Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-18 / 20. szám
2 Független Budapest igazgatásnak, talán akkor sem lehetne eléggé vigyáznia, hogy ennél a kérdésnél jogosulatlan érdekek ne érvényesüljenek a közérdek kárára . . . Mérlegen. * * Ha a pékek a kenyérárakkal tangót léptetnek, muszáj a fővárosnak is élni-halni e divatért? Úgy látszik, muszáj, mert a fővárosi kenyérgyár is felemelte az árakat s mindjárt egyszerre négy fillérrel. Vagyis, ha a szoknyaemelés a divat, a főváros mindjárt bajadér módjára libben elibénk. De hogy ebben a tényben hol rejlik a szociális tendencia, amellyel a főváros minden nyerészkedési vágy nélkül a kenyérgyárat csinálta, azt csat Folkusházy tanácsnok ur tudná megmondani, aki a Frankfurter Zeitung szerint közélelmezési forradalmár, s ha igaz, épp úgy követői lesznek, mint Luthernek valán-ak. Nos, kötve hisszük, hogy hasonló forradalmi tényékért, mint ez a kenyérgyári áremelés, a külföldön Folkusházy ur követőit — meg ne kövez-, nék! . . . * * * A szerdai közgyűlésen bebizonyosodott, hogy a közlekedési problémához csak azok értenek, akik a rájuk bízott anyagi érdekek folytán kötelesek érteni. Nagy garral hirdették, hogy a Városi Villamos peage-jogokat s egyéb kedvezményeket fog kapni a Kossuth Lajos-utcai elvesztett vonalért s amint a Városi Villamos nagyon okos és nagyón őszinte beadványából kiderült, ezek a kedvezmények csak húsz év előtt érhettek valamit, de ma már nemcsak értéktelenek, hanem elviselhetetlenül terhesek. Mi inkább hiszünk e szakfeljajdulásnak, mint a közlekedési ügyosztálynak s ezen az alapon csodálkozva kérdezzük: mért nem rendeznek az illetékesek egy-két napos ankétot, amelyen a közlekedési problémákat az érdekelt társaságok bevonásával vitatnák meg ? Egy ankét olyan, mint a kacsintás: még semmire sem kötelez, de viszont lényegesen tisztázhatná a helyzetet: kinek-kinek mi tetszik és mi kellene ?! Az ellentétes érdekeket nem minden alkalommal szembehelyezni, hanem áthidalni és kiegyenliteni kell. S végül: egy ilyen ankéton azok is megtanulnák a közlekedési ügyeket, akiknek — hivatalból érteni kellene . . . * * * A közoktatásügyi ügyosztályból megint intelem került az iskolai tanulók elé, hogy kultiválják jobban a kereskedelmi és ipari pályákat. Olyan ez, mint annak az utazónak esete, aki csapodár feleségének minden elutazásakor lelkére kötötte, hogy éjszakára zárja be gondosan — a hálószoba ajtaját. A nebulók is engedelmesen meghajtják a fejüket, amikor kihirdetik előttük az intelmet, de titokban mind arról álmodik, hogy milyen jó — közoktatási tanácsnok lenne belőle 1 Az ilyen társadalmi horderejű kérdéseket nem a sablonos intelmekkel kellene elintézni, mert ez egy gazdasági megújhodás problémájának a gerince. Tessék ezt a problémát a fővárosnak saját hatáskörében közelebb vinni a megoldáshoz, ez többet érne, mint az a harminc intelem, amelyet az annalesek bárom évtized óta unottan és fitymálóan raktároznak el. A drága városi kenyér. Épen jókor emelték fel a városi kenyér árát. Amikor a Frankfurter Zeitung nagy dicséretet zeng Budapest közélelmezéséről, akkor a községi kenyérgyár kénytelen felmenni az árakkal, mert nem gyűjtött elég tartalékot magának. Hetekkel ezelőtt, amikor a pékek felemelték a kenyér árát, Folkusházy tanácsnok volt az első, aki nyilatkozatot tett, hogy a községi kenyérgyár nem fogja követni a pékek példáját. Még pedig azért nem, mert ha a lisztárak magasabbak is lettek, a kenyérgyár árhullámzási tartalékot gyűjtött magának s : bőven kibirja azt az időt, amikor a lisztárak nem kedvezők. Vájjon hol van ez a tartalék? olyan kevés volt ez a tartalék, hogy alig bárom hétre a községi kenyérgyár kénytelen volt utánatáncolni a pékeknek, akiket szidott s akiket elitéit? A kenyérgyári igazgató volt annak idején az egyetlen ember, aki őszintén be merte vallani, hogy a kenyérgyár is kény- ; télén lesz követni a pékeket. De Folkusházy lecáfolta: — a kenyérgyár nem fog árat emelni. Akkor, amikor a gabonavámok felfüggesztésére vonatkozó javaslatot bevitték a tanácsba, egészen bizonyos volt, hogy a kenyér árának fölemelése rejtőzik e meglehetősen ravasz javaslat mögött. Vájjon ki gondol arra komolyan, hogy a kormány sietni fog a gabonavámok felfüggesztésével? Valóban Magyarországon sok minden elképzelhető, de az, amit most a tanács megkísérel, nem. De ezt épen olyan jól tudja a tanács, mint akárki más. Csak valami jogcim kellett, valami feltűnést keltő intézkedés, amely mögé odadughassák a községi kenyér árának felemelését. Ezt a szomorú tényt, hogy a községi kenyérgyár aránylag rövid időn belül két Ízben emelte a kenyér árát, nem igen lehet érthetően magyarázni. Mert a lisztárak magasságát elfogadhatjuk valódi ok gyanánt, de nem fogadhatjuk el az egyszerre négy fillérrel való emelést. Erre a horribilis drágításra semmi sem ad okot. Ha nincs is a kenyérgyárnak árhullámzási tartalékja, a négy filléres emelés nem indokolt. A kenyérgyár nem dolgozik nyereségre. A kenyérgyár tulajdonképen szociális intézmény, amelynek ilyen Ínséges időkben egyenesen kötelessége lenne az, hogy tartsa a régi árakat, hogy a szegényebb néposztály ne érezze a gabonával való spekuláció hátrányait. Hogy nem tette: igen helytelenül cselekedett vetlen panasszal fordulnak valamelyik ügyosztályhoz : inkább beszéltek. Volt közgyűlés, amelyen a napirenden lévő tárgyak elintézésére alig fordítottak időt és csupa interpellációt hallgattak. Már maga ez a körülmény alaposan lecsökkentette az interpellációk értékét. Most még csak az kellett hozzá, hogy a bizottsági tagok felszólaljanak — hallomás után. Példa volt erre a múlt szerdai közgyűlésen Füredi Mór interpellációja. Azt hallotta, de nem tudja, igaz-e, hogy a tanács a közgyűlés tudta nélkül megengedte, hogy László Ferenc Buchwaldra ruházta át a városligeti székek bérletét. Azt hallotta, — de nem tudja, igaz-e: — s olyan hangon támadott neki a tanácsnak, olyan szigorúan és kíméletlenül, ahogy az ember csak akkor beszél, ha nem hallott, hanem meggyőződött s tudja, hogy igaza van. Márkus Jenő tanácsnok válaszából azután világosan kiderült, hogy Füredi Mór kávéházi pletykát vitt a közgyűlés elé interpelláció alakjában. Egészen egyszerűen oda kellett volna mennie Márkus tanácsnokhoz s megkérdeznie őt a városligeti székek dolgáról, de nem tette. О beszélni akart, szigorú és kíméletlen hangon és — felsülés lett a vége . . . Nem vagyunk animozitással senki személye ellen s nem lehet kifogásunk az ellen sem, ha valaki akár húsz interpellációt is terjeszt elő egyetlen közgyűlésen. De a tanácskozások színvonala érdekében szóvá kell tennünk az ilyen dolgokat. Semmiképen sem méltó a főváros közgyűléséhez, hogy amikor a napirend egyes igen fontos tárgyaihoz egyetlen hozzászóló sem akad, akkor kávéházi pletykákat ráncigáljanak elő, csak az időt töltsék s mint a közgyűlés jogainak megvédői szerepeljenek. A közgyűlés ideje becsesebb, semhogy azt ilyen felületes interpellációkkal el lehessen tölteni. Pünkösd a magas Tátrában. Szinte hagyományos sajátsága a Tátrának, hogy kapuit pünkösdkor, amikor tavaszi pompájukban láthatók a magas bércek és az évszázados fenyveserdők, nyitja meg a turisták és kéjutazók számára. Németországból több százra menő turista jelentette be csoportos látogatását és hogy a magyar közönség se hiányozzék, a Központi Menet- jegyiroda is megismétli rendes pünkösdi kirándulását. A három napra terjedő kirándulás 120 koronás összes költsége a tátralomnici Palace Hotelban való szállás és ellátás mellett Ó- és Uj-Tátrafüred, a Tarpataki Vizesések, a Csorbai-tó és a Dobsinai jégbarlang megtekintését is foglalja magába. Részletes utiprogrammot díjtalanul küld a Központi Menetjegyiroda, Budapest, V., Vigadó-épület. BRISTOL kalapáruda Váczi-körut 21. фф Üres rakéta. Hogyan interpellálnak a közgyűlésen ? Valami nagy súlyúk — különösen az utóbbi időkben - - alig volt a közgyűlésén elhang- j zott interpellációknak. Ez természetes is. Bármilyen apró dolgot fedeztek fel a bizottsági tag urak, rögtön siettek interpellálni. Azzal 1 egyáltalán nem törődtek: érdemes-e közgyűlés elé vinni valamilyen dolgot, nem lehetne-e ; jobban, eredményesebben elintézni, ha közkötvenyek a legelőnyösebbek eiet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses- lopáeelleni, üveg-, jég-és állat-biztоsitásoknál hJPCZRIfl Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szánt. Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Telejon: 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül i» a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. aa ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es l'öüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 35-3? Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleion 5S-45 12S-13
