Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-26 / 4. szám
4 Nagy Budapest Háromemeletes házak a Tisztviselő-telepen. A középitési bizottság legutóbbi ülésén hozzájárult ahoz, hogy a Tisztviselő-telepen háromemeletes házak épüljenek. Az ügy még a pénzügyi bizottság s a közgyűlés elé kerül s igy mód van rá, hogy a kérdést alaposan tisztázzák. A Tisztviselő-telepen, mely egyenes folytatása a Vili. kerületnek, negyven olyan parcella van, melyen földszintes ház áll. Ezelőtt huszonöt esztendővel a 8 forintos forgalmi ár helyett 50 krajcárjával kapták a tisztviselők, de a telekkönyvbe bejegyezték azt a korlátozást, hogy a telkeken csakis földszintes házakat lehet építeni. A negyveu ház közül alig nehány van a régi tulajdonos kezén s ezek az uj tulajdonosok kezdték meg a mozgalmat a telekkönyvi korlátozás megszüntetésére. A városépítési osztály javaslata az, hogy , engedjék meg a telektulajdonosoknak a három- emeletes házak építését, vagyis törüljék a telekkönyvi korlátozást, de csak bizonyos megváltási összeg fejében, mely a telkek értéke szerint 40—140 koronát tesz ki négyszög- ölenkint. A magunk részéről nem tudjuk helyteleníteni a telekkönyvi korlátozás törlését, de attól félünk, hogy a váltságösszeg inkább 40 korona lesz, mint 140. Már pedig ez nem volna igazságos. A telkek értéke meglehetősen nagy azon a vidéken s bizonyos, hogy a közel jövőben még sokkal nagyobb lesz. A telepet egyfelől a Népliget, másfelől a zárt Orczy-kert határolja, tehát egyike a főváros legegészségesebb vidékeinek. A teljesen kiépült Üllői-ut és a Köztemető-ut közelsége nagy előnyt juttat az ottani lakásoknak, igy bizonyos, hogy ha háromemeletes házak épülnek a tisztviselő-telepen : egyetlen üres lakás sem marad ott, A negyven koronás minimum épen ezért igen kevés. Egy koronában van a telek a tulajdonosnak, ehez hozzájön negyven: 41 koronás telek pedig ott sehol a környéken nincsen. Még a legeslegrosszabb is drágább. Azt a törekvést, hogy Budapesten minél több legyen a lakás, nálunk jobban senki sem méltányolhatja. De nem lehet hozzájárulni ahoz, hogy a főváros olcsó pénzért elvesztegesse a telkeket s akkor itt megkezdődjék az üzérkedés, mely a megfelelő forgalmi értékre emeli a telkeket. A mai tulajdonosoknak, ha ők kötelezik magukat az építésre, lehetne méltányos váltságdíjakat szabni, de az üzérkedéshez a fővárosnak nem szabad segítő-j kezet nyújtania. HIRER. Budapest kivándorlói. Budapestnek eddig alig voltak amerikai kivándorlói, hiszen a főváros maga is egy bevándorlási központ volt. A rossz gazdasági viszonyok azonban nagyon érezhetik hatásukat. A statisztikai hivatal november havi kimutatása szerint e hónapban 137 budapesti ember váltott Amerikába szóló útlevelet. — A Nemzeti Színház környékének szabályozása. A középítési bizottság végre foglalkozott a Nemzeti Színház környékének szabályozásával, melyet mi már régóta sürgetünk. Igen fontos, hogy akkorra, amikorra az uj Nemzei Színház felépül, a környék teljesen rendezett legyen s ne a Pannonia tűzfala meredjen az uj szinházpalotára. A szabályozás szerint az uj színházat egy tiz méter széles utca veszi körül. A Pannónia telkéből, a Rákóczi-uti frontból két négyszögölet elvesznek s ezért a területért a belső részen kárpótolják a Pannóniát. A tervbe az érdekeltek beleegyeztek s igy misem áll útjában annak, hogy az uj Nemzeti Színház felépülésekor a környék is teljességgel rendezett legyen. — Városi ágy-adó. Vannak még találékony eszmék. Weimar és Eisenach német birodalmi városok legutóbb azzal a tervvel foglalkoztak, hogy a városok jövedelmét egy uj adónem behozatala által meg- szaporitják. Mindkét város képviselőtestülete községi szabályrendeletet terjesztett a kerületi választmány elé, melynek értelmében minden idegen által a város területén használt ágy után Weimarban 12 fillér, Eisenachban pedig 24 fillér ágy-adó szedetett volna be. Az indokolásban Weimar kimutatta, hogy az uj adónemből a város mintegy hétezer márka, Eisenach pedig, hogy ugyanezen jövedelemből mintegy tizennégyezer márka évi jövedelem-szaporulatot remél. A kerületi választmány azonban heves vita után kilenc szavazattal hét szavazat ellen a szabályrendeletnek jóváhagyását megtagadta. Az elmebetegek Budapestre való szállítása. A belügyminiszter közrendeletet bocsátott ki, amelyiyel azt az anomáliát akarja megszüntetni, hogy egyes vidéki hatóságok miniszteri intézkedés nélkül szállítanak fel elmebetegeket a fővárosba, ahol igen gyakran sem a kórházak, sem az elmegyógyintézetek nem képesek a beteg elhelyezéséről gondoskodni. „A székesfővárosi államrendőrség főkapitánya — mondja a belügyminiszter rendelete — ismételten panaszt tett az iránt, hogy mindinkább gyakorivá vált, sőt úgyszólván naponkint előfordul, hogy vidékről elmegyógyintézetbe való elhelyezés céljából, szabályszerű miniszteri intézkedés nélkül elmebetegeket szállítanak fel a székesfővárosba. Leginkább a községi elöljáróságok, jegyzők, körorvosok tanácsolják a beteg hozzátartozóinak, hogy hozzák fel a beteget Budapestre, néha községi bizonylatot és orvosi bizonyítványt is kiállítanak részükre. A fővárosba azután kórház- ról-kórházra járnak a beteggel, de sem a kozkórházakban, sem az elmegyógyintézetekben fel nem veszik, illetőleg fel nem vehetik a beteget. Ily esetekben a kísérők, mivel visszaszállítani már nem képesek a beteget, mert költséggel csak az ideutazásra látták el őket, egyszerűen a budapesti államrendőrséghez vezetik a beteget, vagy az utcán magukra hagyják, úgy, hogy a rendőrség kénytelen . a betegszállítást foganatosítani, miáltal a rendőrség mintegy kény- szeritett közvetítőjévé válik a vidéki elmebetegek elhelyezésének, eltekintve attól, hogy ez a szabálytalan eljárás a közbiztonságot is veszélyezteti.“ Szigorúan elrendeli a miniszter, hogy a hatóságok ilyen szabálytalan eljárása a jövőben elkerültessók. — Közös kommunális üzemek. Magyarországon a közvilágítás kérdését úgy oldják meg, hogy a városok vagy világítási koncessziót adnak valamely vállalkozó cégnek, vagy maguk építik meg a világítási erőtelepet és azután bérbe adják egy, az értékesítéshez rendszerint jobban értő világítási vállalatnak. A városok ilyenkor rendszerint közvilágítási célokra szerződésileg kötnek ki kedvezményes árat, a magánosokat ellenben rábízzák sorsukra és a vállalkozó cég nagyobbára annyit számíthat fel a világításért, amennyit jónak lát és amennyit észszerűen felszámítani lehet. Külföldön ezzel szemben már régen házi kezelésben oldják meg a világítás kérdését, most újabban pedig arra törekszenek, hogy a községi üzemet még az eddiginél is szélesebb alapokra fektessék. A Németbirodalomnak egyik jelentékeny ipari városa: Bielefeld (Hannover közelében) villamossági erőtelepét ugyanis most oly módon nagyobbitja meg, hogy necsak magát a várost, hanem az egész környéket láthassa el villamos árammal. E célból a várossal szomszédos járással oly értelmű megállapodásra lépett, hogy ezentúl a járás területén fekvő összes községeket a városi villám-telep látja el árammal, amelyért az egyes községek átalányösszegeket fizetnek Bielefeld városának. A községekben élő magánosokat maguk a községek fogják villamos árammal ellátni és az a különbözet, mely az egyeseknek szolgáltatott áramdijai és az átalányösszeg között élőáll, a községek jövedelmét és illetve hasznát képezi. A községek, melyek ily módon szerződéses viszonyba lépnek a várossal, a községi vezeték-hálózatot maguk tartoznak megépíteni és a vezeték jókarban tartásáról gondoskodni. Nem szenved semmi kétséget, hogy a kommunális üzem kiterjesztésének ez az uj módja úgy a központi áramot szolgáltatóvárosnak, valamint a községeknek, amelyek ezúttal mint viszontelárusitók lépnek fel, csak előnyére fog válni és talán Magyarországon is itt lenne már az ideje annak, hogy a régi sablonokkal szakítva, egy praktikusabb és a községek érdekeinek jobban megfelelő rendszerre térjünk át. És ez elsősorban a Budapest szomszédságában fekvő községekre vonatkozik. — A boyok garázdálkodásai. A napokban írt át a főváros tanácsa a rendőrséghez és a kerületi elöljáróságokhoz, hogy addig is, amig a boy-szabályrendelet elkészül. fokozott mértékben és felelősséggel ellenőrizzék a boy-vállalatok működését. Hogy mennyire indokolt volt ez az intézkedés, bizonyítja az a hihetetlen garázdálkodás, amelyet e hét hétfőjén követtek el egy boy- vállalat alkalmazottai egy fővárosi kávéházban. Le kell szögezni, hogy ez az állapot tovább nem tarthat így. A főváros tanácsának a lehető legrövidebb idő alatt el kell -készítenie a boy-szabályrendeletet olyan alapon, amely lehetetlenné tegye a jövőben, hogy a közönség éretlen suhancok kénye-kedvének legyen kitéve. A boyok garázdálkodásait és visszaéléseit elsősorban azon a vállalaton kell szigorúan megtorolni, amely alkalmazza őket. S a szabályrendeletben legyen intézkedés arra az esetre is, ha a garázdálkodások gyakran ismétlődnének. Ilyen esetben teljesen indokolt, hogy a többszörösen kompromittált vállalat működését hatósági úton szüntessék meg. nr i и о s§» t ö I» 1» «3 lé ff 8в ii i 1 Ha önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajfelfogó! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! SZAB. AMERIKAI LÉGELZARO KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, 1 érclemczekból készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkereitel. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal sz i‘ gi°bb ,cl(',ci,ci:'kkal m,(lclki:zo Nádler és Wagner hanem rugalmas szívesen szolgál a CéK V., Szlgeí-ntca S. Hí. Telefon ezitni: 127—»9.
