Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-06 / 27. szám
3 Független Budapest Uj jövedelmi források. A zárszámadási bizottság ülésén szóba- került, hogy uj jövedelmi forrásként meg kellene sürgetni a kormánynál a betterment engedélyezését. Nyilván nem utolsó jövedelmi forrás volna ez, de szerény meggyőződésünk szerint még igen sokáig utópia marad, hogy a főváros ezzel a jövedelmi ággal operálhasson. Mi ebben a kérdésben sokkal reálisabbnak tartjuk az opportunitást. Nyiltan megmondjuk, hogy sem a községi takarékpénztárból, amelyet a nagybankok miatt nem lehet megcsinálni, sem a better mentből, amelynek az állami jövedelmek bekövetkezhető csökkenése állja az útját, még beláthatatlanul hosszú ideig nem lesz semmi. Kár ezeket úgy kergetni, mint a Hortobágyon hajszolják — a délibábot. Okos és céltudatos községi politika olyan eszközöket használ csak, amelyek minden körülmények között rendelkezésére állanak. Legbiztosabb uj jövedelmi forrása lehetne a fővárosnak az üres és kellően be nem épített telkek adója. Ez semmiesetre sem utópia, mert semmiféle érdek nem állja az útját, sőt tudomásunk szerint már több ilyen irányú előterjesztés fekszik az egyes ügyosztályokban. Még a bizottsági tagok között sem látunk olyan frakciót, amelynek érdekeibe ütközhetne, ha a fővárosban megadóztatnák az üres telkeket, sőt adót vetnének ki a kellően be nem épített telkekre is. Ennek az uj adónemnek kettős haszna lehetne: 1. Az adóösszeg, amely ezen a réven a főváros jövedelmeit gyarapítaná, még jelentéktelensége esetén is alkalmas volna arra, hogy olyan szükségletet fedezzen, amelyre ma csak a mérlegkészítés zseniálitásával tudnak fedezetet teremteni. 2. Egészen bizonyos, hogy az uj adónem, amely első sorban amúgy is gyümöl- csözetleniil heverő, valóságos holt tőkét sújtana, egyenesen arra kényszerítené az üres telkek tulajdonosait, hogy hasznosítsák az ingatlanukat, vagyis minél rövidebb idő alatt beépítsék a telküket. Közvetve tehát csökkentené ez az uj adónem a lakásmizériákat és a lakásínséget is, de egyúttal uj munkaalkalmakat is teremtene, aminek gazdasági haszna egyelőre kiszámíthatatlan. A kellően be nem épített telkek adójánál ugyanez a helyzet állana elő. Itt is reálisabb volna az ingatlantulajdonosoknak, hogy megfelelően építkezzenek, semminthogy minden bevétel nélkül súlyos adóterhet viseljenek. Uj jövedelmi forrásként be kellene hozni a luxus-adókat. Minden luxuscikk elbírja a luxusadót, mert azok, akik ilyen cikkeket használnak, túlnyomóan a legvagyonosabb osztály tag jainak sorából kerülnek ki, tehát jóformán meg sem éreznék, ha egy-két százalékkal többe kerülne nekik az az élvezet, amit a luxuscikkel elégítenek ki. Ezek között legszámottevőbb jövedelmet, mindenesetre az automobiladó jelentene a fővárosnak. A „Független Budapest“ már évekkel ezelőtt megpendítette az eszmét, hogy adóztassák meg a luxuscélokat szolgáló gépkocsikat. Azóta az ilyen automobiloknak száma meghuszszorozódott., vagyis ma már igen tekintélyes összeget tenne ki az uj adótétel megteremtése. Szociális irányzatú községi politikánál nem szabadna következetesen olyan uj jövedelmi források után kutatni, amelyek elsősorban a megélhetésért kiizködő polgárságot sújtanák. Mig ezek az adónemek, amiket itt nagyjában felsoroltunk, főleg a legtehetősebb polgárokra nehezednének, de amellett nagyobb gazdasági hullámzásra s a városi fejlődés rohamos emelkedésére vezethetnének anélkül, hogy a jogos magánérdeket a legtávolabbról is sértenék. Kommunális szemle. Háromrekeszü közúti kocsi. A bostoni közúti vasúttársaság a vonalába eső szűk utcák és éles kanyarulataik miatt eddig nem tudott nagyobb kocsikat használni és csak 7‘6 és 6-l I m. hosszú kéttengelyű kocsik bírlak befordulni a szűk utcasarkokon. Eleinte próbálták a kéttengelyes forgóalvázú kocsikat járatni, ezeknek már hosszabb kocsiszekrényük volt, de ezek ismét sokkal drágábbak voltak, főképp azért, mert mindegyikre külön kocsivezető és kalauz is kellett, ezek heti fizetése hetenkint 60—60 K. A társaság most Lindall mérnök rendszere szerint egy háromrészre osztott, középen össze- csukló kocsirendszert építtetett és ez kitünően bevált. Nevezetesen 2 rendes közúti kocsit egymás után véve, e kettőt egy közbeiktatott részszel eggyé forrasztotta, ennek az összekötő résznek a falai a két kocsi falaihoz simulnak, padlója áthajlik mindkettőn, mint a Pullmaun- kocsik átjárói. Ez a mozgó középbetétrész azután a felszállóhely, mire azért nagyon jó, mert középen van és nem lévén alváz alatta, a fenekét is jól leereszthették. 30 cm. magasan van a felhajtható lelépő az utcanivótól és 12*7 cm.- nyire a rendes kocsipadlótól. Itt van a kocsivezető helye, ki innen tereli az itt belépő felszállókat a két kocsi valamelyikébe és veszi át tőlük a viteldíjat (Amerikában nem adnak jegyeket és nem ellenőrzik a benn ülőket.) Ezzel a betoldott középrésszel, melyben állóhelyek is vannak, a 2 kocsiban 144 utas fér el, kiket 1 kocsivezető és 1 kalauz visz el útjokra. Ez az új kocsi 11 m. sugarú kanyarulatban is meg tud fordulni (nálunk Budapesten pl. a Papnöveldeutcai éles kanyarulat sugara 25 m.), hosszúsága az ütközők közt 1916 m., ebből a beakasztott középrész maga 3’8 m. A kocsik keréktávolsága 1 -98 m. és a két alváz-középvonala 10 m.-nyirc van egymástól. A 2 egybekapcsolt kocsi 17*6 tonnát nyom, 4 motor és 2 kapcsoló van rajtuk, sebességük 37 km. óránként. Különösen megindításnál gyorsíthatok is, mivel mindegyik tengelynek külön motora van. Tükör az utcasarkokon. Szüle utcákban, hirtelen fordulóknál már sole baleset, elgázolás történt a kocsiút forgalmában, mert a kocsis nem láthatja a sarkon-tul jövőt és nyugodtan belehajt. Ennek a bajnak megelőzésére most Malmesbury angol városban az oldalt betorkoló utca sarkára jó magas állványon tükröt szereltek föl, ferdén a két egymással lalálkozó utca tengelyén, úgy, hogy látni lehet benne a másik utca forgalmát és a kocsis figyelmes lesz a szembejövőre. A tükör 27a ni széles, U/2 m magas és 3 m magasan van a járdaszegély fölött elhelyezve. Ez a tükör kitűnő szolgálatot teljesit, mert a jármű vezetője jó előre meglátja, hogy a betorkoló utcából nem jő-e kocsi vagy gyalogos az útjába. A tükör 3 m magasan van az utcán ferdén keresztbe téve, igy alatta kényelmesen át is lehet járni. Természetesen ködös napokon és homályos időkben nem igen lehet annak hasznát venni, de már eddig is nagyon sok jó szolgálatot tett. Ezeket a tükröket a lám- pagyujtogatók tisztogatják. Ugyanilyen tükröket állított fel Folkenstone város is, főképp az egymást hegyes szög alatt metsző két utca sarkán, itt a tükrök kisebbek, csak 60—60 cm méretűek, melyeket öntöttvasoszlop! a, közvetlen a faisik mellé helyeztek el, és eddig is már nagyon jó eredménnyel használták, mert nehány veszedelmes elgázoló sarkon a balesetek száma lényegesei 1 alászállt. A folkenstoni mérnöki hivatal most a látótér növelésére gyöngén domborított felületű tükrökkel fog próbát végezni. Azonkívül ('olchester, Norvich és még nehány nagyobb város alkalmazott már ily tükröket, melyek ez ódon angol város zeg-zugos szűk sikátoraiban valóban közszükségletet pótolnak, itt a tükrök 1 m méretűek és 27a m magasra helyezik azokat a járda színe fölé. Eleinte féltek, hogy az utca pajkos ifjúsága majd beveri ezeket, de ez az aggodalom nem vált be. Kiállítási csarnok Szegeden Szegedi ipari és kereskedői körökben újabban mind erősebben propagálják egy állandó kiállítási csarnok építésének a tervét. Szeged lakosságának számánál, földrajzi fekvésénél és vasúti összeköttetéseinél fogva a legalkalmasabb vidéki város időközi kiállítások rendezésére. Az állandó kiállítások kérdését a Népház kérdésével lehetne együtt megoldani, úgy, hogy a kiállítási csarnok bizonyos részét a nép művelődése, szórakoztatása céljaira, továbbá ünnepségek rendezésére, politikai gyűlések megtartására lehetne fölhasználni. A kiállítási térdijakból, belépti jegyekből és egyéb bevételekből volnának fedezendők annak az amortizációs kölcsönnek a terhei, amelyből a kiállítási csarnokot föl kellene építeni. Uj községi takarékpénztár. A Concordia takarék- és hitelintézet korábbi összeomlása és újabban a Lugosi iparbank, takarék- és hitel- intézet válsága következtében mozgalom indult meg Lúgoson, melynek célja egy községi takarékpénztár létesítése. A terv indítvány formájában legközelebbi városi közgyűlés elé kerül, ahol alighanem el is fogadják. Ebben az esetben a hazai községi takarékpéntárak száma 18-ra fog emelkedni. Eddigelé a következő helyeken létesültek községi takarékpénztárak: Begaszent- gyíirgy, Böhönye, Csepreg, Ferenczhalom, Földes, Hajdúböszörmény, Jákóhalma, Karczag, Kiskundorozsma, Kisújszállás, Kunmadaras, Nagybánya, Nagykőrös,' Pinkafő, Tiszákért, Tisza- szentimre és Vizesd. Az eddigi községi takarék- pénztárak — alapszabályaik szerint — a betétekért a község teljes vagyonával szavatolnak. Hir szerint a belügyminiszter újabb alapításoknál ezt a kikötést nem fogja engedélyezni, ami a betétek biztonságát az alap- és tartaléktőke erejéig fogja korlátozni. Telefon : József 3-85. *s* Anion Antal ; és Fiai I útépítési, csatorna- és j betonépítési vállalat Budapest. VIII., Futó-utca 10. Royal Standard az egyetlen teljesen tökéletes amerikai Írógép látható írással. Bemutatja díjmentesen : Kovács A. ésTársa Budapest, V., Nádor-utca 4. Telefon 34-96. Legjobban ajánlható SOLTÉSZ IGNÁC KEFEÁRUK GYÁRTÁSA Fésűk, szivacsok, szarvasbörök, porolók, lábtörlők és minden e szakbavágó áruk nagykereskedése Budapest, VI„ Váczi-körut 29. Telefon: 171-46. Árjegyzék ingyen.
