Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-18 / 20. szám
4 A cikkíró Budapest szépségeinek általános leírása után elmondja, bogy a törvényhatóság összetétele iránt érdeklődött s mikor megtudta, hog3r a közgyűlés fele virilista, meglepetve kérdezte : miképpen tudták hát ezeket a reformokat megvalósítani ? A rejtvénynek — mondja a cikkíró — az a megfejtése, hogy a közgyűlést — meg sem kérdezték. Ez aztán kitűnő hu- szárcsiny! Elmondja aztán, hogy a főváros közélelmezési osztályának Folkusházy Lajos tanácsnok a vezetője, aki húsz éve foglalkozik ilyen kérdésekkel. Már régen látta, hogy az élelmiszer- drágaság kérdésében mit kell tenni s ment a maga utján előre, jól tudva, hogy mit kockáztat ezzel. Házikókat építtetett a városban s néhány emberén kívül senki sem tudta, hogy micsodák ezek a kis bódék. Egy szép napon megnyíltak a bódék, amelyek az élelmiszerek községi eláru- sitó-helyei voltak. Erre egy nagy felzúdulás és támadás következett az élelmiszerkereskedők részéről* _de a publikum olyan lelkesedéssel fogadta az újítást, hogy gondolni sem lehetett többé a bódék eltávolítására. Erre a törvény- hatóság is beleegyezett s hitelt szavazott meg a községi élelmiszer-üzem részére. Ezután cikkíró részletesen ismerteti a községi kenyérgyárat, amelyről végül azt jegyzi meg, hogy mindenütt a legnagyobb tisztaságot tapasztalta. Nagy elismeréssel szól a vásárpénztárról, azután a lóhus-iizemet ismerteti bő részletességgel. A községi élelmiszer-üzemet írja le végül s megmagyarázza, ■ hogy az üzemnek az a célja, hogy befolyást gyakoroljon az áralakulásra. Korántsem az a szándéka — mondja — hogy felölelje magában az egész élelmiszerke- reskedelmet, de meg akarja mutatni, hogy az élelmiszerekkel lehet nyereségre dolgozni s mégis a körülményekhez képest olcsó árakat szabni. Tehát nem szándéka tönkretenni az élelmiszerkereskedőket, de befolyást akar gyakorolni az árak alakulására. A városi üzem éppen úgy dolgozik, mint egy magánvállalat: a várostól egy darab fát sem vesz anélkül, hogy azt meg ne fizetné. Hogy ez az üzem sikerült, nem kis dolog. Folkusházy ur sohasem volt kereskedő, hanem mindig hivatalnok, de meg akarta csinálni ez az üzemet és ezért sikerült neki. Leírja ezután, hogy az üzem a vágóhídon van elhelyezve s mintaszerű a berendezése. Különösen tisztaságát hangsúlyozza, melyet mindenütt tapasztal. „Az üzem élén — mondja — kereskedő vezető áll. Ide alkalmas embert találni nehéz dolog volt. Amikor egyszer Folkusházy ur nyári szabadságra utazott, visszatérve azt tapasztalta, hogy a vezető megfordítva intézkedett, mint ahogy ő meghagyta s deficit volt. Ha ő most segítséget hivott volna, a dolog, mely a kezdet kezdetén volt, diszkreditálódott volna. Egyik napról a másikra felfüggesztette a hivatal vezetőjét, maga vette kezébe az ügyeket s csakhamar talált is egy kitűnő vezetőt. Néhány hónap alatt megint felesleg volt.“ Az üzem alkalmazottai nem városi hivatalnokok, mert hivatalnokokkal nem lehet üzleti vállalatot vezetni. Az üzem sikere minden kétségen felüli, bár sok ellensége van. De még ezek is bevallják négyszemközt, hogy a dolog jó s ha beszüntetnék, utcai tüntetések lennének. Részletesen ismerteti ezután az elárusitás módját, majd azt fejtegeti, hogy az üzemet nem szabad tévesen megítélni. Az üzemnek nem az a célja, hogy az árakat 20 vagy 40 százalékkal leszorítsa, hanem, hogy szabályozza az áralakulást. A publikumnak megmutatja, hogy milyenek lehetnek az árak s ezzel kényszeríti a konkurrenciát, hogy lépést tartson vele. „FolNagy Budapest kusházy ur“ — mondja a cikkíró — „nem az egyetlen, aki ezt fölfedezte, de az első, aki ezt a gondolatot megvalósította. Szívesen bevonná az üzem elárusitásába a marha-, borjú- és sertéshúst, valamint a tejet, de az érdekeltek olyan lármát csaptak, hogy most még nem lehetett. Egy ízben árusított az üzem borjú- és marhahúst, amire rögtön 20 fillérrel estek az árak a mészárosoknál. “ A cikk befejezésében huszáros politikának nevezi ezeket a cselekedeteket. „Örül az ember — mondja — ha látja, hogy mit tud csinálni egy ember, ha bátorsága van. Ilyenformán Budapest példát adott s ez talán oda fog vezetni egyszer, hogy ugyanezt — huszárcsiny nélkül — mindenütt utána csinálják /“ Kommunális szemle. Polgármesterek fizetése Poroszországban. A német szaklapok időközönkint statisztikát közölnek egyes országrészek polgármestereinek illetményeiről. Újabban ismét napvilágot látott egy ilyen statisztika, amely ezúttal a Rajna-vidék polgármestereinek fizetéseit mutatja ki. E szerint: Mühlheim-ban a polgármester illetménye 23.000 márka; Krefeld-hen 19.000 márka; Düsseldorf-ban (5000 márka reprezentacionális illetménnyel együtt) 31.000 márka; Essen-ben (500 márka reprezentacionális illetménnyel együtt) 25.000 márka; Cóln-ben (3000 márka reprezentacionális illetménnyel együtt) 23.000 márka; Вагтеп-Ъеп. (1500 márka reprezentacionális illetménnyel együtt) 22.500 márka; Elberfeld- ben (2000 márka reprezentacionális illetménnyel együtt) 24.000 márka ; Dortmund-ban (4600 márka reprezentacionális illetménnyel együtt) 24.600 márka; Duisburg- ban (5000 márka személyi pótlókkal) 20.000 márka. E szerint a rajna-menti városok polgármesterei közül még a rosszabbul javadalmazott krefeld-i polgár- mesternek illetménye is meghaladja a 22.000 koronát, mig a düsseldorf-i polgármester 36.000 koronát kap, tehát jóval többet, mint amennyi nálunk egy miniszter illetménye. Mellékjövedelmük a német polgármestereknek nincs, mert azok a tantiemek, amelyek a polgár- mestereket nyilvános vállalatoknál elfoglalt igazgató- sági tagságokból megilletnék, a városok pénztáraiba szolgáltatandó be. Tisztasági dijak. Elzász-Lotharingiában a köz- igazgatási hatóságok arra törekszenek, hogy a köz- tisztaságot a kisebb községekben jutalmak és dijak kitűzése által elősegítsék. E célból a legszebb és legtisztább falvak, házak, udvarok díjazására évenkint 1000 és 500 márkás dijak, valamint ezüst- és bronzérmek tűzetnek ki és a jutalmak és dijak, minden esztendőben ünnepélyes módon osztatnak ki. A köz- tisztaság fokozására irányuló törekvés ilyen módon szép eredményekkel is jár és az elzászi falvak lakossága valósággal versenyre kel abban, hogy köztereit és utcáit, házait és udvarait minél tisztábban tartsa és gondozza. Német köztisztviselők nyugdíj viszonyai A német birodalom köztisztviselői a nyugdijellátás tekintetében jóval rosszabbul állanak, mint a magyarországi köztisztviselők. A legtöbb államban teljes nyugdijhoz a köztisztviselő nem juthat el, mert a maximális nyugdíj sohasem lehet több, mint a tényleg szolgálatban élvezett utolsó illetménynek 75 százaléka. A szolgálati időtartam is még mindig 40 évre van megszabva a német birodalom csaknem valamennyi államában és ezenfelül meg van állapítva a nyugdijösszeg maximuma is, úgy hogy magasabb illetményeknél még a tényleges szolgálatban élvezett utolsó illetmény 75 százaléka sem érhető el. Csodálatos, hogy a német köztisztviselő1 kar e tekintetben egyáltalán nem érzi a javitás szükségét, sőt, hogy most, amikor a württembergi önkormányzati tisztviselők nyugdijviszonyai revízió alá vétettek, mint óriási eredményt emlegeti azt, hogy \\ ürttembergben egy olyan uj nyugdíjtörvény készült, amely lehetővé teszi, hogy az ottani önkormányzati tisztviselők a tényleges szolgálatban élvezett utolsó illetmény 85 százalékát érhetik el 40 évi szolgálat után. \ alami tehát mégis van, amiben Magyarország a német birodalmat megelőzi, felülmúlja és talán nem tévedünk, ha ezt az eredményt a magyar köztisztviselői karok kiváló szervezettségének tulajdonítjuk. A betterment Győrött. Győrött a város uj bevételi forrása a telekértékemelkedési adó, mely igazságosan ró ki fizetési kötelezettséget azokra a telek- tulajdonosokra, akiknek ingatlanai önkéntes beruházásokon kivül, a város fejlődése folytán emelkedtek értékben. Az 1914. év első évnegyedében a telekértékemelkedési adóból mintegy hatezer korona folyt be. ■ m m Ш m m m ü ü ü m m в m в PLAKÁTOKAT Magyarország minden városában a legmegbizhatóbban kihelyez és karbantart az ORSZÁGOS PLAKÁT TÁRSASÁG Budapest, VII. Dohány-utca 34. Telefon 76-28. ■ ■ ■ m m m % m m m в в APOLLO műsora dominál! " Telefon : József 3-85. 1 Amon Antal i г -я-ч# • es Fiai útépítési, csatorna- és i I - abet'on építésivállalat j Budapest, VIII., Futó-utca 10. g Az első Wolfram - fémből készült húzott drótszálas lámpa 75° о törhetetlen! 75% árammeg- ■■ oe a,bji ни a« м,а árammegtakarítási КйййНнйЛ takarítás! MAGYAR-SI EmEÜSSSCHUCKERT-MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG i Budapest, VI., Teróz-körut 36 ós VI. Gyár-utca 13. Г¥ incs X ö Ъ Ix ó légii ix ss sx б Ha önnek rosszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajfelfogó! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! SZAB. AMERIKAI LÉGELZÁRÓ KÉSZÜLÉKKEL felszerelve legyenek. — E találmány az ablakrészek menién keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemczekból készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkerettel. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szivesen szolgál a legjobb referenciákkal rendelkező * _ шм __ c^sr B»<iiipest, v., Szivei-utca 2. nv.. m «а B.E E G Г1 t S а* «яу*» L,r Telefon szikin: 127—31»
