Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-06 / 27. szám
Kilencedik évfolyam. 1914. jufius 6. 27. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. •• Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST" melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. •• Félévre 8 korona. Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Visegrádi-u. 40. .. TELEFONSZÁM: 169 — 38. .. A nyári szünet alatt lapunkhoz N mellékletet nem adunk. AGY BUDAPEST“-et szeptember elejétől kezdve ismét rendesen mellékeljük lapunkhoz. A garázda klikkek. Megdöbbentő jelenség, hogy a választók névjegyzékét összeíró küldöttségek tagjainak kijelölésénél paktumot kötöttek a ma uralmon lévő pártok, hogy ezzel eleve eldöntsék a választások sorsát. A helyzet, amelyet ez a paktum teremtett, talán nem is volna olyan súlyos, ha ebben az erkölcstelen megegyezésben csak azok a klikkek vettek volna részt, árnyékről köztudomású, hogy minden törekvésük arra irányult, hogy a közvéleményt meghamisítsák és erőszakos eszközökkel a maguk klikk ural mának zavartalanságát biztosítsák. Sajnosán, sőt kritikusan súlyosbítja a helyzetet, hogy a klikkek megegyezéséhez olyan kerületi vezérférfiak is hozzájárultak, akik eddig intranzigens álláspontot foglaltak el s az úgynevezett ellenőrző elemhez tartoztak. Neveket nem említünk, mert nem azzal akarjuk megszégyeníteni ezeket a vezérférfiakat, hogy ujjal mutassunk reájuk, mint olyanokra, akik a pillanatnyi siker kedvéért felfüggesztették, vagy egyszerűen félrelökték az elveket, hanem tisztára erkölcsi alapon bélyegezzük meg az olyan törekvéseket, amelyek a minden áron való érvényesülésért koncesz- sziókat tesznek a meggyőződésükön. Ha ugyan meggyőződés az, ami megbir akkora koncessziót, amekkorát azok tettek, akik megegyeztek a klikkekkel, hogy teljesen kiküszöböljék az összeírásból az ellenőrzést?! Mi úgy érezzük, hogy ehhez a lépéshez a meggyőződésnek, az elvhüségnek s az erkölcsi szilárdságnak semmi köze sincs. Mert végeredményében ez sem egyéb, mint közönséges áthidalás ahhoz, hogy klikké nője ki magát az a frakció is, amely most az összeíró küldöttséghez valósággal eladta magát! Mihelyest egy frakció képes arra is, hogy adott esetben felfüggeszsze, sőt nullifi- kálja az elveit, megszűnt azon az erkölcsi alapon mozogni, amely addigi munkájához széles megbecsülést, önuralmat és energiát adott. Ettől a pillanattól kezdve nem elvekért, hanem az uralomért kezd harcot s a megalkuvás rothasztó posványában lassanként a klikk természetrajzát ölti magára. A megalkuvás szörnyű lerombolója az elvi alapnak: Tökéletesebb métely, mint bármi más, mert megkóstoltatja az ingadozóval a hatalmi mámor gyönyörét, amelytől már csak egy vékonyka hajszál választja el a klikkbe való erkölcstelen sülyedést. Nyíltan meg kellett mindezt mondanunk, hogy érezzék azok, akikre vonatkozik, mikép abban a pillanatban, amikor a klikk- uralom megalkuvóivá szegődtek, elvesztették lábuk alól azt a talajt, amely eddigi szerepléA főváros központi választmánya csütörtökön összeült, hogy a julius 10-én kezdődő választói összeírás bizottságát megválaszsza. Az összeiróbizoítságokat választókerületenként meg is alakították, de teljesen figyelmen kívül hagyták az ellenzéki pártoknak azt a jogos és indokolt kérését, hogy az összeiróküldött- ségekbe az ellenzék tagjai közül is egy-egy tagot beválasszanak. Az összeiróküldöttségek tagjai egytől-egyig azok lettek, akiket az egyes kerületek hatalmi pártjai megválasztásra ajánlottak, és igy effektuálták azt az erkölcstelen paktumot, mely az összeiróküldöttségek megválasztása dolgában az egyes kerületek között már korábban létrejött. Szomorú és fájdalmas jelenség, hogy ennek a paktumnak a betartását éppen azok követelték leghangosabban, akiket eddig a klikkek ellenzékének véltünk és akik teljességgel tisztában vannak avval a hóhérmunkával, amelyet a klikkek összeiróbizottságai a múltban állandóan végeztek. A nem létező választók százainak a választási névjegyzékekbe való jogosulatlan felvétele és az ellenzéki választóknak szándékos kihagyása — .valóságos megtizedelése — volt a fegyverük, ímelylyel állandóan eleve eldöntötték a későbbi választások sorsát. Az összeíró küldöttségek — ezek a mindenrekész klikk-kreatúrák hűségesen követték a múltban törzsfőnökük erre vonatkozó utasítását, melyek ellen fegyvertelen volt az ellenzék. ,,A választók névjegyzékéből kihagyottak részére fenmarad a reklamálás joga, a jogosulatlanul felvettekkel szemben pedig a jogszerzés esete áll fenn.“ így állapította meg a régi választói törvény alapján majd minden fórum az összeírok büntelen- ségét, akik ezek után még szabadabban, még lelkiismeretlenebből űzték bűnös manipulációikat a választók összeírása terén. De jött az új választási törvény és ennek folyamányaképen megalakult újonnan a fősüknek az ideálokért harcoló polgárság szemében erkölcsi erőt és súlyt adott. Attól kezdve, hogy beakasztották elvi álláspontjukat a klikk szekerének mindent megőrlő tengelyébe, megszűntek jogot formálhatni ahhoz, hogy a polgári megbecsülésből kivehessék a. részüket . . . város központi választmánya, mely a törvény rendelkezése szerint a választások minden fázisát intézi. És az új központi választmány 60 tagja között a két szocialistát leszámítva- 24 olyan férfiú ül, akik nemcsak pozíciójukat,, de egyéni megbecsültetésüket is első sorban annak köszönik, hogy kommunális programm- jukban a klikkek kiirtását, az elfajult önös- érdekek üldözését és a közéleti tisztaság, megteremtését hirdették. Ebben a társaságban bízott a főváros független polgársága,, ezektől várta és remélte, hogy — okulva a múltak tapasztalatain — adandó alkalommal az összpolgárság érdekei mellé fognak állani.- Es a független polgárság mindjárt az első alkalommal keservesen cscdódott bennük, mert a központi választmány csütörtöki ülése beigazoltar hogy ezek sem jobbak a Deákné vásznánál, ezek is behódoltak a klikkeknek, csakhogy a maguk borét mentsék. Megírta a „Független Budapest“ legutóbbi számában, hogy a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor igen lojális átiratban fordult a központi választmány tagjaihoz külön-külön,. hogy az összeiróküldöttségekbe delegáljanak egy-egy függetlenségi párti tagot is. A törzs- fönököktől és híveiktől nem várt a párt semmiféle előzékenységet abban az irányban, hogy jogos kérésüket teljesítik. De az ellenzékiek gyanánt szereplő huszonhatok között sem akadt egyetlenegy hang sem, mely síkra szállott volna, e jogos és méltányos kérés érdekében, sőt éppen az ellenzéki berkekből emelkedtek hangok, melyek a függetlenségi párt kérése felett napirendretérést javasoltak. Az a métely, mely negyven esztendő óta pusztítja a főváros közéletét, befurakodott tehát azok közé is, akik eddig mint a polgárság védőbástyái szerepeltek a klikkekkel szemben. Már ok sem azt nézik, mi kell a népnek, csak arra ügyelnek, hogy a polgárság segítségével kivívott pozíciójuk meg ne rendüljön. Hol van a városi ellenzék?
