Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-06 / 27. szám
2 Független Budapest Klikké tömörült a városi ellenzék, mely csak a maga érdekét istápolja és nem törődik a polgárság óhajaival, vágyaival. A független polgárság emlékezetébe vési a városi ellenzéknek ezt a gyászos szereplésétMérlegen. * * Rövid nyolc nap alatt a harmadik közgyűlés, amit meg kell emészteni a bizottsági tagoknak. Akik ismerik ennek az emésztésnek csigalassúságát, nem kétlik egy pillanatra sem, hogy ez a lázas gyorsaság olyanképen szerepel a tisztelt városatyák előtt, mintha dúsan terített asztalt raknának az éhező koldus elé s azt kívánnák tőle, hogy fogyasszon el mindent egyszerre ! A bizottsági tagok nem szeretik elrontani a gyomrukat s a tárgysorozatok nehéz és tömeges ételeitől jobban irtóznak, mint attól a gondolattól, hogy Karlsbádban leéli rütajd meggyógyítani a gyomrukat. Mert az 6 Karlsbádjuk az, hogy egyszerűen nem jelennek meg a nyári közgyűléseken s ezzel már ki is kúrálták a gyomorbajukat . . . * * * Balázs Elemér doktort, ■ aki most a tordai törvényszék elnöke, mindenképen a főváros szolgálatába akarják lekötni. A föügyészválasztáson harmadik helyen, a főügyészhelyettes választásánál már második helyen jelölték s hogy leg- közelebbre első helyen jelölhessék, hetek óta lan- szirózzák, hogy szükség van egy második fő- ügy észhelyettesi állásra is. Mi a személynek, sőt értékének is minden tiszteletet megadunk, de elvileg még sem bírjuk érteni, hogy egy tizennyolc tagból álló szerv ,zétnél mi ,,szükségu van arra, hogy két vezetőn kivül még egy harmadik is legyen ?! Avagy a fővárosnak olyan sok ! pénze van, hogy minden pillanatban szervezhet uj és uj vezetői állásokat ?! Ha ez az elv tényleg túlsúlyba kerül, rövidesen több lesz a bába, mint a csecsemő, amelyből még arra sem jut, hogy elvesszen — a bábák között . . . * * * A hetedik kerület volt elöljárójának, Kiss Ferencnek nyugdiját kegy utján akarták egyes bizottsági tagok felemeltetni. A közgyűlés az indítványt véleményezés végett kiadta a tanácsnak, amely magától értetődően jogtalannak minősítette ezt a kérést s napirendre térést indítványozott felette. A dolog ezzel el is intéződhetett volna, mert világos ugy-e, hogy senkinek sem jár több, mint amennyit munkája után a törvény megállapít. Ám nem ez történt. A legutóbbi közgyűlésen újra forszírozni kezdték ezt a kellemetlen illatú ügyet, hátha netalán mégis sikerül, hogy közpénzen jutalmazhassanak meg kortesszolgálatokat. Ez a második kísérlet aztán kiváltotta a polgármesterből is a méltó felháborodást: Bárczy dr. Übermuthnak bélyegezte meg ezt a piócaszerü kívánságot és a közgyűlés nyílt színe előtt egyszersmindenkorra útját vágta annak, hogy hasonló kérés vexálja a kommunitást, mondván a klasszikus szavakat: „Senkisem érdemel nagyobb nyugdijat, mint amennyi fizetést végzett munkájáért kapott.“ Sajnos az egészben csak az, hogy a törvény minden szolgálatot munkának minősít s igy ! megtörténhetik az is, hogy aki sohasem munkálkodott, csak a klikkek kegyéből leszolgálta az idejét, annak is ugyanakkora nyugdíj jár ki, mint a munkában megőszült tisztviselőknek. Egyébként ezt a sóhajt, akinek nem inge, ne vegye magára . . . * * * Nagy kázust csinálnak belőle, hogy a zeír- számadások felülvizsgálására kiküldött albizottság öt tagja közöl egyedül Btró Henrik jelent meg az ülésen s az ö szavazatától függött, hogy vájjon elfogadásra ajánlja-e vagy nem az albizottság a jelentést a közgyűlésnek?! Valóban nem értjük e felzúdulást: hát tényleg nincsenek tisztában a tisztelt bizottsági tagok — önmagukkal sem ? Még mindig nem tudnák, hogy a világért sem telj esi ten ék a váll alt kötelességüket? Kissé humoros az ilyen álfontoskodás, mert — hiszen — azt az albizottsági ülést részvétlenség miatt megtarthatták volna a rákövetkező napon is s ha már megtartották nyomban, mért fáj a bizottsági tagoknak, hogy Biró ez egyszer a szó szoros értelmében — döntőbe jutott?! A tanács és a Kossuth Lajos-utcai villamos. Á tanács az utolsó szünet előtti közgyűlés napirendjére kitűzte a Kossuth Lajos- utcai villamos területhasználati engedélyének ügyét is, ami fölöttébb érdekes intézkedés. A közlekedési bizottság tudvalevőleg nem adta meg a Közútinak a területhasználati engedélyt, hanem utasította az ügyosztályt, hogy újabb tárgyalásokat kezdjen a miniszteri protekcióval rendelkező villamos társasággal s ismertesse el azokat az engedményeket, amiket a bizottság a területhasználati engedélyért követel. Most, hogy a tanács mégis napirendre tűzte ezt az odiózus ügyet, két eshetőségnek kellett lezajlania a kulisszák mögött: az egyik az, hogy a tanács dűlőre akarván vinni a kérdést, a közlekedési bizottság határozatától függetlenül közgyűlés elé juttatja az iigyet^ úgy okoskodván^'hogy a miniszteri önkénnyel szemben sokkal hasznosabb az opportunitás, mert mindentől eltekintve az uj vonalra égetően szükség van Ha a tanács igy okoskodott, ezzel nyilván magáévá tette a „Független BudapestL álláspontját is, amely az alkalmazkodás elméletével sokkal reálisabb eredményeket tart elérhetőnek, mintha a főváros provokálná azt a tudatot, hogy autonómiája a miniszteri hatalommal szemben csak — Írott mulaszt. Ám az sem lehetetlen, hogy az ügyosztály a bizottsági utasításhoz híven újra felvette a Közútival a tárgyalások fonalát, de ez az újabb kísérlet is csődöt mondott, mert a Közúti minden engedmény nélkül reflektál arra, hogy az uj vonalat felépítése után birtokba vehesse. Ilyen kiélezett helyzetben is mit tehetett volna okosabbat a tanács, minthogy egy- szersmindenkorra eliminálni akarja ezt a mérges anyagot az ügyek sorából ?! Mi csak helyeselhetjük a tanács nyílt állásfoglalását, amikor a területhasználati engedély ügyét pártolólag terjeszti a közgyűlés elé, mert semmit sem tartunk fontosabbnak, mint azt, hogy a főváros autonómiája semmi körülmények között ne provokáljon olyan ütközetet, amelyből előreláthatólag vereséggel kerülne ki. Am. ha a tanács akceptálta az opportunitás elméletét, fogadja el a mi álláspontunknak azt a másik részét is, amely a miniszteri önkénnyel szemben a főváros rendelkezésére álló keretek között keres magának bő kárpótlást. Dolgoztassa ki és terjeszsze a közgyűlés elé minél előbb a tisztelt tanács a Városi T illamos fejlesztési ршgrammját, amely ma túlnyomóan a főváros üzlete, sőt egyelőre olyan deficites üzlete, amelyet deficitmentessé is csak azzal lehetne tenni, ha uj, jövedelmező hálózatokkal ruházna fel. Pongrácz és Воск ■ ■■■■В ОИМ>ЙЯ1111111|11М1 9ЯЯ11| «^ОАЯ|1Я1И111В||||а«| fémszerelvénygyár Budapest, VI. Váczi-út 69. Kívánatra katalógussal szolgálunk. Nagy raktár elsöosztátyu kivitelű szerelvényekben viz-esgózvezeték részére. Különlegességek: Fürdő-keverökeszülékek, zuhanykathederek, zuhanyok massage részére, skótzuhanyok, hygieníkus ivókutak. Pozsonyi Gépgyár rt. Pozsony, Pákóci-út 5. — Telefon 944. sz. Összes rendszerű központi fűtések. -- Szeliőztetési be ■ jendezések. — Vízvezetéki berendezések — Csatornázási berendezé.-ek. — Kórházak, gyógyfürdők és szanatóriumok modern berendezése. — Gózfóző és göz- mosó berendezési k. — Egészségügyi berendezések — Szárító telepek mindenféle ipari célokra — flütó berendezések - Portalanitó berendezések — Lég és vízszűrők — Vasmentesitési berendezések és készülékek — Különlegessét; i gyár fenti mun álatok készülékei és tartozékai részére ф-^tZXdr^ /fuDC. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopás elleni, ü vég-, jég- és áliat-bizt ositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal is díjajánlattal szívesen szolgál a Jfuncuc/jf l Általános Bistositó R.-T. igazgatósága ■ Budapest, VII. kér., Károly-kőrut 3. szám. ■ Telefon : 153—98,2—11, 2—12. Kartellen kívül ■ i»a társaság leépnUelSsigei Részvénytöke 6.000,000 korona. \пя orteág minden vitaiban. Összes biztosítékok 22 millió korona^ A „Független Budapest“ felelős szerkesztője és kiadója: B. VlRÁGH GÉZA. A kiadóhivatal igazgatója: SZILAGYI MIKLÓS, KOVjy FEST,TISZTIT Щ (туяг es föüzlet,: e» liudauest. VII.. Szövetség-utczu 3ű-3 (ivű)tóteienek a székesfőváros minden részénen — Képviseletek a vidék legtöoo varosé *an Teleion l>S-T 12S-13
