Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-22 / 25. szám

Nagy Budapest 5 PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL IPAR MEZŐ GAZDASÁG Keveset építkeznek. Az elmúlt héten már csak öt építési enge­délyt kértek a fővárostól és egyik sem vonat­kozik közülük jelentősebb építkezésre. Saj­nos, az építkezési konjunktúrában mutatko­zott föllendülés egyre jobban összezsugorodik, a téglafogyasztás is apad megint és a kilátások egyáltalában nem bi?tatólc. Az 1914 év elején a téglagyárak üzletmenete szépen fellendült, most azonban a fogyasztás valamivel lassúbb lett, úgy hogy a tégla kartel második ne­gyedéve aligha lesz olyan kedvező, mint az első volt. Junius közepéig körülbelül 55—56 millió téglát szállítottak el a kaidéiban egye­sült téglagyárak, mig az előző évben mind­össze csak 32 milliót szállítottak junius kö­zepéig. Azonban az 1913. évben olyan abnormis állapotok voltak, amilyet tégla­gyárak sohasem láttak odáig. A nagy konjunktúrák idején 1912-ben junius elejéig 76 milliót: 1911-ben pedig 90 millió darab téglát szállítottak a gyárak. Hogy az utóbbi időben a téglapiac helyzete megint rosszabbodott, ennek főoka, hogy a jelzálog- bankok építési kölcsönöket alig adnak, mert minden fölösleges pénzüket a nagy tömegekben visszaszoruló záloglevelek visszavásárlására rezer­válják. Azonkívül az állam és a főváros is lassúbb tempóban hajtja végre építkezési pro- grammját, mint eredeüleg tervezték. Termé­szetes, hogy az építkezési konjunktúrák vissza­fejlődése nagyon megérzik a többi iparágak, amelyeknek akkor megy jól a soruk, amikor sűrűn láthatni építkezési állványokat a fő­város utcáin. A hét közgazdasági eseményei. A tőzsdén az elmúlt héten az üzletelen- ség és a kedvtelenség legíerhesebb tüneteit lehetett észlelni. Á külföldi piacokról elég kedvező jelentések érkeztek, de az albániai események a legnagyobb tartózkodásra kész­tették a különben sem mozgékony spekulá­ciót. Az értéktőzsde legnagyobb szenzációja természetesen a Budapesti III. kerületi Taka­rékpénztár krízise volt. A válságos helyzetbe .került takarékpénztár részvényei 200 koro­náról 25 koronára\ zuhantak le. A kurzusok általában elgyöngültek, egyedül a Rimamurányi kurzusa maradt tar­tott nagyobb fedezésekre. A járadék kurzusa 79—80-ra sülyedt és miután a nagy bankok vételi megbízásai hiányoznak, ez a kurzus csak nem akar megszilárdulni. A bécsi tőzsde szenzációja: a Plewa- bankház bukása alig érintette a mi tőzsdén­ket. Angagementjei nem voltak a megbu­kott bankháznak Budapesten, de egyes zá- leglevél-kibocsátó intézetekkel összeköttetés­ben állt és jelentékeny összegű magyar zá­logleveleket helyezett el osztrák piacokon. A Plevna-bankház kockázatos nyári vállal­kozásokon és a tőzsdén veszteit igen nagy összegeket. A betevők pénze körülbelül más­fél millió korona teljesen elveszett. A cég passzíváit több mint hót millió koronára be­csülik. A pénzpiacon a médió újabb feszült­séget okozott. A Jegybank 115 millió értékű váltót eszkomptált, viszont az esedékességek is igen jelentékenyek voltak. A kamattételek mindazonáltal alig változtak. Bankválságok Budán. A csöndes budaiak nyugalmát az utóbbi időben három bank bukása dúlta fel. Legelsőnek az I—II. kerületi Takarékpénztár felett csaptak össze a hullámok és nemsokára utána megren­dült a Budapest III. kerületi Takarékpénztár is, amely igen nagy bizalomnak örvendett Budán. III. kerületi Takarékpénztár válságának főoka, hogy a Takarékpénztár — bár jó teleküzletekkel birt — teljesen immobilizálta magát és minden pénzforrását kimerítette, miután H/2 millió ko­rona betétet kellett rövid néhány nap alatt vissza­fizetnie. Az intézet sorsa kizárólag a betevőktől függ, akiknek követelése 6 millió koronára rúg. A Takarékpénztárt valószínűleg a bank­szindikátus fogja szanálni, amely a kisbetevők kielégitésére szükséges pénzt előlegezni fogja. A fővárosnak körülbelül 1U milliós betétje volt a válságba jutott takarékpénztárnál. A főváros azonban még régebben felmondta a betétjét, amelyet 100.000 korona kivételével már vissza is fizettek. Az elmúlt hét legutolsó napjaiban egy har­madik budai pénzintézet került válságos hely­zetbe. Ez a pénzintézet a Budai Polgári Takct- rékpénztár, amely 400.000 korona alaptőkével rendelkezett. A betevők követelése 800.000 ko­ronát tesz ki és a státust most állítja össze a Mercur váltóüzleti R.-t., amely — ha lehetséges lesz — rendbe fogja hozni a takarékpénztár ügyeit. A kőlcsőnkartell konkurrensei. Bár a hitelben megszorult városok — elfogadható ajánlat hijján —- kénytelenek lesznek á kartelihez fordulni, mégis egyesek közülük minden lehetőt elkövetnek, hogy ezt a kényszerült lépést elkerüljék és inkább arra törekednek, hogy a nemzetközi pénz­piac helyzetének jobbrafordultáig a helyi piacokon felfedezzék hitelszükségletüket függő-kölcsön formájában, minthogy a kar­tell — a városok kényszerhelyzetére való tekintettel — függő-kölcsönöket egyáltalán nem, vagy csak a legritkább esetekben haj­landó adni. A hitelszükséglet önálló kielégitésére 5 törekvő városok között a legelső Pécs volt mely a Pécsi takarékpénztártól, a Pécsi ke­reskedelmi és iparbanktól, a Pécs-Baranyai központi takarékpénztártól és a Magyar ál­talános hitelbank pécsi fiókjától vett fel 2.500;0UÜ koronás folyószámla-kölcsönt a közelmúltban, melyet Sándor János belügy­miniszter a napokban hagyott jóvá. Most újabban Kaposvár vett fel 1.050,000 koronás függő-kölcsönt a kaposvári pénzinté­zetektől. A kölcsön a következőkép oszlik meg: A pécsi takarékpénztárral érdekközös­ségben álló Somogymegvei takarékpénztár 400.000 koronát, a Magyar bank és keres­kedelmi r. t. érdekkörébe tartozó Néptaka­rékpénztár r. t, 250,000 koronát, a Gazda­sági és ipari takarékpénztár r. t. 150,000 koronát, a Kaposvári takarékpénztár r. t. 150.000 koronát és végül a Magyar általános hitelbank által affiliált Dunántúli agrárbank és tárházai r. t 100,000 koronát adtak. A kamatláb 2%-kal magasabb az Osztrák-ma­gyar bank mindenkori kamatlábánál és a stornódij V2°/o. A kölcsön egy óv után félévi határidőre bármikor felmondható. Az igénybe nem vett tőke után az első négy intézet a városnak 4-5°/o-°h ötödik pedig 4%-ot térit meg. A kartell közismert feltételei alapján számított 6‘5%'OS kamatlábbal szemben a helyi intézetek által nyújtott kölcsön jelen­tékenyen olcsóbb. HÍRÉÉ. A Cukoregyesület uj igazgató- sági tagja. A Magyar Cukoriparosok Országos Egyesülete a napokban tartotta közgyűlését, amelyen Willhelm Arthurt, a Hatvany-féle cukorgyárak központi cégveze­tőjét az igazgató választmány tagjainak so­rába választotta. Willhelm Arthurnak nagy érdemei vannak a cukoripar terén és külö­nösen a cukorexport fejlesztésén fáradozott jelentős eredmény nyel. A külföldi gabona behozatal. Nemcsak a búza behozatal, hanem a tengeri import is egyre nagyobb arányokat ölt; főleg román tengeriben nagy a behozatal, amelyet nemcsak a Dunán, hanem Fiúmén át is hoznak be hozzánk. A napokban megint három száll itóhajó érkezett Fiúméba több ezer tonnás román tengeri rakománynyal. A Központi Hitelbank mérlege, A vidéki pénzintézetek egykori központja junius 30-ikán tartja közgyűlését, amelyen kimondják a felszámolást. A tiz milliós alap­tőke teljesen elveszett, úgy hogy a részvé­nyesek egyáltalán semmit sem kapnak vissza a pénzükből. Uj bankSiókok. A Magyar Általános Takarék- pémtár Óbudán, III. kér. Kórház-utca 1. szám alatt uj banldlókot létesít. A fiók augusztus 1-én kezdi meg működését. — A Hitelbank uj Andrássy-uti fiókja novemberben kezdi meg működését. — A Wiener Bank­verein — hir szerint — Eszéken létesít uj fiókot. A Hitelbank zsirosztálya. Meg­írtuk, hogy a Budapesti hentesek zsir- és szalonna értékesítő szövetkezete az eladás

Next

/
Thumbnails
Contents