügyi bizottság s a közgyűlés belemenne ilyen pazarlásokba Ágotái igazgató ur kedvéért. És azután valamelyik igazgatóval már meg kell kezdeni a példaadást arra, hogy a főváros pénze mégsem arravaló, hogy az igazgató urak fejedelmi lakásokban lakjanak. Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab. amerikai léyelzáró készülékek hirdetésére. Óriási tüzelőanyag megtakarítás.
