Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-24 / 8. szám
Második éviolyam. 1915. február 24. S. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: В VIRÁGH GÉZA, BORBÉLY JÓZSEF, GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA, PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGÓ IGNÁC, ТОМА SZILÁRD, VUKOVÄRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára : EGÉSZ ÉVRE 12 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI-UTCA 40 Kavarodás. A kommunális életben már régen érezhető egy egységes párt hiánya. Ezt a hiányt csak ideig-úráig tudta pótolni a kerületközi értekezlet intézménye, amely ad hoc, esetröl-esetre iparkodott egyöntetű megállapodást létesíteni a széthúzó, heterogén pártok és árnyalatok között. Most azonban a politika és személyes tekintetek még nagyobb kavarodást okoztak a közgyűlés pártviszonyaiban. A legtarkább összevisszaságban találjuk itt a kerületeket, sőt magukban a kerületekben is ellentétes, széthúzó erők kezdenek mutatkozni. A politika szerencsésen elérte, hogy a főváros közgyűlésén van polgármesterpárt, lesz főpolgármesterpárt, van mindkettőnek és egyegynek ellenzéke, van Vá- zsonyi- és antivázsonyi párt, vannak budaiak, lipótvárosiak és hetedikkerületiek, utóbbiak vezető és szervezet nélkül. Mindezekenfölül pedig újabb pártalaki- tási kísérletek is vannak folyamatban. А VIII. kerületben egy iparos és kereskedőpárt, létesítésén fáradoznak, azonkívül néhány mindennel elégedetlen városatya Gál bácsi vezetésével akar külön pártot csinálni. A nagy széthúzás és kavarodás illusztrációjaképen a vezér nélkül maradt hetedik kerületiek közül SMerényi lemondott városatyai mandátumáról. Legveszedelmesebb volna a főváros jövőjére nézve az, ha politikai szimpátia és antipátia szerint mély szakadék támadna a közgyűlési tagok között. A légi érában még a politika szerint különültek el a városházán is és egyik oldalon állott a nagy kormánytábor, a másikon a függetlenségiek kis csapata. Ez a beteges állapot utóbb megszűnt, amikor a klikkek a városnál pártállásra való tekintet nélkül összeölelkeztek és Ehrlich Polónyival együtt alkotott kompakt majoritást : bármiképen utálták is egymást a városházán kívül. A klikkérdekek összeforrasztó ereje utóbb az egyetlen komoly városházi ellenzéket a demokratákat is belekényszerítette a többség- soraiba és Vázsonyi — be ugorva a községi demokrata címnek — felcsapott a klikkek közé. Gsakhamar feleszmélt azonban és Ehrlich ékkel szakított, ám csak a címben és kifelé. A valóságban a kerületi klikkek domináltak továbbra Vázsonyi hallgatólagos vagy nyílt beleegyezésével. Ha oly ügyre került a sor, amelyben Vázsonyi nem helyeselte a többség álláspontját, férfiasán szembeszállt ugyan a többséggel, de sohasem annyira, hogy szakadásra vitte volna a dolgot. Fél- árbócra eresztett ellenzékieskedéssel győzni engedte ha másként nem lehetett — a klikkeket. Ma a helyzet még bonyolultabb, a pártviszonyok meg ziláltabbak. A hetedik kerületi klikkgenerális elvesztette pozícióját bankjának bukásával és ezzel a legnagyobb kerület, melynek állásfoglalása a legtöbb esetben döntő volt, fejetlenül és irányítás nélkül éviekéi a klikkérdekek vizein, hol ide, hol oda löketvén. A Józsefváros kompakt majoritásába is éket vertek személyes szem- pontok. A demokraták zsebbe szorított ököllel jó arcot vágnak Heltai főpolgármesterségéhez. A lipótvárosiak vezérük közúti szempontjai folytán ellentétbe kerülnek gyakran a józsefvárosiak városi szempontjaival. Az ellentétes és széthúzó erők megfelelő lekötése és irányítása Bárczy István minden ügyességét és munkáját igénybe veszi. Ez a fejetlen és széthúzó állapot pedig nem válhatik a főváros javára. Minden ügyet a szétfolyó szempontok szemüvegén keresztül tárgyalnak és az ad hoc többségek kialakulása sem biz- j tos már. Taktikai ügyesség, fogások és véletlen döntik el akárhányszor a városházán, hogy a többség hová hajlik. Mint a sportnyelven mondani szokás, minden a jó starttól függ. A kormány elleni bizalmatlanság ügyében Vázsonyi oly erővel és vervvel lépett fel, hogy j nem engedett időt a kormánypártiak tömörülésére, pedig egészen bizonyos, hogy a városházán ma is a mamelukok vannak többségben, amint ezt még junius | havában ugyanez a közgyűlés az obstruk- ció elítélésével bebizonyította. Akkor Glücksthal és Hűvös kapott hamarébb lábra, most Vázsonyi volt fürgébb és ügyesebb. így ingadozik a közgyűlés elhatározása és döntése taktikai ügyeskedés szerint. Már pedig véletlenre egészséges községi politikát és városi kormányzatot alapítani nem lehet. Létre kell jönnie végre egy olyan kommunális többségnek, amely sem politikát, sem személyi kultuszt, sem kerületi érdeket, sem klikkszempontot nem tekint, hanem előre megállapított Programm alapján állva dönt a közgyűlésen, társadalmi és gazdasági elvek és irányok alapján. A folytonos evickélésnek, az ad hoc többségek összetoborzásának, a véletlen döntéseknek, meg kell egyszer szünidők. Az uj párt ne legyen se Heltai-párt, se Bárczy-párt, se Vázsonyi- párt, hanem legyen a polgárság jólétét és, a főváros fejlődését előmozdítani hivatott erős, egységes kommunális párt, amelyhez szívesen csatlakozni fog mindenki, ha kikapcsolják teljesen a személyes és klikkszempontokat. Az lesz Budapest igazi regenerátora és jóltevője, aki ezt a pártot meg tudja csinálni és ezzel kivezeti a fővárost a mai kavarodásbók Uj rend a városházán. A főváros pénztárai kiürültek. A felek nem nagyon keresik már fel a hivatalokat, mert nincs pénz, amely vonz. Csend honol a hivatalokban és ha nem kellene a közigazgatásnak régi bűneit likvidálni, bizony a hivatalok ajtóit akár be is lehetne zárni. A vállalkozók, kik a kövér három — nem hét — esztendőben dolgoztak és szállítottak a fővárosnak, most sürgetik számláikat és ezeknek lebonyolításán kivid alig akad munka a hivatalokban. Mi nem irigyeljük a kis pihenést a tisztviselőktől, kik a „fellendülés“ korszakában a polgármester utasítására bizony többnyire még az éjszakáikat is kénytelenek voltak feláldozni, hogy az előterjesztéseket gyorsan, máról holnapra elkészítsék: tudva azt, hogy eljön megint azaz idő, amikor teljes erőmegfeszitéssel kell majd dolgozniok. hogy a rájuk háruló munkát elvégezzék. Nem igy a polgármester ur. О egész életében a munka embere volt, különösen amikor másokkal lehetett dolgoztatni. Ő annál a régi elvnél fogva, hogy egy jó ispán többet ér száz béresnél, nekiállott és alkotott egy rendeletet, amely az 6 béreseit ugyan ala^- posan ráncba szedi. A szóban forgó rendelet az alaposságnak a netovábbja, mert a béreseknek még a miként való lélegzését is szabályozza. Köhögni — példának okáért — felek előtt a hivatalban nem szabad, hanem akinek köhögnie kell: az hagyja a felet.ott és menjen ki. Meleg virstlit a hivatalban enni nem szabad, ha azonban valaki a csábnak ellentállani nem tud: hagyja a felet ott és menjen ki. A tisztviselőknek a dohányzást megengedi ugyan a rendelet, de ha egy fél cigarettánál többet
