Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-03 / 5. szám
1914. február 3. 5. szám. NAGY BUDAPEST A "FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Тоша Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső'. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vísegrágí-u. 40. Telefon: 169-38 Tízesztendős útépítési munkaprogramm. Húszmilliót kér az ügyosztály. — Makadám helyett hazáit kockakő. A szivattyútelep átépitése. — Kelenföld és a kültelkek csatornázása. A főváros idei költségvetése a takarékosság jegyében született meg s ezt nemcsak a világvárosi igények szülte beruházások érzik meg, de a rendes, folyamatos munka is, amelyet a fővárosnak végeznie kell, hogy az ezen a téren jelentkező szükségleteket kielégitse. Nehéz könnyű szívvel lemondani mindazokról a feltétlenül szükséges beruházásokról, amelyek az állandó panaszok folytán nyílt sebekként égetik a főváros bőrét. A „Független Budapest“, hogy megkönnyítse azoknak a munkáját, akik határtalan ambícióval, de szűk marokkal kimért budget-vel dolgoznak, a következőkben képet akar adni arról, hogy abban az ügyosztályban, amelynek végzett és végzendő munkája ma legjobban érdekli a legszélesebb rétegeket, mi a munkaprogramm s ennek a munkaprogrammnak megvalósítását milyen eszközök igénybevételével igyekeznek elérni. Mondanunk sem kellene, hogy a második ügyosztályról van szó, amelyben a közegészségüggyel s a forgalommal összefüggő munkálatok, az útépítési és csatornázási munkák folynak. Már csak azért is ennek az ügyosztálynak munkája felé fordul minden figyelem, mert a költségvetés szerint a legmostohább elbánásban épen azok a tételek részesültek, amiket állandó és folytonos, tehát nem is beruházási célokra kért az ügyosztály. A figyelem azonban még másért is indokolt. Az ügyosztály élén Fock Ede műszaki tanácsos áll, szervezetileg a főváros legfiatalabb intéző szerve, akinek erre a szerepre való rátermettségéhez az ambíciónak az a kivételes mértéke is járul, amely a modern idők minden követelményének meleg megértéséből fakad. Fock Ede tanácsnoknak munkaprogrammját módunkban van megismertetni. S mert minden jónak és hasznos- . nak lelkes pártolói vagyunk, a főváros törvényhatósági bizozottsága minden tagjának, akiben a közügyek iránt való szeretet él, ajánljuk figyelmébe és pártolásába. A mostoha költségvetés. A főváros idei budgetje a takarékosságon túl is mostohán bánt el azokkal a tételekkel, amiket az útépítési ügyosztály a folyamatos munkák elvégzésére kért. Az ügyosztály terjedelmes elaboratuma határozottan megjelölte, hogy az állandó útburkolási és csatornázási javításokra 4 millió 250 ezer koronára s az uj kövezésekre 6 millió koronára van szüksége. Az előterjesztésben bennfoglaltatott, hogy ezek az összegek mind halaszthatatlanul sürgős szükségletek kielégítésére valók, amiknek elodázása forgalmi és egészségügyi szempontból súlyos veszedelmeket jelent. Mindennek dacára a pénzügyi bizottság, a tanács és a közgyűlés a tízmillió helyett, mindössze egy' milliót bocsátott az ügyosztály rendelkezésére, Fock Ede tanácsnok szabad mérlegelésére bízván, hogy evvel az összeggel miképen vigye keresztül azt, hogy az állandó és mindig hevesebb panaszokat elcsendesitse s a rendes munkálatok keretében a folytonos hiányokat pótolja. Húsz milliós kölcsön. Az ügyosztály épen a költségvetés szük- keblüsége folytán egy egész más megoldást keresett és talált is. Ez a következő : Az ügyosztály a múlhatatlanul szükséges beruházásokra húsz milliónyi fedezetet kér, ami természetesen kölcsön utján szereztetnék be. Ezt a húsz milliót egy tízesztendős munkaprogramm keretében akarja arányosan felhasználni olyanformán, hogy az arányosított egy esztendei összeget a rendes budget-vel együtt veszi igénybe és emészti meg. Ezt a húsz milliós követelését azzal indokolja meg az ügyosztály, hogy csak ilyen módon képes rendes mederbe terelni a világvárosi igényekkel megnőt útépítési és csatornázási kötelezettségek teljesítését és csakis igy tudja biztosítani azt, hogy azok a panaszok, amelyek ma elözönlik az elöljáróságokat és az ügyosztályt, egyszersminden- korra elimináltassanak. A makadám kicserélése, A húsz milliós beruházás keretében legfontosabb és talán legsürgősebb megoldásra vár az az égető probléma, hogy a makadám-utakat, melyeknek javítása évente rengeteg összegeket nyel el, olyan módon cseréljék ki, hogy az uj utak fentartása minél kevesebb költségbe kerüljön. Az ügyosztálynak a próbaburkolások alapján erre nézve már meg van az egészséges terve. Megdönthetetlen számítások igazolják ugyan is, hogy a makadám-utak fenntartására évenként szükséges összegek nyolc esztendei amortizációja olyan tökét ád, melyei az összes makadán-utakat háromnegyedes bazalt kockaköburkolattal lehet kicserélni. Ennek az előnye elsősorban abban jelentkezne, hogy a fenntartása évenként elenyészően kevésbe kerül, mig a forgalmat hasonlíthatatlanul jobban bírja, mint a makadám. A makadám-utak kiküszöbölése azért is sürgős és szükséges, mert ezeket jó karban tartani lehetetlenség, nagyobb forgalmú útvonalon nemcsak bizonytalanná teszi a forgalom lebonyolithatását, de egyúttal olyan mértékben rongálja a jármüveket is, hogy az az egyetlen szempont, amely a makadáinot eddig ajánlta, hogy rajta a forgalom zajtalanul bonyolódik le, egészen elenyészik. A kisebb forgalmú helyeken marad a makadám, de a forgalmas útvonalon s főleg a kivezető utakon okvetlenül ki kell küszöbölni, ha a főváros azt akarja elérni, hogy a makadám-utak fentartása ne nyeljen el évenként feleslegesen néhány százezer koronát. Az ügyosztály ezt az álláspontját főleg azzal indokolja, hogy a makadám-utak kicserélése tulajdonképen semmibe se kerülne, mert a makadám-utak fentartására évenként előirányzott összegnek nyolc évi amortizációja kifizetné az egész befektetést. Az Andrássy-ut burkolása. Az ügyosztály tudvalevőleg próbaburkolásokat végeztetett az Andrássy-uton, hogy képet alkothasson magának arról, hogy miképen lehetne az Andrássy-ut jókarbantartá- sának horribilis költségeit apasztani. Az Andrássy-ut jókarbantartása ma évenként 80—90 ezer koronát emészt meg s emellett minden negyedik évben ki kell cserélni a burkolatot, mert a vállalkozók a puhafa-burkolatért csak ennyi időre vállalnak jótállást. A nagy forgalom hihetetlenül rongálja a puhafát s főleg ez a magyarázata annak, hogy ausztráliai fával, a Tellon-wooddal és jarrakkal végeztek próbaburkolásokat. Most már harmadik esztendeje vannak az Andrássy-ut egyes részein ezek a próbaburkolatok s megállapítható, hogy ez a keményfa eddig nem támadta meg a betont, de a forgalom alatt is olyan lényegtelen a süppedése, hogy ez könnyen eliminálódik a javítások alatt. A próbaburkolások nyomán az ügyosztály behatóan foglalkozik azzal a tervvel, hogy az egész Andrássy-utat ilyen ausztráliai keményfával burkolja be. Ezt ugyan a legolcsóbb ajánlat 307з korona egységárban kínálja, de a vállalkozó hatesztendei ingyenes és kilenc esztendei hatvanfilléres egységáru jótállást vállal. Eszerint tehát a 13 koronás alapáru puhafa-burkolásnál valamivel olcsóbban kapná meg a főváros az Andrássy-ut burkolatát, mert a puhafáért csak négy esztendei jótállást vállalnak s ezalatt is évenként 80—90 ezer koronába kerül a fentartás és a javítás. Villamossínek és bányavétel. Az ügyosztály nagy figy elmet fordít ezenkívül arra is, hogy az utakat belsőleg kellően kátrányozza, mert ezzel eléri azt, hogy a burkolatok sokkal tartósabbak lesznek s jobban bírnak ellenállni a nagy forgalom hatásának. Nem titkolja el az ügyosztály azt sem, hogy az úgynevezett vágánymenti burkolatok még mindig meglehetősen rosz- szalc, bár elismeri, hogy a villamostársaságok mindent elkövetnek, hogy az ő körzetükben ezeken az állapotokon javítsanak. Ezenkívül abban az irányban is fáradozik az ügyosztály, hogy az öntött aszfalt- burkolatokat tömöritett aszfalt-burkolatokkal cserélje fel, mert ez sokkal jobban és tartó- sabban bírja a forgalmat s a modern utcaburkolási követelményeknek jobban felel meg. Egy kőbánya megvétele is szerepel az ügyosztály programmjában, amit az a körülmény
