Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-18 / 20. szám

1914. május 18. 20. szám. NAGY BUDAPEST A ’’FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Torna Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. A földalatti forgalom. Irta : Dán Leó fővárosi bizottsági tag. A nagyvárosok forgalmának lebonyolí­tása körül már évek óta folynak kísérletek oly irányban, hogy az a föld felületéről elvonas- sék és inkább a föld alatt bonyolittassék le. Mert amíg egyfelől zavartalanabb és gyor­sabb ez a lebonyolítási mód, addig másfelől nemcsak fokozza a járó-kelők biztonságát, de azoknak a jármüveknek is megkönnyíti a szabad közlekedést, amelyek nem a közfor­galmat vannak hivatva lebonyolítani, hanem tisztán csak magáncélok szolgálatában állanak. * Ebből az eszmemenetből sarjadozott a mi földalatti vonalunk is, amely bárcsak igen rövid pályát fut be, mégis, az idők folyamán olyan hasznos, nagy forgalommegkönnyitést megteremtett közlekedési eszközzé vált, amely azóta már szerte az egész modern kultur- világon utánzókra talált, sőt egyik-másik nagyobb forgalmú világváros már részben egész földalatti pályát épített ki, részben pedig a legnagyszerűbb tervek várakoznak megvalósításra, amelyek mind a föld alá kívánják terelni a nágy forgalom egy tetemes részét, hogy az egyébb forgalmat szabadabbá tegyék, megkönnyítsék. Eltekintve Berlin, Párizs, London, stb. földalatti nagy pályahálózatától, újabban mind­jobban foglalkoznak a szakkörök egy olyan földalatti pálya kiépítésével, amely nemcsak személy, de posta, levél, teher és postacsomag közvetítést is végezne, sőt az ipari telepekre szenet szállítana, elvinnék aházakbólaszemetet, leadná az újságokat, építési anyagot szállí­tana, elvinne a homokot és építési anyagok fölöslegét, szóval a maga teljességében vonná el a földfölötti teherforgalmon kívül, a posta minden szállítását, kézbesítését és gyakori, siirii közlekedési által egy csapásra, a maga minden megkönnyebbítésével, gyorsaságával együtt, valóságos világvárosi forgalmat léte­sítene. Ez az eszme elsőbban is Chikágóban valósittatott meg, ahol 1906. óta van egy ilyen földalatti hálózat, legnagyszerűbb sikerű üzemben és az emberek, különösen az üzlet- nagyed lakossága az elragadtatás hangján emlékszik meg róla. Berlinben is már régóta kísérleteznek egy ilyen földalatti pálya megépítésével és hogy ne csak puszta teória mozgassa a kérdést, hanem ezt az eszmét a gyakorlatban is lát­hassa az érdekeltség, a berlini Siemens és Schuckert Werke igazgatósága a maga nagy­szabású gyártelepén a Nonnendammon, a közel múltban egy ilyen próbavasutat rendezett be, amelyről a szakemberek csodákat regélnek. Úgy látszik, ez lesz a nagyváros legközelebbi forgalom-lebonyolító formája, mert a föld­feletti forgalmat a nagyvárosok egyre való növekvésével, a* meglévő amúgy is keskeny útvonalakon már csak ideig-óráig lehetne lebonyolítani. A kérdéssel most szerte az egész világon minden nagyobb város foglalkozik és igy elkéredzett Bécsig is, ahol most komoly körök mérlegelése után a megvalósításon dolgoznak. A bécsi tervezgetés szerint 64 posta- hivatallal fogják egybekötni a földalatti vona­lakat, amelyek nemcsak postai szolgálatokat fognak teljesíteni, de mindenféle forgalom lebonyolításával is foglalkoznának. Ezenfelül az összes pályaudvarokkal is összekapcsolnák ezeket. Hét fővonal mellett, számos mellék­ágazata lenne e földalatti pályának, amely minden egyes postahivatal mellett állomással is bírna, amelyek a modern technika vív­mányaival volnának felszerelve. Nem vonat­kísérő személyzet utján bonyolittatnék le az óriási méretűnek kontemplált forgalom, hanem automatikusan folyna ez le. Ugyanis a 32 kilométer sebességgel haladó kocsik minden közbeeső állomáson megrakodnának és az érkező vonatról az üres kocsik lekapcsoltat­nának, vagy amennyiben a megfelelő állomásra cimeztetnének, ezeket ott tartanák és a meg­telt, vagy telerakott kocsik megint egyszerűen rákapcsoltatnának az automatikusan induló és megálló villamos üzemü vonatokra. Ezek reggeli fél hattól fogva, egész esti tiz óráig husz-husz percnyi közökben indulnának meg­szakítás nélkül, úgy hogy minden állomáson mindenki tudhatná, hogy vonata mikor érke­zik, mikor indul. A tárgyalás alatt álló tervét úgy készí­tették elő, illetve olyan pályát és forgalmat terveztek meg, amely a legközelebbi 50 év várható forgalmának felel meg, úgy hogy a legmagasabb forgalmi időkkel is, karácsony előtti és újévet megelőző időpont forgalmára is gondoltak már. Mivel a kérdésen nagyban elmélkednek odaát Weisskirchnerék, nem valószínűtlen, hogy az nemsokára már a megvalósulás stádiumában léphet s ekkor Bécs városa oly forgalmi pálya birtokába jut, amelyért bizo­nyára megirigyelheti őt minden modern világ­város. A mi forgalmunk amely ugyan még nem vetekedhetik se Párizs, se Berlin, vagy London forgalmával, de még Bécsével sem, dacára annak, hogy különösen postánk, minden modern forgalmi eszköznek beállításával igyek­szik azt minél gyorsabbá, egyöntetűbbé, meg­bízhatóbbá tenni, már is nagy akadályokkal kénytelen megküzdeni, hogy a mai forgalmat lebonyolíthassa. De milyen lesz a forgalom az autóbuszok beállítása és az utcafeletti forgalom megnövekedése után ? !! Bécsben a kérdés megoldására van egy olyan tervezet is, amely 45 év alatt egy vállalat utján olykép amortizálná le a kon­templált földalatti pálya költségeit, hogy az azulán minden ellenszolgáltatás nélkül Bécs város birtokába menne át. * Amit a németek megtudnak csinálni Ausztriában, az bizonyára ép oly jól jöve­delmező üzlet lehetne a mi, hazai nagy- fejletségü vállalataink számára is. Ám amilyen élelmes a német szomszéd, bizonyára, ha meghallja hogy itthon komolyan foglal­kozunk a kérdéssel, mindjárt meg is jelenik majd, amint ez legutóbb is az autóbuszok kérdésénél tüstént az angolok részéről. így hát jó lenne, ha a hazai érdekeltség idejében foglalkoznék a kérdéssel és felkészülne arra az időre, amikor aktuális lehet, mert a székes- főváros rohamos fejlődésénél és az ezzel kapcsolatos forgalomfokozodásra való tekin­tettel, számot kell vetni azzal a ténnyel is, hogy rövid néhány esztendő múlva a föld­fölötti forgalmi helyek már nem lesznek a forgalom zavartalan lebonyolítására elegendők. És mivel amúgy is tudjuk, hogy nálunk egy- egy nagyobb kérdésnek hányféle nehézkes, akadékoskodó retortán kell keresztülmenni, hányféle érdekkel, akadálylyal kell meg­küzdenie, sohasem lehet tulkorai az oly javas­lat amely azt indítványozza, hogy mérvadó helyen foglalkozzanak a kérdéssel mihamar éhh. Folkusházy és a Frankfurter Zeitung. A héten igen érdekes olvasmánnyal szol. gált a „Frankfurter Zeitung“. Május 13-iki szá­mában vezető helyen cikket közölt „Egy minta­szerű élelmiszervásár''1' cimmel s ebben olyan dicséretekkel halmozta el Budapestet és Folkus­házy tanácsnokot, amilyent külföldi s különösen ilyen tekintélyes külföldi lap részéről még. soha­sem tapasztaltunk. Természetesen, eleve meg kell állapita­nunk, hogy a dolog nem egészen úgy van, ahogy a „Frankfurter Zeitung“ Írja. Az bizo­nyos, hogy a községi élelmszerüzem bevált, de nem olyan mintaszerű s nem olyan kifogásta­lan, mint amilyennek a „Frankfurter Zeitung“ látja. Egy vagy két nap alatt nem is lehet meg­győződni erről, már pedig nem hisszük, hogy a jóakaratu cikkíró többet töltött volna el a „mintaszerű élelmiszervásár“ tanulmányozásával. *

Next

/
Thumbnails
Contents