Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-26 / 4. szám
PÉNZÜGY KERESKEDELEM Nagy Budapest 5 PÉNZ ÉS HITEL IPAR MEZŐ GAZDASÁG A földgáz-kérdés megoldása. Az erdélyi városoké lesz a földgáz. Valami misztikus homály borította mindig a nagybankjaink vezetése alatt álló, angol nagytőkések bevonásával létrehozott .földgázszindikátust. Még a nem túlságosan optimista kedélyek is úgy gondolnak rá, hogy ez apénzcsoport fantasztikus gazdaság titkát őrzi és rajta múlik, hogy a pusztuló félben levő Erdély a hatalmas amerikai gyárvárosok mintájára az ország kincsesbányájára alakulhasson át. Az elmúlt napokban azután :az a nagy homály, ami az egész földgáz- akciót elfödte, szétoszlott. Kiderült, hogy az angol csoport kivonul '■V. szindikátusból, amely ilyenformán feloszlottnak tekinthető. Igaz ugyan, hogy a pénzügyminiszter az ajánlat beadására április 1-ig halasztást adott a szindikátusnak, de két-' ségtelen, hogy az angol csoport közreműködése nélkül a nagy bankok vagy részleges, vagy egyáltalán semmiféle ajánlatot sem fognak beadni a pénzügyminisztériumhoz. Hiába volt tehát a hosszú tárgyalás, az amerikai szakértők ideutazása és tanulmányozása, a földgázforrások kihasználását még jó ideig nem fogják megkezdeni, aminek hátrányait _az ország, de különösen Erdély gazdasági élete nagyon megfogja érezni. A bankok közül eddig a Kereskedelmi banknak van érdekeltsége a földgázakciónál, a tordai cementgyáf létesitése folytán. Az Auer-társaság Dicsőszentmártonig épit vezetéket és a Hitelbank a napokban megalapította a Methana földgáz kémiai részvénytársaságot 500.000 korona alaptőkével. Eddig mindössze ezek a nevezetesebb alakulások történtek, a milliókat érő földgázforrások energiájának kihasználására. A pénzügyminiszternek persze nem kis gondot okoz, hogy miként lehetne megoldani ezt a régóta húzódó problémát. Az angol csoport kiválása folytán az egész szindikátus felborult és a pénzügyminiszter most már tisztában van azzal, hogy a nagybankjaink részéről csak részleges ajánlatra számíthat. Ilyen körülmények között felmerült az az eszme a pénzügyminisztériumban, hogy a földgázforrások energiáját a városoknak kellene átengedni. Elsősorban természetesen az erdélyi városok jönnek számításba, mert ezek számára legelőnyösebb és életkérdést jelent a koncesszió. A pénzügyminisztéziumban erre vonatkozólag egy javaslatot dolgoznak most ki, amelynek intenciója szerint egyes városok részére adandó földgázkoncessziót a pénzügy- miniszter osztaná szét. Ha már ilyen értelemben fogják megoldani ezt a nagyfontosságu kérdést, akkor igen kívánatos volna, hogy ne politikai motívumok vezéreljék a pénzügyminisztert amikor a koncessziókat kiosztja, mert a földgáz nem lehet a munkapárti érzelmű városok monopóliuma. Hogy mikor kerül a nyilvánosságra a tervezet és általában sikerül-e ilyen alapon megoldani a kérdést, azt egyelőre nem lehet biztosan tudni. Az erdélyi városok a koncesszióval még nem értek el semmit, mert sok millió szükséges a vezetékek kiépítésére is és a városoknak mostanában nincsen erre pénzük. A pénzügyminiszter ne csak koncessziót adjon a városoknak, hanem legyen segítségükre a dolog pénzügyi részének megoldásánál és lebonyolításánál is. Akkor talán nagy nehezen megkezdődik majd a földgáz- források kihasználása. hírek. A félszázados tőzsde. Ahol a köz- gazdasági élet minden érdekszála fut össze, jelentőségében és működésében egyaránt elsőrangú tényező, a tőzsde vasárnap félszázados jubileumot ült. Ennek az évfordulónak szokatlan és mindeneket átfogó értéke benne foglaltatik magában a tényben, amely önmagáért beszél: valamennyi szónokkal, amely a jubiláris diszgyülésen elhangzott, megegyezik abban a -véleményben, hogy ötven esztendő alatt a budapesti tőzsde valóban hivatásának magaslatára emelkedett s a gazdasági, ipari, kereskedelmi életnek ez az iránymutatója, amilyenné a külföldi tőzsdék példája predesztinálta, A vasárnapi ünneplést semmiféle disszonáns hang nem zavarta s még a legexponáltabb agrártestületek képviselői is elismerték, hogy a tőzsde mai szervezetében pótolhatatlan szerve a mindennapi üzleti élet vérkeringésének. Bizonyosra vehető, hogy a jubileum harmonikus hangulatából lassan-lassan kijege- cesedik valami olyan irány is, amely sikeresen fog irtóhadjáratot indítani a tőzsde nem veszedelmes, de mégis ártalmas kinövései ellen is. Az első magyar iparbak építkezése. A Magyar általános hitelbank nádor-utcai házát nemrégiben megvette az Első magyar iparbank. A házat most át- épitteti és belül is átalakítja az Iparbank, amely két hónap múlva be fog költözködni az uj helyiségbe. A vételár 1.2 millió korona volt, amelyet tiz év alatt kell kifizetnie az Iparbanknak. Uj bankfiókok. Jó időre megszűnt a bankok fiókalapitási láza. A meglevő fiókok nagy részére, különösen az újabbakra, ráfizetnek az alapitó bankok, úgy hogy nem csoda, ha a fiókalapítások mostanában szünetelnek. Ebben az évben mindössze egy-két uj bankfiók fog megnyílni. A Hitelbank megnyitja Andrássy-ut 25. számú házban levő uj fiókját, valószínűleg az év vége felé. Hire jár még, hogy a Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön r. t. uj zálogházi fiókot létesít Erzsébetfalván. A Magyar taxaméter rt. nyeresége. A Magyar taxaméter rt. tegnap publikálta múlt évi mérlegét. A vállalat IbO.OOO korona alaptőke mellett 20.117 korona nyereséget ért el. Emellett 32.000 koronás értékcsökkenési alapja van a részvény- társaságnak, amely egészen jól keres a taxamétereken. A mérlegből kitűnik, hogy a vállalat a taxaméter-órák bérbadásán 77.149 koronát keresett. A vaskartelról a bécsi lapokban az a hir jelent meg, hogy egy nagy magyar vállalat kvótájának felemelését kérte a kartel vezetőségétől. Erre vonatkozólag a Rima\ murányi vasmű rt. egyik igazgatója kiielen- tette, hogy ilyen igényekről most alig lehet szó, mert a kartel csak 1911. év végén jár le és csak akkor kerülhet az egyes gyárak részesedése ismét szóba. Érdekes, hogy e cáfolatok dacára a tőzsdén hisznek a hírek valódiságában és abban, hogy a vaskartel ' keretében tényleg vannak egyenetlenségek. Uj építővállalat a fővárosban. Fővárosi vállalkozók rt cég alatt a Magyar általános ingatlanbank rt. ingatlanok építési munkálatainak vállalására uj vállalatot alapított a fővárosban. Az uj vállalat megalapításában része van a Magyar általános takarékpénztárnak is. Közgazdasági közlemények. Gyufa-árusító R.-t. cég alatt alakult meg január 18-án a magyar gyufagyárak kartellja, amelyhez csatlakozott vállalatok évi termelése mintegy 7 millió koronára rúg. A társaság célja, hogy az eladás köz- pontosítása által az értékesítés költségeit apasszák és a magyar vállalatokat versenyképessé tegyék. Az alakuló közgyűlésen kimondták, hogy a részvényeseknek 6%-nál magasabb osztalék nem fizethető, az igazgatóság tagjai pedig dijazást nem kaphatnak. A központi iroda (VI., Andrássy-út 12.) azonnal megkezdte a működését Lakner Adolf ügyvezető-igazgató vezetése alatt. Cégvezetővé Sándor Gyulát nevezték ki. A Phöbus közgyűlése. A Phöbus Villamos Vállalatok Részvénytársasága S-ékely Ferenc udvari tanácsos elnöklésével csütörtökön délután négy órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését. A napirend legfontosabb tárgya az igazgatóság indítványa volt a részvényeseknek nyolcvan korona névértékre leendő lebélyegzése és az akként leszállított alaptőkének öt millióra leendő felemelése tárgyában, majd Székely Ferenc elnök beható és megnyugtató felvilágosításai után az igazgatóság indítványait a közgyűlés elfogadta. A kögyülés ezután a következőket választotta meg az igazgatóság tagjaivá : Székely Ferenc, Dobay Aurél dr. (új), Dubsky Alfréd dr., Daróczy Aladár, Eisler Zsig- mond dr. (új), Elbogen Károly (új), maróthi Fürst Bertalan, Kállay Zoltán dr., Kohner Adolf báró dr., Kvassay István, Neumann Gusztáv (új), Veres József (új), Vadnai Géza (új) és Viczián Antal. A felügyelő- bizottság tagjai lettek : TIerczfelcl Dezső (új), Aczél Ádám (új). Laehne Hugó és Urbán Adolf (új). A közgyűlést követő igazgatósági ülés Székely Ferenc udvai’i tanácsost a társaság elnökévé, Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsost alelnökké választotta meg. A felügyelő-bizottság’ elnöke Herczfeld Dezső lett. A Magyar királyi szabadalmazott osztálysorsjáték rt. január 19-én tartotta XVI. rendes közgyűlését, amelyen huszonnégy részvényes jelent meg, akik összesen 3822 részvényt képviseltek. Az évi jelentés elfogadása és a mérleg megállapodása után a közgyűlés elhatározta, hogy a részvények 16. számú kamat- és osztalék-szelvénye száztizenhárom, az alapitói igazolványok 16. számú szelvénye százöt koronával e hónap 20-ikától kezdve beváltassék. Miután a közgyűlés a felmentvényt az 1913. évre mind az igazgatóságnak, mind a felügyelő-bizottságnak megadta, Herman Sámuelt, Hugonnai Kálmán grófot, Mayer Ernó^ dr.-t. Morvái Istvánt és Schönfeld Adolfot az 1911. évre a felügyelő-bizottság tagjaivá megválasztotta. Az Első magyar iparbank rt. most teszi közzé 1913. évi mérlegét, amely az áthozat nélkül 976.373 К tiszta nyereséggel számol, az előző évi 910.443 K-val szemben. Úgy a magasabb üzleti eredmény, mint a váltótárca magasabb összege (16.7 millió korona, tavaly 15.4 millió), a betétek emelkedése (17.3 millió K, tavaly 16.4 millió, a hitelezők figyelembevétele nélkül) bizonyságot tesznek az intézet kielégítő fejlődéséről. A magasabb nyereség ellenére azonban az igazgatóság a közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy az 1912 évi 22 К osztalékkal szemben a lefolyt üzletevre csupán 20 К (62/3o/0) osztalék fizettessék. Az igazgatóságot ezen javaslatára a részvények jelenlegi árfolyama inditja. Ezzel szemben a bank tartalékalapjaiba a tavalyi 100.000 korona helyett, ennek kétszeresét, azaz 200.000 К-át fog átutalni. A bank tisztviselői nyugdíjalapja javára jutó 39.036 K, valamint az alapszabályszerii jutalékok levonása után fenmaradó összeget uj számlára fogják átvinni. A közgyűlésen Radócza Jánosnak az igazgatóságba való beválasztása iránt fognak javaslatot tenni.
