Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-16 / 11. szám
Nagy Budap3st гш _4__________________________ _________________ Ki spest hatmilliós kölcsönt vesz fel. Kispest község most folytat tárgyalásokat arra nézve, hogy körülbelül hat millió korona — inkább többet, mint kevesebbet — kölcsönt vegyen föl. Elképzelhető, hogy a legutóbbi állami és fővárosi kölcsön után micsoda feltételeket fognak szabni Kispestnek, ennek a kultúrától elmaradott, igen nagy pótadóval sújtott községnek. Ránk nézve egyáltalán nem közömbös a kispesti kölcsön. Majdnem annyira kell, hogy érdekeljen, mint a mienk, "hiszen valóban esztendők kérdése, hogy Kispest csupán egy városrésze legyen Budapestnek. Igen közel van hozzánk s a fejlődését f annál is inkább elő tudjuk mozdítani, mert a mi kezünkben van a kispest-szentlőrinci vicinális villamos vasút, E vasút részvényei a Városi Villamos Vasút tárcájában vannak, tehát a fővárosnak minden módja megvan arra nézve, hogy a község érdekeit hathatósan szolgálja. Kispest község, amely a környékbeli községek mintájára igen sok pénzt költ el tisztviselői fizetésekre, csak pótadóból tudja fedezni kétségkívül nagy kiadásait. Ez azonban nem-igen aggasztja az odavaló köröket, Ok sokkal inkább el vannak készülve Nagy- Budapestre, mint mi s egész nyíltan fel szokott hangzani az a kijelentés, hogy vígan, bőségesen csinálhatnak adósságot, hiszen azt . úgyis — Budapest fogja kifizetni. Minden bizonnyal igy lesz ez a mostani hatmilliós kölcsönnél is. Kispestnek semmi pénz sem lesz drága, hiszen Budapest fogja végeredményben kifizetni a tartozást. És ez a pont az, amelynél a fővárosnak elővigyázatosnak kell lennie. Az előváros a hat milliót arra veszi fel, hogy vízvezetéket épitsen s csatornákat létesítsen. Nem tudunk arról, hogy Kispest érintkezésbe lépett volna a székesfőváros vízmüveivel, holott vizvezetéket építeni Budapest nélkül nem szabad többé. Újpest megtette -— a főváros hanyagságából — s most nemcsak az a veszedelem fenyegeti a fővárost, hogy Nagy Budapest megvalósulása esetén magára kell vennie egy rendkívül terhes szerződést, de az újpesti lakosoknak sincs iható vizük, mert a vízvezeték rossz. Engedjük-e, hogy ez történjék meg Kispesten is? Néhány hónappal ezelőtt Erzsébetfalva község deputációzott, Budapesttől kérve a vízvezeték megépítését s úgy tudjuk, hogy a fővárosban meg is van a i hajlandóság eleget tenni ennek a kérésnek. Nem szabad, hogy idegen vállalkozók létesít- j senek a környéken vízvezetékeket, mert ez megannyi igen terhes szerződést jelent — a fővárosra nézve. Ezt el kell ismerni mindenkinek s itt nem lehet magyarázatokat adni a házi kezelés városában. A magánvállalatokkal kötött, természetszerűen terhes szerződések megannyi akadályai, megannyi megnehezítői az elővárosok idekapcsolásának s ezért Budapestnek meg kell akadályoznia az idegen vállalatokkal való szerződést. Ezt igen könnyen megteheti a belügyminiszter utján. Ami Kispest csatornázását illeti: erre valóban a legnagyobb szükség van. De vigyázni kell arra, nehogy avatatlanok kezébe kerüljön ez a kétségkivel igen fontos munka. Budapestnek itt is a legnagyobb érdekei vannak, hiszen nem lehet eltűrni, hogy a környékbeli községek milliókat áldozzanak olyan munkákra, amelyeket az egyesítés után esetleg teljesen újra kell végezni. Az egyesítéssel számolni kell, ezt a legközelebbi eszter dők megfogják hozni, épen azért nem jogtalan beavatkozás Budapesté. A közgyűlésnek szakítania kell egyszer az aktuális témákkal s gondolni egy kissé a város jövőjére, nehogy a fiaink úgy járjanak, mint mi, akik keservesen fizetjük az elődeink könnyelmű ajándék-szerződéseit. Bajok a fővárosi könyvtárban. Általános a felháborodás, hogy a fővárosi könyvtár még mindig zárva van. A zárvatartásnak a hüllőikodást adják okán], ez azonban nem teljesen megfelelő ok. Ha a könyvtár vezetőségében több ambíció s főképen több szolgálatkészség volna a közönség iránt, nem kellene egy álló esztendeig zárva tartani a könyvtárat. Ez az egy esztendei elzárás 210.000 koronát jelent a fővárosnak : ennyit áldoz a könyvtárra s ennyi összegért nem kap semmit sem a közönség. Most, amikor a könyvtár egyáltalán nem szolgálja a közönséget, meg lehet állapítani, hogy a múltnak igen sok bűnére kell orvoslást keresni a jövőben. így például szakítani kell az ostoba cédulázó rendszerrel, ahogy azt a fővárosi könyvtárban csinálják s főképen több gondot kell fordítani a könyvek megőrzésére. A leltár ma csak arra való, hogy konstatálhassák, mennyi könyvet loptak el a könyvtárból. Az ellenőrzés úgyszólván teljesen semmi, igy igen sok könyv vész el, ami persze nemcsak az anyagi kár miatt sérelmes, de a közönség szempontjából is, mert nem juthat mindig hozzá a kért könyvhöz. A közgyűlésnek kellene többet törődnie a könyvtár ügyével, mert a könyvtári bizottság nem alkalmas erre. Az a bizottság, amelyben a könyvtárigazgató nyugodtan elmondhatja, hogy egy könyvtárigazgatónak kicsi egy négyszobás lakás: az nem tudja kellően ellenőrizni és irányítani a könyvtár dolgait, A könyvtárban nagyzási mániába estek az urak: egy kissé ki kell józanitani őket s rá- , terelni őket a közönség szolgálatára. Végre is nem azért vannak ott ezek „tudósok“, hogy napról-napra reklámot csináljanak maguknak s húzzák a fizetésüket, amikor a könyvtár állandóan zárva van. Mit tárgyal a közgyűlés ? A sok tanügyi szervezésén és iskolaügyi költségeken kívül — melyekkel lapunk más helyén foglalkozunk — jelentős tárgya alig vari a közgyűlésnek. A karosszékek bérletének ügyét aligha lehet valami fontos ügynek mondani. A nyilvános árlejtés sikere: azt mindenesetre konstatálhatjuk ebből az esetből kifolyóan s Yázsonyinak a pénzügyi bizottságban elmondott szavaival élve: ennek a konzekvenciáját a jövőre nézve vonja le a tanács. Három felebbezés is kerül a közgyűlés elé, amely kiválik a többi felebbezések közül, mert az állandó gyógyfürdő bizottságban meglehetős nagy vitát provokált. Magyar cégekről, magyar munkáról volt szó: a felebbező cégek azzal vádolták meg a tanácsot, hogy a külföldi ipart előnyben részesítette a hazaival szemben. A tanács hivatkozott arra, hogy a legjobb ajánlat kapta a munkát — a Sárosfürdőről van szó — de meg arra is, hogy a nyertesek magyar cégek. Ez a magyar cég bizonyára azt jelenti, hogy nálunk is be van jegyezve, ami persze nem nagy dolog egy idegen cégnek, amikor zsiros üzletet akar megkaparintani magának. Annyi mindenesetre tény, hogy a városházán nem részesítik valami nagy előnyben a magyar ipart. Állandóan az a kifogás, hogy nincsen magyar ipar, holott épen a milliókkal dolgozó fővárosnak egyik legfontosabb kötelessége volna magyar ipart teremteni. A főváros ma már olyan gazdag és bőkezű megrendelő, hogy érdemes neki dolgozni s érdemes egyes iparágakat is meghonosítani a főváros megrendeléseiért, amelyeket bizonyára más városok megrendelései is követnek. Kevesebb szót tehát arról, hogy nincs magyar ipar, mert az ilyen kijelentések mögött bizonyára ott búvik — egy idegen cég . . . Ezek után próbáljuk hozzávetőlegesen megállapítani, micsoda kiadásokat fog megszavazni erre az esztendőre a szerdai közgyűlés. Iskolai kiadások Telekvétel Túl ki adás Népház kibővítése Utcarendezés Behajthatlan követelés Uj szervezés Kórházi élelmezés Kegy díj Késedelmi kamat 636.532 К 60 f 90.307 ,, 15.833 „ 08 „ 11.000 „ — „ 8.000 — „ 5.2°8 „ 40 „ 2.221 „ — ,, 1.080 „ - h 1.080 „ — * 3.239 „ — , Összesen 774.522 К 03 „ Több, mint háromnegyed millió koronái S ha elgondoljuk, hogy a kiadások egy részét csak erre az esztendőre vettük fel s nem számíthattuk ki, micsoda befolyással lesznek állandóan a főváros költségvetésére. S vájjon ezzel szemben hogy fest a bevételek tétele? íme: Székbérlet (egy évre) 7.500 К — i Telekeladás 30.325 Összesen 37.825 К — „ A különbség szembetűnő egy kissé. Ilyenkor, amikor a közgyűlés ilyen nagy összegeket ad ki, nem ártana figyelmeztetni arra, vájjon a bevételeket micsoda módon óhajtják fokozni az urak? B®* IX i M1 t c> l> Из eb S 11 li uza a Ha Önnek rosszul záródó ablakai és aj hi vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajfelfogó! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! SZAB. AMERIKA! LÉGELZÁRÓ KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E érclemezekből к legjobb referenc k. találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadálvózzák. Nem posztó sem Ж ablakokba lesz építve, miáltal lartóssága egyenlő az ablakkere tel. — Ajánlatok, kölségvetések és rajz uakkal rendelkező ш ......... «„.„A _ 5 J fs adler es Wagner e«1^ It .lapent, V., S7.ij;p<.iUf|| 2. ну,. Telefon NZAju: 127—Я!» vatta, hanem rugalmas jzokkal szívesen szolgál a
