Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-16 / 11. szám

2 Független Budapest íme: к. f. 1. Helyettes tanszék átszervezése ... — 215.— 2. Kereskedelmi iskola szerv. ... ... ... ... 3562,— 3. Felsőbb leányiskola szerv. ... ... ... ... 1541.72 4. Polgári iskola szerv. .......... ...............- ... 6332.22 5. Elemi iskola szerv. ... .........................- 6600.— 6. E lemi isk. igazg............. -..................- — 6666.67 7. Tanitók fiz. rendezése................ ... ... ... 61.941.66 8. T ulkiadás ... — _____________________ 446.000.— 9. Átalakítás ...' ;.. ... — — ... — — 17.000.— 10. Kibővítés ... ..............- ................. ................ 21,600.— 11. P adló-kicserélés ... ... ... . ... ... ... 41.000.— 12. Fűtés-kicserélés... ........................................ 17.500.— 13. P olgári iskola szerv. ... ... ... .. ... ... 3773.33 14. Leánytanonc iskola szerv. ... ... ... ... 2800.— Összesen : ... ... 636.532.60 Ez az összeállítás azonban nem mutatja teljesen híven a megszavazandó összegeket, mert a tanács csak az év utolsó négy hó­napjára számítja az átszervezések többletkölt­ségeit. De vájjon mit jelent ez egy egész esztendőre, a következő esztendőkre állan­dóim? íme, az előbbi adatokhoz (a bevétel számmal van megjelölve) az egész évi többlet­költség : 1. 645.— 2. 10.686. ­3. 4625.16 4. 18.996,66 5. 19.800,­6. 20.000.— 7. 80.000.— 13. 11.820,— 14. 8400,— Összesen : 126.472.82 Ebből az összegből azután megint ki­derül, hogy a főváros kiuzsorázza a tanítóit. Csak egyetlen ülés alatt 126.000 koronát szavaznak meg személyzeti illetményekre: hát nem kell ezt a fővárost negyven éves jubileuma alkalmából kipellengérezni ? Nincs igazuk a tanítóknak, hogy folyton panasz­kodnak, amikor a panaszok ilyen eredmény­nyel járnak? A magam ügyében. A margitszigeti botrányügynek a hul­lámai Tisza István miniszterelnöknek egészen átlátszó taktikájából megcsapkodták általá­nosságban a budapesti újságírókat. Külön pedig az én személyemet is. Amikor a magam rosszhiszeműen behurcolt szereplését ebben az ügyben a „Független Budapest“ február hó 10-ki 7-ik számában bőven, minden aprólékos részletében nyilvánosságra hoztam: kijelentet­tem, hogy illetékes birámnak egyedül és kizárólag az újságírók erkölcsi fóru­mát, a „Budapesti Újságírók Egyesületét1' ismerem el, amely kérésemre a margitszigeti ügynek az újságírókra vonatkozó részét szigorú vizsgálat tárgyává tette. A „Budapesti Újság­írók Egyesületéinek kiküldött vizsgálóbizott­sága: Purjesz Lajos, az egyesület főtitkára, Fekete Ignác dr. az egyesület ügyésze, Miklós Andor az „Az Est“ szerkesztője, Lenkey Gusztáv a „Magyar Hírlap“ szerkesztője és I ázsonyi \ ilmos dr. országgyűlési képviselő — az egyesülettől kapott megbízatásához híven a vizsgálatot befejezte és ennek eredmé­nyéről Purjesz Lajos főtitkár, a „Budapesti Újságírók Egyesületé“-neк március hó 13-án tartott választmányi ülésén jelentést tett. Erről az egyesület az alábbi hivatalos közlést adta ki: A margitszigeti ügy és az újság­írói:. A Budapesti Újságírók Egyesületé­nek választmánya pénteken délután Márkusz Miksa udv. tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Purjesz Lajos főtitkár bejelentette a választmánynak, hog_y a kiküldött vizsgálóbizottság megvizs­gálta a margitszigeti ügynek az ujságirókra vonatkozó részét s világosságot kívánt de­ríteni a miniszterelnöknek azon 'általá­nosságban tartott kijelentésére, mely szerint egyes újságírók 89.000 koronát kaptak a Forgalmi Részvénytársaságtól. A vizsgálóbizottság kihallgatásokat eszkö­zölt és a kihallgatottak egybehangzó kije­lentése alapján megállapította, hogy a miniszterelnök által említett 39.000 ko­ronának több mint felét nem újságírók, hanem lapvállalatok kapták s a nagyob­bik fele egyes újságok kiadóhivatali pénztárába folyt be hirdetés jellegű köz­lésekért és hirdetésekért. Miután pedig az intézet éléről az összes irányadó és egykor döntő tényezők már elkerültek, a vizsgálóbizottság ennek tulajdonítja, hogy a miniszterelnök kezébe helytelen összeállításban került egy jegyzék, melyről különben a miniszterelnök a képviselőhő,z- nak február 18-án tartott ülésében maga is kijelentette, hogy nem válogathat az adatok között, de ugyanekkor kijelentette azt is, hogy konstatálva vem, hogy ezt a 89.000 koronát egyes újságírók újságírói miüködé- sük körébe eső szolgálataikért, cikkirásokért kaptáik. A bizottság erről is hiteles ki­mutatást kívánt s a Forgalmi Részvény- társaság mostani vezérigazgatójához for­dult, ahonnan azonban elutasító választ kapott. Az összes számottevő tényezők meghallgatása után így is megállapította, hogy újságírók valósággcd végzett újságírói munkákért kaptak mintegy 17.000—18.000 koronát s ez az összeg két esztendő lefolyása alatt folyósítva, korántsem akkora, hogy el­képzelhetetlennek lehessen tartani ekkora összegért számos újságíró Írásos ellenszol­gáltatását. A bank igazgatóinak és azok­nak, akik az egyes tételeket az újság­íróknak átszolgáltatták, egybehangzó elő­adása alapján a bizottságnak meg kellett állapítania, hogy újságírók kisebb össze­gekért megfelelő ellenszolgáltatásokat teljesí­tettek s minden újságírónak joga van az irópennájával pénzt keresni. A választ­mány a jelentést egyhangúlag tudomá­sul vette. Ezzel a jelentéssel a margitszigeti bot­rányügynek az ujságirókra általában és külön még személyemre is vonatkozó része teljes­séggel befejezést nyert. S ha akadtak egye- ; sek, akik az én szereplésemnek ferde beállí­tásával és tendenciózusan rosszhiszemű ma­gyarázásával bűnbakot véltek bennem is találni azért, mert a közérdek védelmében gyakran fájó sebet ütök az igaztalanokon és kufárokon kímélet és irgalom nélkül: azok is levonhatják ebből az esetből a tanulságot. A rágalom és hamis vád lepattan a tisztes­séges emberről még akkor is, ha a rágal­mazó és a vádló — Magyarország miniszter- elnöke. Az igazság pedig győzedelmeskedik mindenekfölött - vádaskodókon, hazudozó- kon, rágalmazókon keresztül is. B. Virágh Géza. HÍREK. A gázgyár ellenőrzése. A gáz­gyári bizottság, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon, Vázsonyi Vil­mos dr. közvetítő indítványára ellenőrző bi­zottság felállítását javasolja a gázgyár műkö­désének ellenőrzésére- Vázsonyi Vilmos igy akarja ellensúlyozni azt a törekvést, amely a gázgyárhoz fővárosi bizottsági tagokat díja­zásért akart ellenőrzőkül elhelyezni. A meg­oldás ideiglenes jó, bár nem teljesen kielé­gítő, mert ez az ellenőrző bizottság igen könnyen kerékkötője lehet a gázgyám működésé­nek, ami ilyen nagyszabású közüzemnél épen nem kívánatos. Jellemző egyébként, hogy a gázgyári bizottság hétfői ülésén maga Ehrlich G. Gusztáv is tiltakozott a fizetéses rendszer ellen s szinte a naivitásig terjedő őszinteséggel vallotta be, hogy ebben az esetben a klikkek kénytelenek lennének klikkszolgálatokat ho­norálni a gázgyár fizetéses állásaival, aminek viszont az ellenőrzés szakszerűsége vallaná a kárát. Ez igaz, de vájjon az ellenőrző bi­zottság nem fog-e tantiemért folytatni élet­halálharcot?! Szerintünk az volna a legegy­szerűbb és legegyenesebb megoldás, ha a gázgyár szervezetében az ellenőrzést első fokon a tanács s másodfokon a közgyűlés gyakorolná. Ebben az esetben a gázgyár valamennyire emencipálódhatna minden — akár városi, akár bizottsági — befolyás alól s üzleti működésének legfelsőbb fóruma, a közgyűlés előtt mindig érvényesíthetné a maga álláspontját. — Feleki panaszai. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén dr. Feleki Béla egv egész csomó panaszt sorolt fel, amelyekre részben a kormánytól kért orvoslást. E panaszok között egyet sem találtunk olyat, amelv uj volua s éppen ez ad jelentőséget Feleki felszólalásának. Vegre akad egy ember, aki nem sajnálja az időt és faradságot s összeállítja azokat a sérelmeket, amelyeket esztendők óta vagyunk kénytelenek tűrni. Végre akadt valaki, aki rendszerbe fog­lalta valamennyi sérelmünket, hogy ig}r a kö­zönség nagy tömege együtt lássa mindazt, amelyek őt részleteiben sújtják. Nem szabad e felszólalás mellett szó nélkül elhaladnunk már azért sem, mert az ilyen sorozatos felszólalás s ezeknek a sérelmeknek minél többször való ismédése nagy érdeke a kösönségnek. Igenis, el kell mondani ezeket, ha alkalmasaknak is találják egyesek, el kell mondani nrndaddig, mig végre megkapjuk az orvoslást valamelyikre. Feleki a közönség nevében b szélt s a közönség érdeke azt kívánja, hogy minél többször hangoztassa ezeket a pana­szokat. Ha i cm segítenek a bajokon, legalább tudjuk meg, kik azok, akik semmit sem törődnek a közönséggel ? — Tilos a kiárusitás. A tanács H. S. budapesti kereskedőt másodszor elítélte azért, mert üzlete'ajtajába táblát tett ki, amelyen ez a szó volt; ..Kiárusítás“. A büntetés 20 ko­rona, illetve behajthatatlanság: esetén egy napi elzárás, a 200 korona engedélydij megfizetése s a kihágás tartama alatt elért nyers jövedelem 10°/0-a volt. A kereskedő felebbezett a keres­kedelmi miniszterhez, de a miniszter jóváhagyta a tanács határozatát. Királyi kitüntetés, a magyar kereskedővilág egyik kiváló tagját Mauthner Ödön magnagykereskedőt és törvényes utódait Őfelsége a magyar királyi földművelési miniszter ur előterjesztésére díjmentesen a magyar nemes­séggel Jánoshegyi élőn év ved tiiutette ki. Ezen kitüntetés általános rokonérzéssel találkozik, mert Mauthner Ödönnek a hazai magtermelés, mag­kereskedelem és kertészet lerén elért sikereit jutalmazza. Megbízhatóságáról ismert cégének, amely az idén ünnepli 40 éves évfordulóját, sikerült a külföldön is kivételes eredményeket, elérni. A „Pícklín“-nek ma már nem csupán bér házaknál, d • luxusépítkezéseknél is nagy szerepe van Az építészek megértették, hogy nemcsak a szemnek tetszetős módon kell épiteniök, hanem a benső kénye­lemre is gondot kell forditaniok. Ezt a célt szolgálják a Picklin alkalmazásával, mely külsőleg alig észre­vehető, a kényelmet azonban azzal szolgálja, hogy a szobákat a légvonattól mentesiti, féregtanyák keletke­zését lehetetlenné teszi és ezáltal a tisztaságot is szolgálja. Az „Astória -szálló építésénél mindenütt alkalmazták a Picklint: Ajtókon, ablakpárkányokon, a falsarkokon, sőt még a padlók szegélyén is, úgy hogy akár légvonat, akár férgek fészekrakása teljesség­gel ki van zárva. A Picklinnok ez a kiválósága arra indítja az építészeket, hogy minden építkezésnél : különösen szállodáknál, középületeknél, kórházaknál és iskoláknál Picklint alkalmazzanak. Minden költség­vetésnél szetepel a Picklin. Büszkék lehetünk erre a szabadalmazott találmányra mety egy magyar gyáros­nak : Pick Emil-nek az agyában született meg. BRISTOL kalapáruda Váczi-körut 21.

Next

/
Thumbnails
Contents