Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-03 / 5. szám
4 Nagy Budapest tesz indokolttá, hogy valóságos kő-kartell működik Budapesten, amely már eddig is 6 koronáról 11 koronára emelte fel az árakat, hogy megsarcolhassa a fővárost. Mindezeken kívül olyan helyeken, ahol a faburkolatot semmi sem indokolja, amiatt, mert ennek fentartása roppant sok pénzébe kerül a fővárosnak, a faburkolatnak aszfalttal való felcserélését is tervezi az ügyosztály. A csatornázási programm. Az útépítési programmal kapcsolatban természetszerűleg nagy befektetést igényelnek a különféle csatornázási munkálatok, amiket már csak ideig-óráig lehet halogatni, hacsak azt nem akarja a főváros, hogy egészségügyi szempontból a balkáni városok sorsára ne jusson a főváros. Ezen a téren halaszthatatlan teendő a a soroksári Dunaág rendezésével kapcsolatban a szivattyútelep átépítési munkája. Halaszthatatlanná teszi ezt főleg az a körülmény, hogy a földmivelésügyi miniszter rendelete a szennyvizeket, amelyek nem bírnak ötszöri higitással, nem engedi a Csepelsziget felső csúcsán kitorkolni, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy azokat a kamara-zsilip tápcsatornája alatt kell elvezetni a főgyűjtőbe. A szivattyú- telep átépítése közel 3V2 millió koronába fog kerülni. A Kelenföld csatornázása, amelyre nézve most folynak a tárgyalások a közmunkatanácscsal, ugyancsak 3 millió koronát fog megemészteni. A különböző tervbevett főgyűjtők megépítése és felállítása ismét 33/г millió koronába fog kerülni. Mindezeken kívül rövid időn belül teljesen aktuálissá válik a budai részeken a hegyi vizlevezetés kérdése is. Azokat az árokvizeket, amelyek a budai részeket elárasztják egészségtelen kigőzölgésekkel, el kell vezetni a határárokba, ahová most az alacsony talaj miatt önmaguktól nem tudnak befolyni. Ez is egy millióba fog kerülni. Egyidejűleg foglalkozik természetesen az ügyosztály a balparti részek szabályozási kérdéseivel is, mert igen rövid időn belül sor kell, hogy kerüljön a kültelkek csatornázására is, számolván azzal a körülménnyel, hogy az irányadó tényezők szeme előtt Nagy-Buda- pest kiépítése lebeg. Mindezeket a csatornázási terveket a főváros egészségügyi viszonyai teszik elodáz- hatatlanul sürgőssé s kivitelüket a lakosság testi épsége és egészsége parancsolja. Mindaddig, amig ezek meg nem valósulnak, szó sem lehet arról, hogy az egészségügyi viszonyokat egy központi rendszer alapján ellenőrizni és egészségessé tenni lehessen. * Ezt a széles nagyarányú programmot akarja tiz esztendő alatt egy húsz milliós kölcsönnel s a rendes évi budget-vel megvalósítani Fock Ede tanácsnok. De kérdés, hogy ez a hatalmas, gyönyörű programm nem roppan-e össze a szükkeblüség ostorcsapásai alatt? Budapest választói. A legújabb, 1914-es választó névjegyzék szerint 91.635 választója van Budapestnek. A tavalyihoz képes 5174 az emelkedés, ami — áttekintve tizennyolc esztendő adatain — meglehetős szaporodásnak mondható. Bár mit tartsunk egy olyan választói névjegyzékről, amelybe minden egyébb jogcím nélkül ilyen megokolással veszik fel a választókat: Nessi ur rendeletére. . . Talán az utolsó névjegyzék is ez, amely a mai törvény szerint készült s meglehet, hogy a jövő esztendei községi választások már más alapon fognak történni, mint eddig. Érdemesnek tartottuk megszerezni az utóbbi esztendők adatait a választók számát illetőleír. A utolsó öt esztendő alatt az emelkedés kerületenkint a következő: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. 1910 5021 4135 2-)06 4227 6617 17142 15775 11494 8227 1911 5561 4491 2561 4260 6874 17041 16831 12351 8094 1912 6208 4738 2699 4350 7257 17027 17453 13225 8841 1913 7142 5152 2885 4199 7968 17167 18189 13291 10468 1914 7691 5521 2962 4405 9200 17281 18434 14500 11641 Az alábbi táblázatban tizenkilenc esztendőnek fejlődési képét adjuk mind a kilenc választókerületről összesen, tehát egész Budapestről. Megjegyezzük, hogy a népszámlálási adatok (a tényleges népességre vonatkozóak) 1910-től kezdve a főváros statisztikai hivatalának számitásán alapulnak. Nem tényleges adatokon, hanem az eddigi fejlődés arányán alapulnak. Ezeknél a lakosság száma az év közepére van kiszámítva. Év Lakosság Választó Szaporodás 1896 617.856 33.382 — 1897 36.253 2.871 1898 36.972 719 1899 39.328 2.356 1900 733.358 49.618 10.290 1901 53.502 3.884 1902 56.282 2.780 1903 57.221 939 1904 5-У522 1.301 1905 58.602 80 1906 791.748 62.213 3.611 1907 64.186 1.973 1908 67.236 3.050 1909 70.844 3.608 1910 880.371 75.044 4.200 1911 890.430 78.064 3.020 1912 910 548 81.798 4.663 1813 930.666 86.461 3.734 1914 950.784 91.635 5.174 A legutolsó szaporodás tehát tizenkilenc esztendő adatai szerint a második helyen áll. De hogy ezeket az adatokat mennyire befolyásolják a Nessi ur és egyéb urak „rendeletére“ felvett választók, semmi sem bizonyítja jobban, mint a szaporodás mérvének különbözősége. Egy tizezren is felül álló szaporodást néhány év múlva egy nyolcvan főnyi szaporodás követ: itt valahol hibának kell lenni a kréta körül. Aminthogy, sajnos, nagyon is sok hiba van. * ... A választókerületekről szóló törvény- javaslat, mely szombaton jelent meg, 22 kerületet juttat Budapestnek. Az esemény jelentőségével lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán annyit említünk meg, hogy Budapestet alaposan degradálták. Az országos hányad alapján a fővárost 31 kerület illetné meg, tehát 9-cel kapóit kevesebbet, mint amennyi jog szerint járna. Azok a statisztikai kimutatások, melyeket az uj választói törvény szerint készítettek, az .1910. népszámlálás adatai alapján 129.392-re teszik Budapest választóit. A szaporodás ezek szerint 54.348 volna. Már most 1915-re kiszámítva az eddigi adatok alapján hozzávetőlegesen 64.000-re tehetjük az összes szaporodást. így azt az eredményt kapjuk, hogy Budapestnek a jövő esztendőre körülbelül 155 000 választójának kell lennie. Az 1910-iki népszámlálás óta négy év telt el, azóta 16.591-gyel szaporodott a választók száma, az arány szerint tehát e szaporodásra 10.000 uj választót kellet' számítanunk. Ilyenformén nem 5882 választó jut Budapesten egy kerületre, hanem 7000. Ha az összes választók számát (155.000) elosztjuk a kerületek számával (22), az eredmény 7000! A. javaslat átlag 4226 választót gyűjt egy kerületbe, de Budapesten 7000-ret! így becsülték meg Magyarország szinmagyar és nagy- kulturáju fővárosát. Adatok Budapesthez. A főváros statisztikai hivatalának október haváról szóló jelentése szerint Budapesten s a rendőri igazgatásba bevont szomszédos községekben a születések és halálozások száma így oszlott meg : Születés Halálozás Budapest ... ... ... ... ... 1853 1156 Újpest... ... ... ... _____ 133 53 Rá kospalota_ ... .......... 89 52 Pe stújhely ... ... ... 17 6 Kispest ................ .. . ... 133 58 Pestszentlőrinc ... 27 26 Erzsébetfalva _____ 121 45 Az év eleje óta, tehát 1913 első tiz hónapjában a természetes népszaporulat 4915 lelket tett ki a szűkebben vett Budapesten. Születés 19.434 volt, halálozás pedig 14.519. Az első tiz hónapban elhaltak között a főbb halálokok a következő betegségek voltak: Tüdővész к. ... ... ... ... ... ... ... 2446 Bélhurut (0—2 évesek)... ... ... ... 927 Tüdőlob ... _ ... ... ... ... ... ... 854 Ve leszületett gyengeség ... ... ... 728 Vörheny ... ... _ ... ... .. ... ... 586 Sz ervi szívbaj ... ... ... ... ... ... 549 Ütőérelmeszesedés ... ... ... ... ... 530 Mint látható: a tüdővész szedi a legtöbb áldozatot s utána nyomban a csecsemők betegsége következik. Ezekből az adatokból nem nehéz megállapítani, hogy Budapesten a közegészség- ügyi célokra tett kiadásokat sohasem szabad nr i Л 43 ú C> Я > fi > 43 1 43 11 а в t Zajíelfogó! Több mint ‘2,000.000 t’o rga 1 о m b a n. Níicrv tiWolnnnuQ rr rrmotohanitócl lla önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villá- lULtJlUdlljag Illeg IcllVclI llclb, ben, széltől nem védett helyen lakik, fontos liogv ablakai SZAB. AMERIKA! LÉGELZÁRO felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen .megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemezekból készül s az ablakokba lesz építve, miállal larlössága egyenlő az ablakkeretei. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szívesen szolgál a legjobb referenciákkal rendelkező Wádler és Иадпсг
