Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-25 / 21. szám
1914. május 25. 21. szám. NAGY BUDAPEST A "FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Torna Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. A városok kölcsöne. A Magyar Városok Országos Kongresz- szusa a héten visszautasította a községi kölcsönkartell ajánlatát. A városoknak ez az elhatározott lépése érthető, mert a 89%-os árfolyam és az 5‘7%-os kamatláb a mai pénzviszonyok mellett nem igen megokolt még akkor sem, ha 100 millióról is van szó. A Bodenkreditanstalt csak a napokban folyósított Temesvárnak 93'4%-os árfolyam és 5'39%-os kamatláb mellett 10 milliót. A kartell kamatlába és a jelenlegi 4%-os hivatalos bankkamatláb mellett 672% nak felel meg s ha ezeket a feltételeket a Bodencredit- anstalt tételeivel összehasonlitjuk. a nagy különbség kirívó. Önkéntelenül fel kell vetődnie itt annak a kérdésnek: mért akarja a pénzügyi kormány ilyen feltételű kölcsön felvételére bírni a városokat? Hiszen a városokban már van annyi tapasztalat és van annyi önállóság, hogy ezeket a súlyos feltételeket, akármennyire is szükség van a pénzre, nem fogadják el. A közelmúltban sokszor lehetett hallani, hogy városaink — ha negativ eredménnyel is — , külföldön kerestek hitelforrásokat s csak hosszas, eredménytelen kutatás és kísérletezés után vettek fel kölcsönöket részben a kartelltől, részben a Magyar Banktól. Városaink az utóbbi időben elég sokszor tettek tanúságot kölcsön- akviráló képességeikről s igy előrelátható volt, hogy a kölcsönkartell feltételeit csak akkor fogják elfogadni, ha azok kedvezőbbek. Minthogy épen ezen a ponton érte csalódás a városokat, keresni kell az okot: vájjon a pénzügyi kormány mért olyan heves támogatója a kölcsönkartellnek ? A kölcsön ankétről — melyről mi annak idején megemlékeztünk — a Magyar Bank hiányzott. Hogy miért maradt távol, azt igen könnyen meg lehet érteni: az intézet formális jelzálogi bekebelezés mellett csak a minap kötött két milliós kölcsönt Csanád- megyével, ezt azonban a belügyminiszter nem hagyta jóvá, pedig régebbi álláspontját — hogy köztulajdonban lévő ingatlanra fedezeti betáblázást nem enged — legutóbb Arad város kölcsönénél feladta. Az a körülmény, hogy a belügyminiszter ismét visszahelyezkedik a régebbi álláspontra — a Magyar Bank rovására — emeli a kartell verseny- képességét; ezzel az előnnyel egyidejűén a kartell burkolt támogatást is kap azáltal is, hogy a kormány nem adja meg városainknak az önálló kötvény kibocsátási jogát. Köztudomású, hogy a német piac magyar államjáradékkal túl van terhelve. Ezért valószínű, hogy a 400 milliós újabb államkölcsönt Németországon kivid helyezik el s igy az állam érdeke, hogy a városok őt — kötvény- kibocsájtási jog birtokában — meg ne előzzék. Természetes, hogy a városok törvény- kibocsájtási joga hosszú időre lekerül a napirendről és a városoknak ismét és elsősorban a Jcartellhez kell fordulniok. Harc azonban. — s ez közérdek — mégis lesz, mert a Magyar Bank sem fog engedni s a versenybe harmadiknak valószínűleg be fog állani a Bodencreditanstalt is. Kövező programúi rendszer nélkül. Terjeszkedik az aszfalt. A kövezés kérdése még koránt sincs rendezve a fővárosban. Egyelőre még kőbányája sincs a fővárosnak s igy nem is állíthatja fel saját kőzúzó telepét, de már felmerült az a terv, hogy a város saját kezelésében végezze el az aszfaltozási munkálatokat. Arról van szó, hogy egy újabb községi üzemet létesítsenek; az aszfalt-gyárat, amelynek azután bőségesen tudna munkát juttatni a főváros. Mindenekelőtt az Andrássy-ut külső részének aszfaltozását határozták el s azt hiszik, hogy ennek a határozatnak a közmunkák tanácsánál sem lesz akadálya. A Fürdő-utca aszfaltozásához már hozzájárult a közmunkák tanácsa, legközelebb az Andrássy-uti reformról is határoz. Ezután következnék a Nagykörút aszfaltozása. Ez kapcsolatban van természetesen a Városi Villamos Vasút tervezett sin elhelyezési reformjával; ameddig ez nincsen eldöntve, addig nem bolygatnák meg a Nagykörút rendjét. Az aszfaltvállalatok persze nem a legnagyobb örömmel fogadják az uj községi üzem tervét, amelyre vonatkozóan egyelőre még csak számítások folynak. * A Kossuth Lajos-utcai villamos megépítésével kapcsolatosan reformot terveznek itt is: a sínek mentén nem aszfaltot akarnak használni. Félnek attól, hogy a rendkívül súlyos közúti kocsik túlontúl tönkreteszik az utcának aránylag kitűnő aszfaltját, amint hogy ezt sehol a sínek mentén nem lehet elkerülni. Ezért az a terv, hogy a két sínpár között s a sínektől 50—50 centiméternyire ausztráliai keményfát, tallewoodot fognak használni. Hogy ez a felemás burkolat szép lesz-e, nem merjük előre megjósolni. De annyi bizonyos, hogy mig az utóbbi esztendőben a fa-árak estek, addig a tallewood-fára drágább ajánlatot kapott a főváros, mint másfél évvel ezelőtt. * A Mária Valéria-utcát a legközelebb aszfaltozni fogják. Egy utca aszfaltozás — pláne egy ilyen aránylag rövid utcáé — nem nagy esemény, de ezt érdemesnek tartjuk megemlíteni. Még pedig azért, mert épen négy esztendeje van, hogy a Mária Valéria-utcát bazaltkockákkal burkolták. Köztudomású, hogy a bazalt elsőrangú burkoló anyag; négy esztendő alatt csakugyan nem megy tönkre. Most mégis az fog megtörténni, hogy a Mária Valéria-utcából felszedik a bazaltot, hogy aszfalttal cseréljék fel. Úgy hallottuk, hogy a Hungária- és a Brisztol-szálló tettek panaszt a városházán, hogy a bazalt-burkolat nagyon lármás. E két szálló kívánságára ment tehát bele a főváros abba, hogy a négy évvel ezelőtt lefektetett bazaltkockákat felszedi s az utcát aszfaltoz- tatja. Most már csak az a kérdés, vájjon ingyen teszi e ezt a főváros? Mit fizetnek a Hungária és a Bristol az aszfaltozásért s megfizetik-e azt, hogy négy esztendő alatt értékükben veszhettek a bazalt-kockák? Mit tárgyal a közgyűlés ? A szerdai közgyűlésen meglehetősen fontos tárgyak kerülnek napirendre. Néhány millióról mindenesetre szó lesz. Elsősorban nagy vitát fog kelteni az uj fővárosi könyvtár elhelyezéséről szóló előterjesztés, mely nem kevesebbet, mint öt és fél milliót szán a „közművelődési intézettre. Sokan hibáztatni fogják a könytár részére szánt telek megválasztását, amint azt már Springer Ferenc is jelezte a pénzügyi bizottságban. Springer véleménye pedig annál inkább is irányadó, mert a kijelölt telek a Ferencvárosban van. Ok a Kálvin-tér üzleti -forgalmát és üzleti jelentőségét féltik ettől a nagy középülettől s teljes joggal. Olyan nehéz volt megteremteni a Kálvin-téri üzleti életet, hogy nem kell sok hozzá s ez a tér megint nem lesz üzleti gócpont. Érdekes és fontos volt Springernek az az indítványa, hogy szerezzék meg a ferencvárosi dohánygyár telkét s ide építsék fel a közművelődési intézetet. Érdemes volna ezzel a tervvel bővebben foglalkozni. A telek ha- talmas; forgalmas helyen van s mégis olyan fekvésű, hogy ott az üzletek forgalmát csakugyan nem rontja. Ami a közművelődési intézet építési költségeit illeti, nyugodt lehet a közgyűlés : másfél milliónál nagyobb tulkiadás nem lesz. Az omnibusz megváltása is napirenden van szerdán. Semmi kétség, hogy a közgyűlés el fogja fogadni az albizottság javaslatát, mely szerint a társaság 5000 darab 200 korona névértékű részvénye 1.800,000 koronáért jut a főváros birtokába. De — és ez a fontos — már julius elsején. A városnak tehát módjában lesz autobusz-pvőb^áratokat rendezni s közvetlen meggyőződést szerezni arról, ‘hogy milyen gyártmányú autóbusz a legjobb. Piát nik telkét alaposan megbeszélték a pénzügyi bizottságban s igy nem igen valószínű, hogy e furcsa és szokatlan ügyet nagyobb érdeklődéssel kisérné a közgyűlés. A magyar kártya szomorú kudarca valóban lesújthat mindenkit, aki tudja, hogy egyetlen komoly magyar ipari gyártmány van : a kártya és ezt is német szállítja ezentúl a Balkánra. Miért ne gyako-
